(A)Aj�nlat	Bagi Csaba 06*703889777
Kedves kuty�s  bar�taim! Az ebmester fajtaismertet�iben lehet�s�get k�n�lok a teny�szt�knek a kennel�k rekl�moz�s�ra. Az ismertetett fajt�hoz a teny�szt� kuty�j�nak a fot�ja ker�l. Tov�bb� a  teny�szt�nek minden el�rhet�s�ge, amit szeretne, hogy az �rdekl�d�k l�ssanak. pl:weboldal, e-mail, telefon,                                                                          A megjelen�s d�jtalan!   Itt vagyok el�rhet�: Bagi Csaba [email protected] - 06703889777 A fajtale�r�sok n�melyik�hez a netr�l vettem fot�t, a t�rt�netben egy dolog vez�relt, pr�b�ltam olyan kuty�t tal�lni, amely m�lt�n reprezent�lja a fajt�t a le�r�shoz.Ha valaki felismeri a kuty�j�t �s nem szeretn�, hogy az oldalamon a fajtale�r�sn�l szerepeljen vagy azt szereretn�, hogy a kuty�ja neve legyen felt�ntetve, k�rem jelezze. K�sz�nettel a szerkeszt�.
Mit sz�lsz hozz�?

Abruzz�i juh�szkutya	Bagi Csaba
Abruzz�i juh�szkutya   Sz�rmaz�si helye Olaszorsz�g. Nagytermet� er�teljes fel�p�t�s�, vastag csontozat� kutya. Magass�ga 65-73 cm. Sz�rzete d�s, hossz� �s testhez simul�. Sz�rzete feh�r, orra feket�n pigment�lt. Bar�ts�gos �s h�s�ges, b�tor �s kiegyens�lyozott kutya. Intelligens, k�nnyen tanul kit�n� �rkuty�v� k�pezhet�. Csal�dj�t �s otthon�t �llhatatosan �rzi. Az Abruzz�i juh�szkutya �ltal�ban j�l kij�n m�s kuty�kkal �s h�zi�llatokkal. Gyerekekkel szemben t�relmes, szinte minden elt�r t�l�k. Idegenekkel szemben tart�zkod�, az a gazda enged�lye n�lk�l nem l�phet a csal�d port�j�ra. Kiss� akaratos, de magas intelligenci�ja miatt k�nnyen �s gyorsan tanul. Ennek ellen�re nem fogra szolgai m�don k�vetni utas�t�sainkat. Mozg�sig�nye nagy legjobb helye egy kertes h�zban van. Az id�j�r�s viszontags�gainak j�l ellen�ll. Kutyasportokra alkalmatlan, evvel szemben kiv�l� �rz�-v�d� eb.
Mit sz�lsz hozz�?

Afg�n Ag�r	Bagi Csaba
Afg�n ag�r   Sz�rmaz�si helye Afganiszt�n.   Magas termet� v�kony, de izmos testalkat� kutya. Sz�re hossz� selymes tapint�s� a pofa �s a h�t kiv�tel�vel az eg�sz test�t bebor�tja. A fajt�n�l minden sz�n megengedett, a leggyakoribb a v�r�s. Megjelen�se eleg�ns �s m�lt�s�gteljes. �ber �s figyelmes kutya, lak�sban nyugodtan viselkedik. Hatalmas a vad�sz�szt�ne, ami arra k�szteti, hogy minden gyorsan mozg� �llatot �ld�z�be vegyen. �n�ll� gondolkod�s�, kiss� �nfej� kutya, a szolgalelk�s�g nem az � kenyere. Remek vad�sz, de �rkutyak�nt is kit�n�sen meg�llja a hely�t. Ismeretlenekkel szemben tart�zkod�, nem szereti, ha bizalmaskodnak vele. A gyerekkel j�l kij�n, b�r nem t�ri, ha azok bosszantj�k. Sz�rzet�t rendszeresen kell �polni, ez alkalmank�nt ak�r egy �r�t is ig�nybe vehet. Tan�t�sa nem egyszer� feladat, noha igen �rtelmes, legal�bb ilyen makacs is. Mozg�sig�nye nagy, mindig adjunk alkalmat neki, energi�i levezet�s�re. Ag�rversenyeken is kit�n�en helyt �ll. Csal�dja port�j�t b�tran vigy�zza.
Mit sz�lsz hozz�?

Akita Inu	Bagi Csaba
Akita Inu   Az Akita egy Jap�nb�l sz�rmaz� kutyafajta. Az Akita a szamur�jok kuty�ja volt, jap�nban az eg�szs�g �s a j�l�t jelk�pe. 1999 �ta megk�l�nb�ztetik az akita inu �s a nagy jap�n kutya n�ven elfogadott amerikai akit�nak is nevezett fajt�t. Az amerikai akita nagyobb vaskosabb fajta, s�t�tebb fejjel. Az akita inu a legismertebb a jap�n spiccfajt�k k�z�l, de a nemzetk�zi porondon csup�n a k�zelm�ltban jelent meg. Az Egyes�lt Kir�lys�gban �s Amerik�ban az elm�lt �vekben mutatt�k be ki�ll�t�son, s a jap�nok mindent megtesznek, hogy jav�ts�k fajtatiszta �llom�nyukat. A vaddiszn�-, �z-, s�t feketemedve-vad�szatra kiteny�sztett akita inu k�ts�gtelen�l hajlamos a szilajs�gra, de k�nnyen k�pezhet�, �s �ltal�ban kiegyens�lyozott temperamentum�. M�s kuty�kat egy�b �llatokat zs�km�nynak tekinthet, ha nem vel�k egy�tt nevelkedett. Idegeneket nehezen t�r meg maga k�r�l,term�szet�b�l ad�d�an v�di ter�let�t (erre k�l�n k�pezni nem aj�nlott). A tan�t�st felt�tel n�lk�l a gazd�nak kell v�geznie, nem szabad kutyaiskol�ba adni. Rendk�v�l intelligens, k�nnyen tanul,de s�r�n el�fordul ,hogy makacskodik. Az Akita nagyon csal�d centrikus im�d a gazd�j�val (gazd�ival) egy�tt lenni, nem �rzi j�l mag�t egymag�ban. M�ret: A kan magass�ga 67 cm, a szuk�� 61 cm. Tests�lya: 30–45 kg. V�rhat� �lettartam: 10–14 �v. Sz�nek: v�r�s, szez�m , cs�kos �s a feh�r. Az el�bb jelzett sz�nekn�l (kiv�tel a feh�rn�l) „urajironak” kell lennie. urajiro: feh�r sz�rzet a pofa sz�ls� oldalain �s az arcon, az �llkapocs alatt, a torkon, a mellkason �s a hason, a farok als� vonal�n �s a l�bak bels� oldalain. Farkuk hossz�, felfel� g�nd�r�dik. Szem�k m�lyen �l�, kis m�ret�, s�t�tbarna �s fekete k�rvonala van. Orruk nedves fekete vagy a feh�r sz�n�nek h�ssz�n� is lehet. Sz�juk fekete, nem l�g lefel�, nyelv�k r�zsasz�n. F�l�k egyenesen �ll felfel�, vagy kiss� el�refel� mutat. Fej�k alakja fel�ln�zetb�l egyik cs�cs�n lev�gott h�romsz�gre hasonl�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Alano	Bagi Csaba
Alano   Alano sz�rmaz�sa r�gm�ltra ny�lik vissza. K�ls� megjelen�se, termete �s term�szete k�s�rtetiesen hasonl�t a masztiff jelleg� kuty�k�ra. K�zepesen nagy termet� atl�tikus mozg�s� igen temperamentumos kuty�r�l van sz�. Haz�nkban nagyon ritkafajta. A k�z�pkorb�l r�nk maradt Alanot eml�t� �r�sok mindegyike utal a kuty�k p�ratlan erej�re, fizikai teljes�t� k�pess�g�re. F�lelmet nem ismer� jellem, vad �s �nfej� term�szet�. Ezek a tulajdons�gok tett�k a csord�k rettenthetetlen �r�v� ezeket a kuty�kat. �beren �rzi a r�b�zott ter�letet, a legkisebb zajt is �szleli, biztosak lehet�nk benne, hogy felkutatja az illet�ktelen behatol�t. V�d� �szt�ne p�ld�tlan, melyet gyakorlott �seit�l �r�k�lt. Kifejezetten egygazd�s kutya, elmondhat� r�la csak egy ember utas�t�sait fogadja el. A gazda k�zel�ben elt�rik az idegen jelenl�t�t, de folyamatosan fel�gyelet�k alatt tartj�k azokat. Nem tan�csos ezalatt, semmilyen f�lre�rthet� mozdulatot tenni, az Alano ezt t�mad�snak fogja venni �s beveti mindent els�pr� testi erej�t. Ez pedig testi �ps�g�nkre k�rosan hathat. A fentiekkel szemben a csal�dj�val kedves, ragaszkod� �s odaad�. A gazd�j�t Istenk�nt tiszteli, lesi minden mozdulat�t, szinte olvas gondolataiba. A csal�dban feln�vekv� gyerekeket test�rk�nt vigy�zza. Jaj annak, aki sanda sz�nd�kkal k�zeledik hozz�juk. Mindent �sszevetve az Alano egy t�k�letes �rz�v�d� kutya, melyre nyugodtan r�b�zhatjuk javainkat, �s azokak �gy biztons�gban is tudhatjuk. Kateg�ri�j�nak kit�n� v�laszt�sa.
Mit sz�lsz hozz�?

Alaszkai Malamut	Bagi Csaba
Alaszkai Malamut   Sz�rmaz�si helye Alaszka. Az alaszkai Malamut szel�d, bar�ts�gos kutya, h�s�ges odaad� t�rs, csendes �rz� bar�t. Jellemz�en falka �llat, emberekkel szemben szel�d, j�indulat� a vele egy�tt lak� embert is saj�t falk�ja bellinek tekinti A kan, nem sz�vesen osztja meg lak�ter�t m�sokkal, k�l�n�sen nem m�s kanokkal. Aludni is jobban szeret az ember k�zel�ben, mint a falka t�bbi tagja mellett. Az alaszkai Malamut vad�sz �szt�ne hatalmas, ami nem j� h�r a k�rnyezet�ben �l� egy�bb �llatok sz�m�ra. A falk�j�ban �l� �llatok toler�l�s�ra megtan�that�. Nagyfok� emberszeretete miatt ter�let �s vagyon�rz�sre nem alkalmas. Kit�n� sport kutya fajt�j�val val� verseng�sre k�nnyen kik�pezhet�, mellyel sok �r�met szerezhet gazd�j�nak. A Malamut jellemz�je az egyenletes �s kitart� mozg�s. Csak a k�lleme miatt ne v�lasszuk �t, neki rengeteg mozg�sra �s megfelel� ter�letre van sz�ks�ge. Olyan helyre ne vegyenek, ahol a csal�d minden tagja dolgozik �s �gy, �r�k hossz�ra egyed�l maradna. Rendk�v�l nagy falka �szt�ne arra sarkaln�, hogy az els� adand� alkalommal megsz�kj�n, �s saj�t falk�t keressen mag�nak.
Mit sz�lsz hozz�?

Amerikai - Canadai Feh�rjuh�szkutya	Bagi Csaba
Amerikai - Canadai Feh�r Juh�szkutya Feh�r, mint a h�, de nem alb�n�. Kett�s �llampolg�r Amerik�ban �s Canad�ban is igen n�pszer�. �se a n�met juh�szkutya, a n�met klub a feh�r egyedek teny�szt�s�t megtiltotta. �llatbar�tok felkarolt�k a feh�r t�pust, �s a tudatos teny�szt�s�be fogtak. Tulajdons�gait remek �s�t�l �r�k�lte. A feh�r juh�szkutya �rtelmes, kedves, kezes j�sz�g. Idegekkel szemben nem agressz�v, vagy rosszindulat� b�r n�mi tart�zkod�ssal viseltetik ir�ntuk. Csoportosan gond n�lk�l tarthat� kifejezetten falka szeret� kutya. A gyerekeket szereti a h�zk�r�li �llatokkal, is j�l megf�r. A fajta kellemes term�szete, sz�p k�lleme megt�veszt�, hiszen kor�ntsem elk�nyeztetett ki�ll�t�si szt�r. Ellenkez�leg, remek �rz� v�d� kutya, de bev�lt, mint vakvezet� vagy lavina kutya. Kik�pezhet� k�b�t�szer vagy robban�anyag keres�sre. K�l�nf�le rend�ri feladatok elv�gz�s�re is sz�vesen alkalmazz�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Amerikai bulldog	Bagi Csaba / Balask� Norbert
Amerikai bulldog Sz�rmaz�si helye Amerika Mozg�sa gyorsas�gr�l, �s er�r�l tan�skodik. B�tor �s rettenthetetlen, de sohasem rosszindulat�, vagy k�t�zk�d�. Fantasztikus testi ereje alkalmass� teszi arra, hogy a vil�g egyik legjobb �rz� - v�d� fajt�ja legyen. Az Amerikai Egyes�lt �llamokban nagyon n�pszer�. B�r az FCI m�g nem ismerte el vil�gszerte n� a fajta ir�nti �rdekl�d�s. Gyerekekkel szemben kifejezetten eln�z� szinte mindent elt�r t�l�k. Meggy�z� megjelen�s�ket �s l�that�an mindent els�pr� erej�ket a gazd�juk j�l kamatoztathatja, vagyont�rgyaik �s csal�djuk v�delm�ben. Nem habozik parancs n�lk�l is a csal�dja v�delm�re kelni. A harcban elt�k�lt �s t�ntor�thatatlan sohasem adja f�l. Mindezekkel a f�lelmetes tulajdons�gaival egy�tt szeret� �s ragaszkod� csal�di kedvenc. Az Amerikai Bulldog tart�sa m�r rendk�v�li testi ereje miatt is nagy felel�ss�g. Els� kuty�s vagy gyenge kez� embernek nem javaslom. Az Amerikai Bulldognak m�r eg�szen kiskor�ban meg kell tan�tani mi az, amit megtehet �s mi az, amit nem. Ez egy h�l�s feladat, mivel rendk�v�l intelligens �llatr�l van sz�. A fajta tart�s�nak egyetlen kulcsa a korai szocializ�ci�. �sszefoglalva, aki �t v�lasztja, j�l d�nt.   Tov�bb…
Mit sz�lsz hozz�?

Amerikai bully	Bagi Csaba
Photo forr�sa:https: //hu.pinterest.com/pin/845621267528960494/ Le�r�s forr�s:http: //q1bully.com/american-bully A teny�szt�s�t 1990 -ben kezdt�k Amerik�ban, �s m�ra egyre t�bb gy�ny�r� nagy �s kis bully-k ker�lnek ki egyes neves teny�szt�i k�r�kb�l. Magyarorsz�gon m�g kev�sb� ismert fajta. 6 m�retben kategoriz�lhat�, mindegyiket k�pr�zatos izom fel�p�t�s jellemezi. Kezdetben volt a standard, klasszikus �s extr�m, valamint  az Xl fajta, majd k�s�bb �gy gondolt�k, hogy kellemes z�m�k k�ls�t k�lcs�n�z a  fajt�nak, ha alacsony�tj�k �s r�vid�tik �ket, �gy, teny�sztett�k ki a pocket �s a mikro exotic amerikai bully-kat.     Tov�bb…
Mit sz�lsz hozz�?

Amerikai pitbull terrier	Bagi Csaba / Pannon Pit Bull
Amerikai pitbull terrier   Sajnos elmondhatjuk, hogy az egyik legjobban f�lreismert fajta a Pit Bull. Term�szetesen, az tudja ezt igaz�n, aki tal�lkozott m�r egy igazi Pittel.     �lltal�ban d�bbenet �l ki az arcokra, ugyanis a m�dia �ltal s�t�ten lefestett eb heves farkcs�v�l�s k�zepette pr�b�l kier�szakolni egy kis birk�z�st az ismeretlent�l. Nagy szavaknak hangzanak, pedig a kialak�t�sa, teny�szt�se vez�rfonal�ul szolg�l� sz�raz t�nyek magyar�zz�k, hogy mi�rt ez a fajta az emberhez legjobban k�t�d� kutyafajt�k egyike. A Pitet k�ptelens�g n�h�ny sz�val jellemezni. Tulajdons�gai r�v�n, sz�mtalan ter�leten meg�llja a hely�t.    Tov�bb…
Hozz�sz�l�sok (1)

Amerikai R�kakop�	Bagi Csaba
Amerikai R�kakop�   Rokonain�l �ltal�ban kisebb t�meg�, v�konyabb csontozat�. Sz�rzete r�vid, er�s sz�l� �s testhez simul�. Term�szete bar�ts�gos �s j�indulat�. Trikolor sz�n�ek a leggyakoribbak. K�l�nleges �nekl� hangon ugat. Szagl�sa nagyon j�. Kiv�l� csal�di kutya, j�t�kos, bar�ts�gos �s j�indulat�. K�zepes termet�, s�lya �gy 30-35 kg
Mit sz�lsz hozz�?

Amerikai Staffordshire Terrier	Bagi Csaba
Amerikai Staffordshire Terrier   Ez a fajta az, ami a molosszerek �s a bulldogok mellett az egyik nagy kedvencem. M�ret�hez k�pest rendk�v�l er�s k�z�ptermet� kutya. Igen akt�v �s f�radhatatlan. B�r az el�z�ekkel ellent�tesnek t�nik de rendk�v�l nyugodt �s hat�rozott a fell�p�se. M�g a sz�m�ra ismeretlenekkel szemben is bar�ts�gos �s j�indulat�, mindaddig, m�g csal�dj�t nem �rzi vesz�lyben. Akkor viszont k�kem�ny �s k�ny�rtelen az ellens�geivel szemben. Soha nem h�tr�l meg, soha nem adja fel a f�lelmet m�g h�rb�l sem ismeri. Termete �s r�vid sz�rzete alkalmass� teszi arra, hogy ak�r csal�di h�zban, ak�r lak�sban egyar�nt tarthassuk. Rendk�v�l k�nnyen tan�that� ig�nyli a szellemi �s a fizikai terhel�st. Szenz�ci�s �rz� - v�d� �s sportkutya. T�k�letes anat�miai fel�p�t�se erre kiv�l� lehet�s�get biztos�t. Az amstaffot m�r kis kor�t�l c�lszer� szocializ�lni. Meg kell tan�tanunk neki a helyes viselked�st fajt�rsai kan egyedeivel szemben. Meg kell tan�tanunk neki, hogy bar�ts�gosan viselkedjen vel�k, �s csod�t fogunk tapasztalni. Kedv�nk�rt nagyon hamar elsaj�t�tja a sz�munkra megfelel� viselked�sform�t. Persze oktat�si m�dszer�nkkel semmi k�pen nem al�zhatjuk meg ezt a karak�n fick�t. Szereti a gyerekeket, hat�rtalan toleranci�val tartozik ir�ntuk, mindent elt�r t�l�k. Rendk�v�l j�t�kos szeret hanc�rozni, labd�zni. �sszess�g�ben ez egy remek fajta, aki �t v�lasztja egy rendk�v�l sportos �s karak�n kuty�hoz fog hozz�jutni.       Teny�szt�k:   Vasszi Zolt�n  (TigetTattoo s) kennel +36-70/420 2667.                        e-mail: [email protected]   Tov�bb…
Mit sz�lsz hozz�?

Angol Ag�r	Bagi Csaba
Angol Ag�r Sz�rmaz�si helye: Anglia Er�s testfel�p�t�s�, nagyon izmos, eleg�ns megjelen�s� kutya. K�lleme rusztikus �s kifejezetten atl�tikus. H�ta hossz� �s izmos, l�gy�ka enyh�n �velt. Mellkasa m�ly �s t�gas, bord�i sz�pen �veltek. Mells� l�bai hossz�ak,k�ny�kei szabadon a v�llak alatt �llnak. T�rde er�sen hajl�tott, cs�nkja egyenes, m�rs�kelten hossz� mancsai vannak. Hossz� �s izmos nyaka eleg�nsan �velt. Feje: Kopony�ja hossz�, lapos, �tlagosan sz�les, stopja gyenge. Arcorri r�sze kicsivel hosszabb a kopony�n�l. F�lei kicsik �s v�konyak. Szeme �v�lis �s ferde metsz�s�. Harap�sa meglehet�sen er�s �s oll�szer�. Marmagass�ga: Kanok eset�ben 71 - 76cm szuk�k eset�ben 68 - 71cm Sz�rzete: Az Angol Ag�r sz�rzete, r�vid, finomtapint�s�, testhez simul�. Ez a fajta fekete, halv�ny v�r�s, �zbarna, k�k, �s cs�kos sz�nekben ismert. A feh�rszin minden form�ban �s mennyis�gben el�fordulhat a kuty�n. A sz�rzete t�lzottan komoly karbantart�st nem ig�nyel. B�ven elegend� egyszer - egyszer a sz�rzetet �tkef�lni, illetve gumit�sk�s keszty�vel �td�rzs�lni a test�t. Jelleme: �rtelmes �s gyeng�d kutya, nagyon k�t�dik a gazd�j�hoz. Lak�sban nagyon j�l, szinte �szrev�tlen�l elvannak, ritk�n ugatnak ez is kedvez lak�sban tart�sukhoz. Nem �ber fajta, nagyon szelid, h�z�rz�sre alkalmatlan. Szabadban �beren figyelnek minden neszre, vad�sz�szt�n�k nagyon er�s. A gyermekekre dadak�nt vigy�znak, rendk�v�l j�indulatu fajta. Idegenekhez minden szitu�ci�ban bar�ts�ggal k�zelednek. Gyorsan mozg� t�rgyak �ld�z�se a v�r�kben van, ez�rt verseny kuty�nak is kiv�ll�ak. Azokkal a h�zi�llatokkal amikkel egy�tt n� fel,megfelel� a kapcsolata. A szabadban l�v� �llatokat azonban mind pr�d�nak tekinti. Az angol ag�r elk�peszt� gyorsan tud futni, �s ezt id�nk�nt be is mutatja. Csak z�rt ter�leten �rdemes szabadon engedni, k�l�nben komoly k�rt tehet m�s �llatokban, vesz�lybe sodorhatja mag�t �s a k�zter�let egy�bb r�sztvev�it. Ez a fajta versenyz�sre termett, a fut�versenyen ind�tott egyedek azonban l�nyegesen elt�rnek a k�llem kuty�kt�l. Az angol ag�r csal�di kutyak�nt is nagyszer�.
Mit sz�lsz hozz�?

Angol bulldog	Bagi Csaba
Angol bulldog   B�r e fajta is a bulldog nevet hordozza, sajnos �sei harcos �s kem�ny magatart�s�t nem. Ez egy igazi t�rsas�gi kutya rendk�v�l bar�ts�gos csal�dszeret�. Ig�nyli, hogy �t is elismerj�k �s szeress�k. Ez a gazd�j�nak egyszer� feladat, hiszen k�l�nleges megjelen�s�vel beh�zelg� magatart�s�val nem lehet nem szeretni. Az Angol Bulldog azon kuty�k egyike, amelyikre illik a mond�s "olyan cs�nya, hogy m�r sz�p" Nincs k�z�p�t, van, aki im�dja �s van, aki ki nem �llhatja. Egy biztos, aki sportos �lethez van szokva �s kuty�ban is, hasonl� habitus�t szeretne, az ne �t v�lassza. Ha kell, � f�lre h�z�dik, lefekszik �s nem zavar senkit, ha viszont j�t�kra ker�l sor, azonnal besz�ll im�d hanc�rozni, labd�zni. Kifejezetten szereti a gyerekeket, s�t keresi t�rsas�gukat. Aki egy igazi t�rsat �s csal�di kuty�t keres az, b�tran v�lassza �t.
Mit sz�lsz hozz�?

Angol Bullterrier	Bagi Csaba
Angol Bullterrier   Eredete: Bullterrier. Angol bullterrier. "Az el��t�letek �ldozata". A fajta t�rt�nete a XVIII. sz�zadra vezethet� vissza. Egy birminghami teny�szt�, James Hinks teny�sztette ki a fajt�t a m�r kihalt feh�r terrier �s az angol bulldog keresztez�s�b�l. A kiteny�szt�s sor�n felhaszn�lt�k m�g a dalmata �s�t is. A teny�szt�si c�l a kezdetekben kiz�r�lag feh�r egyedekre ir�nyult. Tagadhatatlan, hogy a fajt�t els�sorban a kutya-kutya elleni harcra teny�sztett�k. A viadalok mellet fontosnak tartott�k a k�llem v�ltoztat�s�t, finom�t�s�t is, �gy m�r a kezdetekt�l fogva ki�ll�t�sokon is szerepeltett�k ezek a kuty�kat. Az emberhez k�t�d� szoros kapcsolata �s a folyamatos szelekci� r�v�n azonban hamar csal�di kuty�t faragtak az angol bullterrierb�l. Feh�r herceg Raymond Oppenheimer nev�hez f�z�dik a modern bullterrier kiteny�szt�se. M�ra m�r nem csak elfogadott, de teljesen egyen�rt�k� a sz�nes bullterrierek teny�szt�se. A bullterrier mindenkivel szemben k�zvetlen, j�t�kos, boh�k�s viselked�se megnevetteti m�g azokat is, akiknek els� r�n�z�sre nem szimpatikus a fajta. Tov�bb…
Mit sz�lsz hozz�?

Angol masztiff	Bagi Csaba
Angol masztiff   Sz�rmaz�si helye Anglia A angol masztiff kifejezetten nagy test�, neh�z, vastag csontozat�, de ar�nyos fel�p�t�s� kutya. H�ta sz�les �s er�s a kanokn�l enyh�n �velt. Mellkasa sz�les �s m�ly, leny�lik eg�szen a k�ny�kig. A l�bak egyenesek �s f�gg�legesek t�vol �llnak egym�st�l. A feje nagym�ret�, minden ir�nyb�l n�gysz�gletesnek kell l�tszania. Fogz�r�d�sa oll�s, esetleg enyhe el�re harap�s. Kanok ide�lis magass�ga minimum 76 cm, a szuk�k� minimum 70 cm. Sz�rzete r�vid, nem lehet t�l finom tapint�s�. Az angol masztiff sz�ne barack, ez�stsz�rke, s�rga vagy cs�kos barack sz�n. Mindig fekete maszkot visel. Nyugodt kiegyens�lyozott �s magabiztos fell�p�s� kutya. Megjelen�se eleg�ns �s nemes. Ellentmond�st nem t�r� m�don, igen hat�konyan �rzi a csal�d port�j�t. Ritk�n ugat, tiszt�ban van hatalmas testi erej�vel. Hihetetlen, de tudja puszta megjelen�se elrettenti a rosszban s�ntik�l�t. Kifejezetten �rtelmes, engedelmes eb. Megfelel� szocializ�ci� eset�n az egy�b h�zi�llatokkal val� egy�tt�l�se probl�ma mentes. Idegeneket csak akkor engedi be, ha gazd�ja is elfogadja. A csal�d bar�tait azonnal elfogadja, vel�k kedves bar�ts�gos �s j�indulat�. Ennek a gigantikus m�ret� j�sz�gszak a sz�rzete k�l�n�sebb gondoz�st nem ig�nyel, heti egyszeri �tkef�l�s b�s�gesen elegend�. Gyors n�veked�s� kutya, a fejl�d�si id�szakban a t�lzott mozg�st�l er�sen korl�tozni kell. A megfelel� min�s�g� �s mennyis�g� eledel n�lk�l�zhetetlen az optim�lis fejl�d�se �rdek�ben. Az angol masztiff nevel�s�hez sok id�, t�relem �s kitart�s sz�ks�ges, de az viszont meghozza gy�m�lcs�t. Mozg�sig�nye �tlagos, elegend� sz�m�ra, ha naponta egy keveset szabadon futk�rozhat, ha m�g s�t�ltatni is elvissz�k, az maga a t�k�j. A labd�z�s�rt nem lelkesedik, az apport�roz�s nem az � vil�ga. Az angol masztiff m�reteit is figyelembe v�ve csak olyan helyre javasolt, ahol sok szeretet �s nagy t�r v�rja. Ez a kutya sokaknak kit�n� t�rs lehet.
Mit sz�lsz hozz�?

Angol Staffordshire Bullterrier	Bagi Csaba
Angol Staffordshire Bullterrier Sz�rmaz�si helye Anglia. Kistermet�, teste z�m�k, kit�n� fel�p�t�s� �s nagyon izmos. Feje r�vid, magas homlokkal, sz�les �llkapocs �s hat�rozott stop jellemzi, nagyon fejlett r�g�izomzattal van meg�ldva. Magass�ga 35-40 cm, szuk�k s�lya 11-15 kg, kanok s�lya 13-17,5 kg. Sz�rzete sz�ne, lehet fekete, v�r�s, �zbarna, k�k, cs�kos, feh�r foltos �s a tejesen feh�r v�ltozat is megengedett. �rtelmes, kiegyens�lyozott idegrendszer�, mindig j�kedv�, t�bbnyire engedelmes kutya. Mindazon�ltal magabiztos, kiss� �nt�rv�ny� eb. A gazd�ja port�j�t, ha vesz�lyben �rzi, mindent megtesz annak v�delm�ben. Ez a mini gladi�tor, testi �ps�g�t sem k�m�lve, v�delmezi gazd�j�t �s annak vagyont�rgyait. Norm�l helyzetben mindenkivel, idegenekkel szemben is kedves, odaad�, m�r-m�r h�zelked�. Gazd�j�t kiv�lt k�pen szereti, szinte rajong �rte. Gyermekekkel meg�rt� �s toler�ns, m�g a durva j�t�kot is eln�zi t�l�k. Sz�rzete nem ig�nyel k�l�n�sebb karbantart�st. Igen �rtelmes, gyorsan �s k�nnyen tanul. A szocializ�ci� fontos n�la, ez j�t�konyan hat jellem�re. Tele van energi�val, szeret labd�zni �s apport�rozni. A kem�ny j�t�k sem szegi kedv�t, im�d k�telet h�zni, elengedni m�r kev�sb�. �r�mmel tesz nagy s�t�kat gazd�j�val. Aki egy kism�ret�, de karakteres, kem�nyk�t�s�, m�gis kedves, j�indulat� kuty�t szeretne, annak a staffordshire bullterrier a legjobb v�laszt�s
Mit sz�lsz hozz�?

Angol szetter	Bagi Csaba
Angol szetter Sz�rmaz�si helye Anglia. Az angol szetter k�zepes nagys�g� �s eleg�ns megjelen�s� kutya. Magass�guk 61-68 cm k�z�tt mozog, s�lya 25-30 kg. A sz�rzet hossz� �s enyh�n hull�mos. A t�bbi szettert�l pettyes �s foltos sz�rzete k�l�nb�zteti meg. Alapsz�ne mindig feh�r, a pettyek lehetnek fekete, narancss�rga, citroms�rga, m�j �s cserbarna sz�n�. L�tv�nyos sz�rzete sok gondoz�st ig�nyel. K�l�n�sen �rtelmes vad�szkutya. Meglehet�sen izg�ga, rendk�v�l nagy mozg�s ig�ny� eb. K�nnyen tanul, de sokat kell vele foglalkozni. Bar�ts�gos, szel�d, �rz�kenyfajta, nagyon er�sen k�t�dik a gazd�j�hoz �s a csal�dhoz. Id�nk�nt makacs �s �nfej�. K�l�nleges k�lseje miatt a ki�ll�t�sokon nagyon n�pszer�. Kiv�l� csal�di eb, v�gtelen ember szeretete miatt �rz�-v�d� feladatra alkalmatlan. Szereti a gyerekeket, t�lzottan is toler�ns vel�k szemben. Idegenek �rkez�s�t ugat�ssal jelzi, de ut�na igen bar�ts�gos vel�k. Intelligens, gyorsan �s k�nnyen tan�that�, akaratoss�ga miatt azonban sok t�relem, kitart�s �s sok szeretet sz�ks�geltetik hozz�. Az angol szetternek nagy a mozg�sig�nye, szeret nagyokat futni �s s�t�lni. A ter�let�hez nem k�t�dik t�lzottan ez�rt �gyelj�nk arra, hogy ker�t�s�nk mindig t�k�letes legyen, k�l�nben lehet, hogy kedvenc�nk k�l�n utakra sz�nja el mag�t. Remek vad�szkutya ennek ellen�re ma m�r els�sorban csal�di kedvencnek tartj�k. Sz�p k�lleme miatt �ltal�ban a ki�ll�t�sok egyik szt�rja.
Mit sz�lsz hozz�?

Angol v�reb
Angol V�reb Sz�rmaz�si helye Belgium. K�zepesen nagy termet� kutya. L�bai egyenesek, p�rhuzamosak, vastag csont�ak �s a mancsa er�s. Feje hossz� �s keskeny, fel�lr�l n�zve t�glalapba foglalhat�. Fejb�re igen laza, n�h�ny sz�mmal nagyobb a sz�ks�gesn�l. Tark�ny�lv�nya kifejezett �s igen hangs�lyos. Az arcorri r�sz hossza megeggyezik a koponya m�ret�vel. Stopja gyenge. A kanok marmagass�ga 64-69 cm, a szuk�k� 59-64 cm. Kanok �tlagos s�lya 40-50 kg, a szuk�k �tlagos s�lya 36-45 kg. Az angol v�reb sz�rzete viszonylag r�vid, puha tapint�s�. Sz�ne fekete-cserbarna, m�jsz�n�-cserbarna illetve fak�. J�indulat�, bar�ts�gos, kiegyens�lyozott idegrendszer� kutya. Megjelen�se k�l�nleges, hatalmas f�lek, melankolikus tekintet �s r�ncok minden fel�. Sz�momra ez a kutya egy picit �gy n�z ki, mintha egy hossz� l�b� basset lenne. A munk�juk is azonos, mind kett� vad�szkutya.Szereti az embereket �s m�s kuty�k t�rsas�g�t. N�ha cs�k�ny�s �nfej� a viselked�se. Gyerekeket szereti, vel�k annyira toler�ns, hogy gazd�j�nak kell magv�denie a kicsik t�lzott moleszt�l�s�t�l.      Lassan, de pontosan �s kitart�an dolgozik. Kiv�l� szagl�sa miatt f�leg hideg nyomon vetik be �ket. Sz�k�tt rabok felkutat�s�ra is rendszeresen ig�nybe veszik. A nev�vel ellent�tben � egy nagyon kedves, bar�ts�gos kutya �s nem egy v�rengz� fenevad. � csak a nyomon megy v�gig, ha megtal�lja a keresett szem�lyt, neki bizony csak a kutya �r�mteli nyalakod�s�t�l kell rettegni, s nem, annak t�mad�s�t�l, ez�rt rend�ri akci�k eset�n mindig �rz�-v�d� kuty�val egy�tt haszn�lj�k. Kiv�l� csal�di kutya, ut�l�rhetetlen szagl�sa pedig a nyomk�vet� kuty�k egyik legjobbik�v� teszi.
Mit sz�lsz hozz�?

Argentin Dog	Bagi Csaba
Argentin Dog      Sz�rmaz�si helye: Argent�na   Teste:   Nagyon izmos k�l�n�sen a marja �s a l�gy�ka.   Mellkasa sz�les, �s t�gas legm�lyebb a k�ny�k m�g�tt van. Er�s h�ta a mar �s far k�z�tt enyh�n lejt�s.   Megfelel� izomzat eset�n fel�lr�l a gerinc ment�n j�l l�that� bar�zda h�z�dik v�gig.  A farok nem �rhet a cs�nk al�, a kutya magasan tartja, de nem g�rb�ti vissza.  L�bai egyenesek �s p�rhuzamosak, farkaskarom nem megengedett. Az ujjak szorosan z�r�dnak, mells� mancsokon r�videbbek mint a h�ts�kon. Az er�s nyak eleg�ns �v�, feszes lebernyeggel. A nyak izmai annyira fejlettek, hogy azok elrejtik az argentin dog tark�ny�lv�ny�t.      Fej:    A koponya lekerek�tett, a pofa vonala enyh�n felfel� �velt.  Az agykoponya �s arckoponya ar�nya 1:1    Magasan t�z�tt f�lei a koponya mellett l�gnak. Azokban az orsz�gokban ahol megengedett egyenl�sz�r� h�romsz�gre kurt�tj�k.  Ennek a fajta kialak�t�s�n�l megvolt a funkci�ja, a lehet� legkisebb t�madhat� fel�letet mutasson az �ltala �z�tt vadak sz�m�ra.   Szemei t�vol �lnek egym�st�l, tekintete komoly �s eleven.  Az argentin dog harap�sa oll�szer�.   Marmagass�ga:     Kanok eset�ben 62 - 68 cm  Szuk�k eset�ben 60 - 65 cm       S�lya:   Kanok eset�ben 40 - 50 kg    Szuk�k eset�ben 40 - 45 kg      Sz�rzete:   Az argentin dog sz�rzete igen r�vid �s durva tapint�s�. Ez a kutya mindig feh�r, legfeljebb a b�r�n lehet n�h�ny kisebb pigment folt. A f�lek �s szemek k�z�tt egy kis fekete folt megengedett, m�sutt megl�v� folt azonban ki�ll�t�sokon kiz�r� okot jelent.   Az orrt�k�r mindig fekete ak�rcsak az ajkak pereme. A szemh�jaknak nem kell feket�nek lenni, de a szemek mindig s�t�tek. Sz�r�nek �pol�sa nem neh�z feladat. Elhalt sz�rei gumikef�vel k�nnyel elt�vol�that�k.    Jelleme:   Az argentin dog temperamentumos, szilaj, kitart�sa p�ratlan. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, b�tor, sz�v�s, magabiztos �s id�nk�nt domin�ns viselked�s� kutya.  A csal�dhoz h�s�ges, sz�ks�g eset�n b�tran azok v�delm�re kel. Id�j�r�sra t�lzottan nem �rz�keny, de kifut�ban val� tart�sra kev�sb� alkalmas.  Olykor m�g a vad�sz�szt�n is megfigyelhet� rajt Az argentin dog remek�l kij�n a gyerekekkel. Azonban m�rete �s szeleburdis�ga miatt eg�szen kisgyermek mell� nem aj�nlott.   A simogat�st a kicsikt�l is elv�rja, ezt azzal jelzi, hogy a fej�t odadugja, ezzel a mozdulattal fel tudja bor�tani, b�r nyilv�nval�an nem ez a sz�nd�k vez�rli.  Az argentin dogot m�r kiskor�t�l megfelel�en kell szocializ�lni, ahhoz hogy fajt�rsaival �s egy�b �llatokkal probl�ma mentes lehessen a kapcsolata.  Ha ez elmarad hatalmaskod�an �s domin�nsan viselkednek egym�ssal.  Ez kiv�ltk�ppen igaz, ha k�t kan tal�lkozik egym�ssal.    K�pz�se:   Az argentin dognak k�vetkezetes, hat�rozott �s kem�nykez� oktat�ra van sz�ks�ge. De ez a k�pz�s nem lehet megal�z� a kutya sz�m�ra.  Ez a fajta nem javasolt, gyenge kez�, t�lzottan enged�keny els�kuty�s gazd�nak. Azonnal felismeri a gyenges�get, �s fej�re n� a gazd�j�nak. Nagyon fontos a szocializ�ci�, ahova csak lehet, vigy�k magunkkal a kuty�t, tal�lkozzon m�s emberekkel, m�s �llatokkal �s nem csak kuty�kkal. Ha lehet l�sson villamost, buszt vagy ak�r metr�t is.     Mozg�sig�nye:   Az argentin dog mozg�sig�nye nagy, napi r�videbb s�t�k nem elegend�k a sz�m�ra. Nagyobb z�rt kertben azonban mozg�sig�ny�t kitudja �lni. Kifinomult vad�sz�szt�ne miatt, szabadter�leten csak akkor engedj�k szabadon, ha biztons�ggal be tudjuk h�vni a kuty�t.     Argent�n�ban els�sorban jelenleg is nagy vadak vad�szat�ra alkalmazz�k, m�sutt viszont csal�di kutyak�nt tartj�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Australian Cattle Dog	Bagi Csaba
Ausztr�l p�sztorkutya   Sz�rmaz�si helye Ausztr�lia. Fel�p�t�se z�m�k, izmos �s mezomorf. Testhossza, a marmagass�g�t mintegy 10%-al haladja meg. Kanok magass�ga 51 cm, m�g a szuk�k� 48 cm. Sz�rzete er�s, id��ll�. Sz�ne k�kt�l a v�r�sig ismeretes. Az ausztr�l p�sztorkutya �rtelmes �s h�s�ges gazd�j�hoz. Energi�t�l duzzad�, eleven, fajta. T�bbnyire b�tran v�delmezi csal�dj�t, ugyan akkor meglep�en f�l�nk is tud lenni. Ter�let�t �beren figyeli. Az ausztr�l p�sztorkutya �ltal�ban bar�ts�gos, j�indulat�. Szeret j�tszani, labd�zni. Falkat�rsaival �s egy�b h�zi�llattal, j�l kij�n, idegen kuty�kkal szemben tart�zkod�. Az ismer�s embereket, �r�mmel �dv�zli, m�g a sz�m�ra idegenekkel szemben t�vols�gtart�. Sz�vesen �s gyorsan tanul, ez�rt kik�pz�se egyszer�. Mozg�sig�nye nagy, ez�rt tegy�nk vele nagy s�t�kat. Im�d apport�rozni �s labd�zni. Szeret �szni, futni, nyomozni. Kutya sportokra kifejezetten alkalmas. Biztos�tsunk neki �lland� elfoglalts�got �s akkor mindig j�kedv�, kiegyens�lyozott �s h�s�ges t�rsa lesz gazd�j�nak. Magyarorsz�gon nincs elismert teny�szt�szervezete.
Mit sz�lsz hozz�?

Ausztr�l juh�szkutya /aussie/	Bagi Csaba
Ausztr�l juh�szkutya /aussie/   Sz�rmaz�si helye Egyes�lt �llamok. Nev�vel ellent�tben az USA-ban teny�sztett�k ki. Test�nek hossza valamivel meghaladja a marmagass�g�t, teh�t mezomorf jelleg�. L�bai er�sek, egyenesek �s p�rhuzamosak, mancsai kicsik �s ov�lisak. Feje er�s, enyh�n dombor� kopony�val, az arcorrir�sz hossza megegyezik az agykopony��val. Harap�sa oll�s vagy harap�fog�-szer�. Kanok ide�lis marmagass�ga 50-58 cm, szuk�k marmagass�ga 45-53 cm. Sz�rzete f�lhossz�, mely egyenes �s enyh�n hull�mos is lehet. Aljsz�rzete s�r�, melynek vastags�ga f�gg az �ghajlati viszonyokt�l. Sz�rzet�nek �pol�sa heti rendszeress�get ig�nyel, vedl�s eset�n aljsz�rzete er�sen hullik, ez�rt ebben az id�szakban napi kif�s�l�se elengedhetetlen. Sz�ne lehet rig�k�k, v�r�s, fekete vagy barn�sv�r�s, feh�r �s cserbarna rajzolattal vagy a n�lk�l. A feh�r sz�nezet nem terjedhet a marja m�g�. Szemei barna, borosty�n, k�k vagy ezek kever�ke. Az „aussie” rendk�v�l �rtelmes kutya, �r�mmel �s k�nnyen tanul, �ber, csak vesz�ly eset�n ugat, nagyon h�s�ges, ragaszkodik gazd�j�hoz �s a csal�dj�hoz, munk�ban sz�v�s �s kitart�. Remek t�rsas�gi kutya, mely j�l megf�r fajt�rsaival. Gyerekeket is szereti, b�r fontos, hogy m�r fiatal kor�ban hozz�juk szoktass�k. Idegenekkel szemben kiss� f�l�nk, b�r ez a nem t�l j� tulajdons�ga megfelel� szocializ�ci� eset�n jav�that�. Sz�m�ra els� a csal�d, de mindenkit szeret egyform�n. Igen fog�kony �s k�nnyen k�pezhet�, de sz�ks�ge van a v�ltozatos foglalkoz�sokra �s arra, hogy mindig biztos�tsunk neki feladatot, ennek hi�ny�ban maga keres elfoglalts�got �s nem biztos, hogy minden esetben tetszeni fog nek�nk. Mozg�sig�nye nagy, komolyabb s�t�kra, esetleg hosszabb fut�sra is sz�vesen v�llalkozik. Els�sorban sportos �letvitel� csal�d sz�m�ra javasolt, kuty�s sportokban �ltal�ban j�l teljes�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Ausztr�l terrier	Bagi Csaba
Ausztr�l terrier Sz�rmaz�si helye Ausztr�lia. Igen apr� termet� kutya. Magass�ga mintegy 25cm. �tlagos s�lya 5-6kg. Sz�rzete sima �s nagyon durva tapint�s�. T�rzse k�k, l�bai �s pof�ja m�ly cserbarna. Intelligenci�ja �tlagon fel�li. J�t�kos �s vid�mterm�szet� kutya, szeret ugatni. Megfelel� szocializ�ci� eset�n a h�zi�llatokkal probl�mamentes a kapcsolata. Ez a kutya kiss� akaratos �s �nt�rv�ny�, tan�t�s�hoz megfelel� szigor �s k�vetkezetess�g sz�ks�ges. Az �lland� ugat�sr�l m�r kiskor�ban szoktassuk le. Alkalmazkod� k�pess�g�k b�mulatos, ez�rt csal�di h�zban �s lak�sban egyar�nt j�l tarthat�. � az els�, k�lf�ld�n is hivatalosan elismert Ausztr�l kutyafajta. Nem tartozik a k�zismert fajt�k k�z�, m�gis elindult vil�gh�d�t� �tj�ra. Az ausztr�l terrier az egyik legkisebb munka terrier a vil�gon. Az �shonosnak mondott kuty�t t�bb terrier fajt�val is keresztezt�k, annak �rdek�ben, hogy a megfelel� j� tulajdons�gokat r�gz�ts�k n�la. Ezek a keresztez�sek, �s persze a tudatos szelekci� olyan szemreval� kis kuty�t eredm�nyezett, melyre m�lt�n lehetnek b�szk�k a fajta kiteny�szt�i. Az ausztr�l terriernek extr�m id�j�r�si viszonyok k�z�tt is helyt kell �llnia. Els�sorban r�gcs�l�k �s k�gy�k ellen haszn�lj�k, de kit�n� haszn�t veszik, bikatelepeken, b�ny�kban, aranylel� helyeken. Minden kl�m�hoz �s helyzethez kiv�l�an alkalmazkodik, k�kem�ny patk�nyfog�. Kedves k�l�n�sen ragaszkod� kedvenc. Nagyon k�t�dik a gazd�j�hoz, felel�ss�get �rez az eg�sz csal�d�rt. Ez a kiskutya nagyon �rtelmes, kem�ny, j�l b�rja a folyamatos terhel�st, �s m�retei miatt a lak�sban is k�nnyed�n tarthat�. Magyarorsz�gon nincs elismert teny�szt�szervezete.
Mit sz�lsz hozz�?

Azawakh	Bagi Csaba
Azawakh   Sz�rmaz�si helye Mali (Afrika) Vad�szatra haszn�lt kutya. Az azawakh magass�ga mindig meghaladja a hossz�s�g�t. Mellkasa t�gas �s m�ly. A l�bak hossz�ak �s egyenesek, mancsok kerekek �s z�rtak. A feje hossz�k�s, sz�p metsz�s�, a koponya csaknem lapos. Harap�sa oll�szer�. Ide�lis magass�ga a kanoknak 64-74 cm, szuk�k� 60-70 cm. K�l�nlegess�ge az igen gyenge has sz�rzet, ami esetleg hi�nyozhat is. Sz�ne a homoksz�nt�l a barn�ig terjedhet. A sz�gy�n �s a farok v�gen feh�r sz�nnek kell lennie, a n�gy v�gtag v�ge is feh�r, a feh�r zokni kifejezetten el�ny�s. Az azawakh b�tor, m�lt�s�gteljes, �s igen �n�ll� gondolkod�s�. Kimondottan �ber, ha a helyzet �gy k�v�nja b�tran v�delmezi gazd�ja otthon�t. Idegenekkel szemben t�vols�gtart� �s tart�zkod�. A szeretet�t kiz�r�lag gazd�ja �s annak csal�dtagjai fel� mutatja ki. Nincs megal�zkod�s, sohasem h�dol be egyenrang� f�lnek tekinti mag�t gazd�j�val. Szereti a k�nyelmet szeret puha fekhelyre fek�dni. Kuty�k t�rsas�g�ban j�l �rzi mag�t. A gyerekeket j�l viseli, felt�ve ha nem tekintik j�t�kszernek, tisztelettel viseltetnek ir�nta. Tal�n jobb helye van olyan csal�dban, ahol a gyerekek t�l vannak az apr� gyerekkoron. Vad�sz�szt�ne nagyon er�s, ez�rt a h�zi �llatok nem felt�tlen vannak biztons�gban t�le. Az azawakh sz�rzet �pol�sa nem ig�nyel k�l�n�sebb munk�t. Heti egyszeri �tkef�l�se elegend�. Ez a fajta nehezen k�pezhet�, nagyon sok t�relem sz�ks�ges az oktat�s�hoz. Az azawakh nem k�nyszer�thet� gazd�ja ir�nti tiszteletre, azt ki kell �rdemelni. Term�szetesen az sem engedhet� meg, hogy a kutya vegye �t az ir�ny�t�st a csal�d felett. El�z�ekb�l ad�dik, hogy engedelmess�gi pr�b�kra nem alkalmas. Rengeteg id�t kell sz�nni a szocializ�ci�j�ra, az j� hat�ssal van jellem�nek fejl�d�s�re. Mozg�sig�nye igen magas, hossz� kilom�tereket k�pes futni gazd�ja mellett an�lk�l, hogy a f�radts�g legkisebb jel�t mutatn�. Ag�rversenyeken is j� eredm�nyekre k�pes.
Mit sz�lsz hozz�?

Azori - szigeteki kutya	Bagi Csaba
Azori - szigeteki kutya   A fajta kialakul�s�val kapcsolatosan sokf�le felt�telez�s l�tezik, pontos feljegyz�sek azonban csak annak modernkori t�rt�net�r�l vannak. Egyik �se val�sz�n�leg a Perro de Ganado Majorero lehetett. Kiteny�szt�s�ben a hetvenes �vekben t�bbek k�zt az amerikai pitbull terriert, a dobermannt, a bullmasztiffot, az amerikai bulldogot, a brazil masztiffot �s a rodesian ridgebackot is haszn�ltak. Az FCI 2000-ben dogo canario n�ven ideiglenes st�tusszal fogadta el az �j fajt�t 346-os standard sz�mmal.   K�ls� megjelen�se: A kan testt�mege 45 - 57 kg, a szuk�k� 38 – 50 kg. Marmagass�ga a kan eset�ben 59-65 cm, a szuk�� 55-61 cm. Sz�ne tigriscs�kos (homoksz�n�, r�tes, vil�gossz�rke, stb.)  A test hossza nagyobb, mint annak magass�ga, ez k�l�nbs�g a szuka eset�n m�g hangs�lyozottabb.   Feje nagy, massz�v, f�le magasan t�z�tt �s fel�ll�. Sz�re r�vid �s �rdes.    Tulajdons�gai: A szigetvil�g �s a kontinens kuty�ib�l egy nagyon er�s, kem�nyfajta alakult ki, melyet eredeti funkci�i mellett egyre ink�bb harci kutyak�nt is haszn�ltak. Ter�let�t �beren �rzi, s csal�dj�t is elsz�ntan v�delmezi. Idegeneket nem enged a kertbe vagy a lak�sba. Ha a csal�d valamelyik tagja vesz�lybe ker�l, a kan�ri-szigeteki kutya azonnal k�zbel�p. A szuk�k �ltal�ban kezelhet�bbek, mint a kanok. J�l t�ri a gyerekek t�rsas�g�t. Ha m�s gyerekek b�ntj�k a csal�d gyermek tagjait, akkor is a csal�d v�delm�re kel. A macsk�kkal �s m�s h�zi�llatokkal j�l kij�n. M�s kuty�kkal szemben kifejezetten domin�ns viselked�s�. A harc el�l nem h�tr�l meg. Szeretetrem�lt�, intelligens �s ragaszkod�. Idegenekkel bizalmatlan �s nyers.
Mit sz�lsz hozz�?

Bandog	Bagi Csaba
Bandog   A "bandog" kifejez�s a k�ztudatban egy er�szakos, vad �rz�v�d� kuty�t rejt. Ez nincs �gy, b�r ez a kutya minden esetben csupa izom, kifejezetten j� fel�p�t�s� er�s csontozat� eb. A le�r�sokb�l tudhat� a "bandog" kifejez�s l�ncra k�t�tt kuty�t jelent, ez teh�t nem a kutya meghat�roz�s�t, hanem funkci�j�t jel�li. Ebb�l k�vetkezik, hogy egym�st�l nagyon elt�r� k�lsej� �s sz�rmaz�s� kuty�t is ezzel a n�vvel illetnek. Ami viszont k�z�s volt benn�k, az �tlagon fel�li fel�p�t�s, az er�s csontozat, �s a f�lelmet nem ismer� term�szet�k. Ma m�r behat�rolhat� azon fajt�k k�re, melyekb�l kiteny�szt�sre ker�lt, �gy amstaff, rottweiler, rhod�siai ridgeback, �s bullmasztiff. Ezeknek a fajt�knak a tudatos kever�s�vel l�trehozt�k a t�k�letes munkakuty�t. Er�s, intelligens, kitart�, �s mindig munk�ra k�sz. A holland, �s az izraeli hadsereg is hadrendbe �ll�totta ezt a kuty�t, kiv�l� adotts�gai miatt. Sajnos haz�nkban a teny�szt�s�t �s m�g a tart�s�t is t�rv�ny tiltja. M�gis mi�rt ker�lt bemutat�sra? - Mert ez az �llat az �rz�v�d� kuty�k egyik legnagyszer�bb k�pvisel�je. Term�szetesen nincs Magyarorsz�gon teny�szt�szervezete.
Mit sz�lsz hozz�?

Basenji	Bagi Csaba
Basenji     Sz�rmaz�si helye Afrika   A basenji k�nny� fel�p�t�s�, eleg�ns megjelen�s� kutya. H�ta r�vid �s egyenes qvadratikus t�pus� eb. Viszonylag magas termet� �s v�kony csontozat�. Mellkasa m�ly, bord�i j�l �veltel. Kopony�ja k�zepesen sz�les, enyhe stopja van. Kicsi hegyes f�lei fel�ll�ak �s el�re n�znek. Marmagass�ga kanok eset�ben 43 cm, szuk�k eset�ben 40 cm. Kanok s�lya 11kg, szuk�k� 9,5kg. Sz�rzete sima �s r�vid puha tapint�s�, aljsz�rzete nincs.   Sz�ne v�r�s-feh�r, fekete-feh�r, trikolor(fekete alapon feh�r �s cserbarna rajzolat). Kiss� makacs, akaratos kutya, de csal�dj�hoz nagyon ragaszkodik. Azonnal jelzi, ha k�rnyezet�ben szokatlan t�rt�nik.  Nem ugat, �rdekes j�dliz�sra eml�keztet� hangot bocs�t ki. A sz�r�t ugyan �gy nyalogatja tiszt�ra mint a macsk�t. A szuk�k �vente csup�n egyszer t�zelnek. A basenji a gyerekekkel �ltal�ban j�l kij�n, b�r soha nem v�lik bel�le igazi j�tsz�t�rs. Igen nagy a vad�sz�szt�ne ez�rt a macsk�kkal �s egy�b h�zi�llatokkal a viszonya nem felh�tlen. A korai szocializ�ci� elengedhetetlen n�la. Sz�rzete k�l�n�sebb gondoz�st nem ig�nyel, nagyon keveset vedlik. A hideget rosszul b�rja, kennelben val� tart�sra alkalmatlan. Szeret elk�sz�lni, ez�rt csak k�r�lz�rt biztons�gos ter�leten engedj�k szabadon. Els�sorban csal�di kedvenck�nt tartj�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Basset Hound	Bagi Csaba
A Basset egy k�l�nleges megjelen�s� kutya.   Fel�p�t�se jelent�sen elt�r a fajt�rsait�l. �t az Isten vicces kedv�ben teremtette, ez megl�tszik elm�retezett form�iban. Val�sz�n�leg ennek a habitus�nak k�sz�nheti vil�gszerte n�vekv� n�pszer�s�g�t. Nagyj�b�l �gy n�z ki, mint egy f�l kutya, hossz�ra, egy m�sikkal megtoldva. Alacsony mar magass�ga ellen�re, sem mondhat� kistest� kuty�nak.   Kit�n� vad�sz a munk�ban nem ismer akad�lyt. Soha nem hagyja elfutni a vadat. A l�tszat ellen�re meglep�en f�rge ebek, ha szagot fognak elsz�ntan t�rnek a c�ljuk fel�. Ezek a neh�zkes k�lsej� kuty�k element�ris sebess�ggel �zik a vadat. �ltal�ban a Basset vezet�je nem b�rja a temp�t a kuty�j�val. � egy nagy nevettet�, k�pes b�rmikor felvid�tani a gazd�j�t. �sszk�pe a basset-nek: r�vidl�b�, er�s fel�p�t�s�, hossz� �s nagytest� kutya.   F�le nagyon hossz� �s alacsonyan t�z�tt. M�k�s k�lsej�vel azonnal belopja mag�t az ir�nta �rdekl�d� sz�v�be. A fajta 1971-ben ker�lt az orsz�gba n�pszer�s�ge, az�ta is t�retlen. A Basset- nek van haz�nkban elismert teny�szt�szervezete a Hung�ria Basset Hound Klub. El�rhet�s�g�k honlapunkon megtal�lhat�. Aki Basset v�s�rl�s�n gondolkodik, b�tran keresse fel �ket, minden seg�ts�get megkapnak.
Mit sz�lsz hozz�?

Beagle	Bagi Csaba
Beagle   Sz�rmaz�si helye Anglia A beagle z�m�k, er�s fel�p�t�s� kutya. H�ta egyenes, mellkasa m�ly, bord�i er�sen h�trah�zottak. A fej hossz�, �s er�teljes. Minim�lis marmagass�g 32 cm, maxim�lis marmagass�ga 41 cm. A beagle s�lya 10-14 kg. Sz�rzete r�vid �s s�r�, az id�j�r�snak j�l ellen�ll. K�l�n�sebb gondoz�st nem ig�nyel, gumikef�vel az elhalt sz�rzet gond n�lk�l elt�vol�that�. A m�jsz�n kiv�tel�vel minden sz�n megengedett. A leggyakoribb a fajt�n�l a trikolor v�ltozat. A szegycsont cs�cs�nak mindig feh�rnek kell lennie. Bar�ts�gos, j�indulat� elevenfajta. �rtelmes kiss� �nt�rv�ny�, �s b�tor kutya. Szereti a gazd�j�t, ragaszkod� kit�n� csal�di kutya, de falk�ban is kiv�l�an �rzi mag�t. Nem kifejezetten engedelmes kutya, tan�t�sa sok t�relmet ig�nyel. Mozg�sig�nye nagy, szeret nagyokat s�t�lni, j�tszani, hanc�rozni. Fejlett a vad�sz�szt�ne, ez�rt p�r�zr�l csak biztons�gos k�r�lm�nyek k�z�tt engedj�nk el. Kiv�l� vad�szkutya, de csal�di kedvenck�nt is kit�n�en meg�llja a hely�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Beauceron	Bagi Csaba
foto forr�sa kutya.hu     Beauceron   Sz�rmaz�si helye Franciaorsz�g.   K�z�pnagytermet�, megjelen�se atl�tikus �s eleg�ns. Kiv�l�an ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak. Feladata, a fel�gyelet�re b�zott rakonc�tlan �llatok megregul�z�sa. A csorda biztons�g�nak megteremt�se. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, rendk�v�l intelligens, b�r kiss� akaratos, �nfej� kutya. Idegenekkel szemben tart�zkod�, a csal�dj�t im�dja. Gyerekekkel szemben toler�ns, azok felett b�b�skodik, �vja �ket. Rusztikus k�lseje �s kit�n� tulajdons�gai, magabiztos �s ellentmond�st nem t�r� fell�p�se, kiv�l� �rz�-v�d� kuty�v� teszi.   Sportos, nagy mozg�sig�ny� eb, szinte minden kutyasportban j�l szerepel. Gazd�ja kedv�r�t mindenre k�pes, �ri�si a gazda fel�, a bizony�t�si v�gya, a legkem�nyebb �s legnehezebb �rz�-v�d� feladatokat is �r�mmel elv�gzi csak, hogy gazd�j�t el�gedettnek l�ssa. K�s�n �r�, fajta, k�t�ves kora el�tt, sok komolys�got ne v�rjunk t�le. K�nnyen �s gyorsan k�pezhet�, nevel�s�hez hat�rozott ember, kem�ny k�z, de megfelel� mennyis�g� gyeng�ds�g �s t�relem sz�ks�ges. Els� kuty�s, vagy t�l gyenge kez� embernek nem javasolt, gyorsan felismeri a lehet�s�get �s igyekszik �tvenni a parancsnoks�got. J�l alkalmazkod� t�pus, csal�di h�zban �s lak�sban egyar�nt tarthat�.   A lak�sban tartott Beauceron-nal s�t�ljunk sokat, szeret labd�zni, mindig kaphat� egy kis j�t�kra. Sz�rzete r�vidnek mondhat�, sok karbantart�st nem ig�nyel. Sz�ne fekete – cser, a v�r�s sz�nek, lehetne t�zv�r�sek. Aki egy sportos, eleg�ns, m�r-m�r arisztokratikus megjelen�s�, de kit�n� h�z�rz� kuty�t szeretne mag��nak tudni, annak a beauceron (boszer�n)  az, egyik legjobb v�laszt�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Bedlington terrier	Bagi Csaba
Bedlington terrier   Sz�rmaz�si helye Anglia.   A Bedlington egy b�r�ny jelmezbe b�jt oroszl�n, egy igazi terrier. K�lseje sok emberb�l idi�ta po�nokat v�lt ki, b�r teljesen m�s a l�tv�ny �s a val�s�g. � egy kifejezetten b�tor, kiegyens�lyozott, karak�n term�szet� kutya. Kit�n� k�s�r�, jelz� �s �rz� eb, vad�szatra is haszn�lt�k. Neh�z elhinni r�la, de a kutyaviadalokban is remek�l meg�llta a hely�t. Kecses izmos kutya, feje k�rte form�j�. Jellemz�en k�kes �rnyalat�.   A bund�ja s�r� �s g�zszer� j�l el�ll a b�r fel�lett�l. Nem dr�tos, de g�nd�r�dik f�leg a fejen. S�lya 8 -10 kg Marmagass�ga 39-42 cm k�z�tt mozog. S�lya �s m�rete ellen�re nem �leb. Im�dja a kik�pz�st a fizikai terhel�st. Otthonosan �rzi mag�t a kik�pz� p�ly�n, semmilyen t�ren nem fog sz�gyent hozni r�nk. �ltal�ban a t�bbiek nagy �mulat�ra kifejezetten temperamentumos �rz�-v�d� gyakorlatokat mutat be. Nagyon j� csal�di kutya, mindenkivel kedves j� indulat�. Szereti a gyerekeket, de soha ne feledj�k � egy igazi terrier. Aki egy kis m�ret�, k�l�nleges megjelen�s�, temperamentumos kuty�t szeretne az b�tran v�lassza �t.
Mit sz�lsz hozz�?

Bergam�i juh�szkutya	Esther Verhoef: Nagy kutya enciklop�dia
Bergam�i juh�szkutya A bergam�i juh�szkutya (Cane da pastore Bergamasco; Bergamasco) az FCI �ltal elismert kutyafajta (Standard sz�m: 194), Olaszorsz�gban kialakult fajta. Egyike a legt�bbet haszn�lt juh�szkuty�knak �szak- �s K�z�p-Olaszorsz�g hegyvid�ki ter�letein. It�lia hat�rain k�v�l ritk�n l�tni.   Megjelen�s Ez a fajta kit�nik rusztikus k�lsej�vel, ami f�leg nemezes sz�rzete miatt kelt ilyen hat�st. Kvadratikus testfel�p�t�s�, j�l izmolt, er�s csontozat�, k�z�ptermet� kutya. Sz�re n�h�ny pulihoz hasonl�an nemezes, de vastagabb tincsekben tapad �ssze. Ez a t�pus� sz�rtakar� nem csak a metsz� hegyi szelekt�l v�di a kuty�t, de a ny�jat megt�mad� ragadoz� �llatokkal szemben is el�nyt jelent. A sz�rzet r�l�g a szemekre is, �gy v�dve a magashegyi naps�t�st�l a juh�szkutya l�t�s�t. Egy �ves kor�ig rendszeresen kell kef�lni �s f�s�lni; ett�l fogva a sz�re elkezd nemezesedni. A nagyobb nemezlapok kialakul�s�nak elker�l�se �rdek�ben k�zzel kell azokat nagyj�b�l 3 cm-es cs�kokra sz�tszedni. A fej sz�rzete tov�bbra is rendszeres f�s�l�st ig�nyel. Meg lehet f�rdetni, de ezt ink�bb csak ny�ron �rdemes megtenni, mivel a sz�rzete igen lassan sz�rad.Feh�r, fekete, sz�rk�sfeh�r �s r�t sz�nekben l�tezik. Sztorija T�bb, mint 2000 �ves olasz fajta, a f�n�ciaiak nagy test� kuty�i eljutottak, Eur�p�ba ott k�l�nf�le helyi ebekkel keresztez�dtek, �gy alakuult ki a bergam�i �se is. A r�maiak �gy jellemezt�k az ide�lis terel�kuty�t: nem olyan f�rge, mint egy kop�, nem olyan er�s, mint egy h�z�rz�, de annyira �gyes �s b�tor, hogy visszaver a farkasok t�mad�s�t, majd �ld�z�be veszi a visszavonul� t�mad�t. A mai bergamasco megfelel a r�gi r�maiak elv�r�sainak. K�zvetlen �se a francia brie - juh�szkutya de val�sz�n�leg el�dei k�z�tt szerepelhet a puli �s a komondor is, ezenk�v�l a helyi olasz terel�kuty�k, term�szetesen. Nev�t a Bergamasca V�lgyr�l kapta, ahol a kiterjedt juteny�szt�s k�vetkezm�nyek�ppen a legink�bb elterjedt. 1949-ben a legnagyobb olasz ki�ll�t�son felh�vta mag�ra a figyelmet. Szem�lyis�ge A Bergamasco eredeti feladata a ny�j terel�se, kord�ban tart�sa volt, ez�rt temperamentumos, hat�rozott jelleme alakult ki. K�nnyen tan�that� �s t�relmes, ez�rt kedvenck�nt is meg�llja a hely�t. K�zeli kapcsolatot alak�t ki gazd�j�val, egyemberes kutya. Ellent�tben a legt�bb juh�szkuty�val, a bergam�i nem pontos parancsokat k�vetve tereli a ny�jat, hanem egyedi technik�t kialak�tva, min�l kevesebb emberi seg�ts�ggel �gyel a juhokra. Ez az elszigetelt olasz v�lgyekben k�l�n�sen c�lravezet� volt, mivel �ltal�ban egy juh�sz �s kev�s kutya vigy�zott t�bb sz�z birk�ra. Ez�rt lehet, hogy a bergam�i juh�szkutya �rtelmes, kiegyens�lyozott, bar�ts�gos, meglehet�sen nyugodt �s magabiztos �llat. Nagyon er�sen k�t�dik a csal�d tagjaihoz �s igen h�s�ges. K�pes arra, hogy felm�rje a k�l�nb�z� helyzeteket, �s annak megfelel�en cselekedjen. Nagyon b�tor �s figyelmes eb, de nem ugat sokat. A rossz id�vel egy�tal�n nem t�r�dik
Mit sz�lsz hozz�?

Berni p�sztorkutya	Bagi Csaba
Berni P�sztorkutya A berni p�sztorkutya hossza, kicsivel meghaladja a marmagass�g�t. Mellkasa sz�les �v�lis alak�, h�tvonala v�zszintes, l�gy�ka er�s, fara enyh�n kerek�tett. Farka a cs�nk al� l�g, de nem �r a f�ldig, szablya alak�ra hajl�tva tartja. Egyenes er�s l�bai vannak, mancsai a macsk��hoz hasonl�ak. A nyak izmos k�zepes hossz�s�g�. Er�s, nagy feje van, hat�rozott stoppal, b�r az nem tulzottan kiugr�. F�lei h�romsz�glet�ek, lel�g�ak, szemei mandula v�g�s�ak, harap�sa szab�lyos oll�s. Kanok marmagass�ga 64-74 cm, az ide�lis 66-68 cm. Szuk�k� 58-66 cm, az ide�lis 60-63 cm. Sz�rzete f�lhossz�, sz�lai egyenesek vagy enyh�n hull�mosak. Alapsz�ne fekete, melyen cserbarna �s feh�r rajzolat tal�lhat�. Cserbanna foltok csak a szem f�l�tt, a pof�n, a mellen �s a l�bakon lehetnek. Feh�r rajzolat az arcorri r�szen, illetve a homlok k�zep�ig tart� v�kony orrcs�k lehet. Tov�bb� a mellkason illetve a mancsok v�gein �s a farok v�g�n lehet feh�r sz�n. A nyak el�ls� vagy h�ts� fel�n l�v� feh�r folt nem k�v�natos. Sz�rzet�nek gozdoz�si ig�nye �tlagos, hetente egyszer elegend� kif�s�lni, vedl�si id�szakben ezt c�szer� k�t naponta megtenni. Nyugott v�rm�rs�klet�, bar�ts�gos kutya.Kifejezetten �ber, b�r a csal�dot sz�ks�g eset�n, nagy vehemenci�val �rzi, alpvet�en j�mbor �s bar�ts�gos mindenkivel. Csak akkor ugat, ha ennek gyom�s oka van. �tlagon fel�l �rtelmes fajta, a gazd�hoz �s a csal�dhoz h�s�ges t�bbnyire engedelmes is. Gyermekekkel remek�l kij�n, kiv�l� j�tsz�t�rs �s test�r a sz�mukra. Macsk�kkal �s egy�bb h�zi�llatokkal is probl�ma mentes a kapcsolata. N�melyik egyed domin�nsan viselkedik a fajt�rsaival. Rendk�v�l �rtelmes fajta, ez�rt k�nnyen �s gyorsan tanul. Hamar meg�rti mit szeretn�nk t�le �s ezt k�szs�ggel v�gre is hajtja. Sok mozg�sra van sz�ks�ge, t�bbsz�r kell vinni s�t�lni, hagyni kell p�r�z n�lk�l szaladg�lni, hanc�rozni. A berni p�sztorkutya kiv�l� ter�let�rz� fajta, csavarg�sra nem hajlamos, gazd�j�t�lsem nagyon t�volodik el. Remek csal�di kutya, remek, h�z�rz� �s remek dajka a gyermekek mell�.
Mit sz�lsz hozz�?

Bichon Frise	Bagi Csaba
Bichon Frise   A Bichon kistermet� kutya s�lya 5-7 kilogramm nagyon kedves, mozg�kony fajta. �ltal�ban 12-15 �vig is el�lnek. A sz�re napi karbantart�st ig�nyel ez�rt csak az v�lassza akinek ehhez megfelel� affinit�sa, �s elegend� ideje van. Ez a kutya rendk�v�l kedves, j�t�kos �s szeretetre m�lt� kis boh�c. Kit�n� t�rsas�gi kutya, mindig kaphat� egy kis hanc�roz�sra. Ig�nyes sz�rzete miatt tart�sa kiz�r�lag lak�sban javasolt. Tests�lya �s m�rete tart�s�t kis lak�sban is lehet�v� teszi..
Hozz�sz�l�sok (1)

Bichon Havanese	Bagi Csaba
Bichon Havanese   Bichon Havanese Sz�rmaz�si helye Kuba. Teste kicsi, teszthossza nagyobb, mint a magass�ga. Marmagass�ga 25-35 cm, s�lya nem haladhatja meg a 6 kg-ot. Sz�rzete selymes, mely l�gy �s hull�mos. A fajt�nak nincs aljsz�rzete. Sz�ne lehet feh�r, kr�msz�n�, �zbarna, s�t�tbarna, fekete, �s sz�rke. T�bbnyire vid�m, kedvesked� �s gyeng�d. Szeret mindig t�rsas�gban lenni, kiv�lt k�p a csal�dja t�rsas�g�ban. Intelligens, szeret tanulni, de a szigor� szavakra igen �rz�kenyen reag�l. K�nnyen kezelhet�, nagyszer� �leb. Fajt�rsaival j�l kij�n, a gyerekekkel szemben j�indulat� �s bar�ts�gos, oly annyira, hogy lehet, nek�nk kell megv�deni �t gyermek�nk moleszt�l�s�t�l. M�s h�zi�llatokkal is probl�mamentesen �l egy�tt. Sz�re komoly gondoz�st ig�nyel, minimum heti k�t alkalommal kell kef�lni �s f�s�lni a sz�r�t. Gyorsan �s sz�vesen tanul, ez�rt sokszor alkalmazt�k cirkuszokban. A szid�st nehezen viseli, dics�rettel azonban mindent el�rhet�nk vele. N�melyik egyed hajlamos t�bbet ugatni a kellet�n�l, err�l m�r eg�szen kiskor�ban c�lszer� leszoktatni, k�l�nben a szomsz�d �s a mi idegeinket is pr�b�ra teheti. Mozg�sig�nye �tlagos, napi 2-3 s�t�val b�ven be�ri. A gazd�hoz rendk�v�l k�t�dik, p�r�z n�lk�l sem k�borol messze t�le. Nagyszer� t�rsa a csal�dnak, rengeteg kedvess�get �s �r�m�t ad gazd�j�nak.
Mit sz�lsz hozz�?

Bobtail	Bobtail
Bobtail   Sz�rmaz�si helye: Anglia    A �angol juh�szkutya r�vid z�m�k quadratikus fel�p�t�s� kutya. A fajta jellege, hogy a fara magasabb mint a marja.  Mellkasa sz�les �s m�ly, a bord�k j�l �veltek. Ahol megengedett a fark�t kurt�tj�k. Er�s csontozat�, j�l kirajzol�d� iz�letekkel.  Kerek er�s mancsokkal rendelkezik, az esetlegeses farkask�rm�ket el kell t�vol�tani. A nyaka hossz� �s kecsesen �velt.  Sz�gletes feje van, hat�rozott stoppal. Oll�s harap�sa van, de a t�tre harap�s is megengedett.  A kanok marmagass�ga 61 cm, a szuk�k� 56 cm. Sz�rzete er�s hossz� �s d�s, durvatapint�s� �s sima. A test h�ts� r�sz�n �ltal�ban d�sabb a sz�rzet  mint el�l.    A sz�rke vagy a k�kessz�rke szin b�rmely �rnyalata megengedett, felt�tel hogy feh�r rajzolattal p�rosuljon.  Szemei s�t�t barn�k nem k�kek.  �szinte odaad� �s k�szs�ges fajta, szelid, nagy az alakalmazkod� k�pess�ge. Fiatal korban kiss� �nfej�, van amelyikn�l ez feln�tt kor�ra is megmarad.  Kedves, gyeng�d kutya, mindig szeret a gazda k�zel�ben lenni. A kennelben tart�st nehezen t�ri, b�ntet�snek tartja.  Ha vesz�lyt �rez ugat�ssal jezni, ennek ell�ne nem tekinthet� kifejezetten �ber kuty�nak. J�l kij�n a h�zi�llatokkal �s m�s kuty�kkal.  Az idegenekkel szemben j�indulat� �s bar�ts�gos. Sz�rzet�nek �pol�sa sok id�t �s f�rads�got ig�nyel. A sz�rzet�t minimum hetente egyszer a t�v�ig  �t kell f�s�lni.   A vedl�si id�szakban m�g enn�l is t�bb odafigyel�st �g�nyel. Szel�den, de k�vetkezetesen kell k�pezni. Nem domin�ns kutya, ez�rt  tapasztalatlan kuty�sok is sikerrel tudj�k tan�tani. A bobtail mozg�sig�nye nagy, de nem esik k�ts�gbe, ha egyszer - egyszer elmarad  a s�ta. Nagyon j�t�kos kutya szeret labd�zni �s apport�rozni. F�rge �s engedelmes, nagyon j�l teljes�t a k�l�nb�z� kutyasportokban. Kiv�l� csal�di kutya, de mindenki vegye figyelembe a v�laszt�sn�l, hogy rengeteg gondoz�st �g�nyel.
Mit sz�lsz hozz�?

Boerboel	Bagi Csaba
Boerboel   Sz�rmaz�si helye D�l – Afrika   A boerboel z�m�k, izmos nagytest� kutya. A h�ta v�zszintes, feszes �s er�s. A fark�t �ltal�ban kurt�tj�k. A mellkasa sz�les �s m�ly le�r a k�ny�kig, a l�bai er�sek �s egyenesek. Nagy �s er�s a feje, kvadratikus jelleg�. Az arcorri r�sz sz�les �gy 8-10 cm az orrnyereg egyenes, stopja k�zepes. Marmagass�ga kanok eset�ben minimum 66 cm, szuk�k eset�ben minimum 61cm. A sz�rzet r�vid �s puha tapint�s�.   Sz�ne a halv�nys�rg�t�l a s�t�tv�r�sig terjed cs�kkal vagy a n�lk�l fekete maszkkal.<br> A boerboel kiegyens�lyozott idegrendszer�, magabiztos �s nyugodt kutya. Igen h�s�ges, er�sen k�t�dik a csal�dj�hoz, sz�ks�g eset�n ak�r az �let�t �ldozza azok v�delm�ben. Csal�dj�val szemben engedelmes �s k�szs�ges. Kiv�teles a ter�let �rz� �szt�ne, az �ltala fel�gyelt port�ra idegennek enged�ly n�lk�l behatolni nem sok es�lye van. Csak akkor ugat, ha sz�ks�g�t l�tja. �ltal�ban a puszta jelenl�te elegend� a ter�let v�delm�re. Ez a kutya kifejezetten csal�dcentrikus felt�tlen sz�ks�ge van a gazda k�zels�g�re.   �nzetlen term�szet�t tekintve, a csal�di k�rnyezet a legmegfelel�bb a sz�m�ra. A csal�d bar�taival j�l kij�n, a h�zn�l l�v� egy�b h�zi�llatokkal is probl�mamentes a kapcsolata. Idegen kuty�kkal szemben azonban domin�nsan viselkedik. Idegenekkel szemben �ber �s tart�zkod�, de nem agressz�v. A boerboel �rtelmes kutya, k�nnyen �s gyorsan tanul, szeret a gazd�ja kedv�ben j�rni. A boerboel els�kuty�s vagy gyengekez� embernek nem javasolt. A nevel�s�hez er�s k�z, hat�rozott jellem, �s ellentmond�st nem t�r� magatart�s sz�ks�ges. Mozg�sig�nye �tlagos, de f�rge �s atl�tikus eb. K�pes �r�k hosszat gyalogolni, illetve a saj�t maga dikt�lta temp�ban futni. Szeret labd�zni �s apport�rozni. A sz�rmaz�si hely�n rajong�sig szeretik, sz�mtalanszor bizony�totta milyen hat�konyan k�pes v�delmezni a csal�d �rt�keit. Tart�sa olyan helyen ide�lis, ahol nagy ter�let �ll a kutya rendelkez�s�re. Sz�rmaz�si hely�t kiv�ve ritk�n fordul el�.
Mit sz�lsz hozz�?

Bolognese	Bagi Csaba
Bolognese   Sz�rmaz�si helye Olaszorsz�g.   A teste r�vid, izmos �s kvadratikus fel�p�t�s�. Kanok marmagass�ga 27-30 cm, szuk�k� 25-28 cm. A bolognese s�lya 3-4 kg. Sz�rzete hossz�, nagyon s�r� �s testt�l el�ll�. A fajt�nak nincs aljsz�rzete. Sz�rzete �ltal�ban h�feh�r, de a halv�nys�rga �rnyalat megengedett. A bolognese kiegyens�lyozott, bar�ts�gos, kifejezetten j� term�szet� kutya. �rtelmes, �ltal�ban engedelmes, �s k�szs�ges kutya.   Kiv�l� tulajdons�gainak k�sz�nhet�en nagyszer� t�rs v�lik bel�le. A j�l nevelt bologneset gazd�ja b�rhova mag�val viheti, nem lesz probl�ma vele. Ha valami szokatlant �szlel, azonnal ugat�ssal jelzi. A bolognese j�l kij�n fajt�rsaival �s a t�bbi h�zi�llattal egyar�nt. Szereti gazd�j�t �s csal�dja t�rsas�g�t. Az egyed�ll�tet nehezen viseli, kifejezetten t�rsa l�ny. Idegenekkel szemben eleinte tart�zkod�, k�s�bb bar�ts�gos �s j�kedv�.   A sz�rzet�t elegend� hetente egyszer �polni, sz�r�t nem hullatja. A bolognese tan�t�sa nem okoz probl�m�t, k�nnyen �s �r�mmel tanul. �tlagos a mozg�sig�nye, b�r nagyobb s�t�kra is hajland�. Er�sen k�t�dik a gazd�j�hoz, �gy p�r�z n�lk�li s�t�k alkalm�val sem kell att�l tartanunk, hogy �n�ll� utakra indul. Ez a fajta h�s�ges �s ragaszkod� t�rs, gazd�j�nak sok �r�me lesz benne.
Mit sz�lsz hozz�?

BORDEAUX-I DOG	Bagi Csaba
BORDEAUX-I DOG     Sz�rmaz�si helye Franciaorsz�g   A bordeauxi egy igen er�s, z�m�k fel�p�t�s� kutya. Az �rz� v�d� kuty�k t�bor�nak egyik legrusztikusabb k�pvisel�je. A feje nagy, r�vid �s igen mark�ns. A kanok ide�lis magass�ga 60-70 cm, a szuk�k� 58-66 cm. A kanok s�lya minimum 50 kg, a szuk�k ide�lis s�lya 45 kg. Fed� �s alj sz�rzete is r�vid �s puha tapint�s�. Sz�ne mahag�niv�r�s �s �zbarna lehet. V�r�s vagy fekete maszkkal, b�r az ut�bbi igen ritka. B�tor �s t�ntor�thatatlan kutya.   Nagyon meggy�z�en tudja v�deni a csal�d port�j�t. Nem ugat sokat, de ha kiengedi �bl�s hangj�t annak bizony oka lehet. Kifut�ban tart�sra alkalmatlan. A csal�d minden tagj�t szereti, igen ragaszkod� term�szet�, gyeng�d �s h�s�ges. A csal�d port�j�nak �rz�se a v�r�ben van �s ezt sz�ks�g eset�n hat�konyan v�gzi. Gyerekekkel szemben eln�z�, azokat b�tran v�delmezi. A h�zi�llatokkal j�l megf�r, b�r ehhez a megfelel� idej� szocializ�ci� elengedhetetlen.   Az idegenekkel szemben eleinte bizalmatlan, de ha gazd�ja jelzi sz�vesen l�tott vend�g, � is azonnal elfogadja. Fajt�rsaival szemben mindig domin�nsan viselkedik, ez�rt erre felt�tlen oda kell figyelni. A sz�rzet�nek �pol�sa egyszer�, vedl�si id�szakban gumikef�vel gond n�lk�l elt�vol�that�k a kilazult sz�rsz�lak. Tan�t�s�hoz sok t�relem, szeretet �s kitart�s sz�ks�ges. A gazd�ja hanghordoz�s�b�l is tudja, mi az, amit j�l tesz, �s mi az amit nem. Remek csal�di kutya, j� az alkalmazkod� k�pess�ge. Mozg�sig�nye �tlagos, napi n�h�ny s�t�ltat�ssal be�ri. Ennek ellen�re tart�sa els�sorban csal�dih�zba javasolt.
Mit sz�lsz hozz�?

Border Collie	Bagi Csaba
Border Collie   Sz�rmaz�si helye Anglia     K�nnyed sportos, de kiss� z�m�k fel�p�t�s� kutya. A kanok ide�lis magass�sa 53 cm, a szuk�k valamivel alacsonyabbak. A koponya sz�les hat�rozott stoppal. Az arcorri r�sz �s a koponya nagyj�b�l azonos hossz�s�g�. Az arcorri r�sz az orrt�k�r ir�ny�ban keskenyed�. R�vid �s hossz�sz�r� v�ltozat is l�tezik. Minden sz�n megengedett de a feh�r nem lehet t�ls�lyban. A leggyakoribb a fekete - feh�r sz�n kombin�ci�, de a rig�k�k �s a trikol�r is n�pszer�. A mozg�s �s munka ig�nye egyform�n nagy.   A Border Collie az a fajta, amelyet a legelvakultabb Rertriever �s Vizsla tart�k is egy kinol�giai zseninek tartanak. Sz�l�f�ldj�n az angol - sk�t hat�rvid�ken mai is igen kedvelt �s elterjedt munkakutya. Intelligenci�ja olyan fok�, hogy a munk�j�t szinte k�pz�s n�lk�l is t�k�letesen v�gzi.   Technik�ja b�mulatos, �gy cserk�szi be a terelend� �llatokat mint egy ragadoz� a szavann�n. Lelapul a f�ldre �s amikor sz�ks�g�t l�tja azonnal akci�ba lend�l. Sokszor p�rban dolgoznak. Sokukat csup�n f�ttyel ir�ny�tanak. Nem v�letlen�l h�vj�k a bordereket szem kuty�nak. Hiszen csup�n �that� tekintet�kkel k�pesek ir�ny�tani a ny�jat.
Hozz�sz�l�sok (1)

Boston terrier	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye Egyes�lt �llamok.   Kis termet� kutya, magass�ga nincs el��rva. S�lya 7-11kg k�z�tt mozog. A Boston terrier sz�rzete r�vid, sima �s finom tapint�s�. Alapsz�ne mindig fekete vagy cs�kos mindig feh�r rajzolattal. A cs�kos egyedek a prefer�ltak. Rajzolatok feh�r arcorri r�sz, orrcs�k, gall�r �s mells� l�bak. A h�ts� l�bakon a feh�r sz�nezet nem ny�lhat a cs�nk f�l�. Intelligens, eleven �s j�t�kos kutya.   �ber �s figyelmes, de csak akkor ugat, ha val�ban sz�ks�ges. Fajt�rsaival �s a h�zi�llatokkal egyar�nt j�l megf�r. Idegenekkel szemben is bar�ts�gos �s j�indulat�. �rtelmes k�nnyen �s gyorsan tanul, n�mi jutalom falat kell� l�k�st ad a tanulm�nyainak. Mozg�sig�nye �tlagos, nem v�gyik nagy s�t�kra, napi egy k�t r�vid s�t�val is be�ri.    J�l alkalmazkod� kellemes lak�t�rs. Kistermet�, akt�v minden ir�nt k�v�ncsi kutya. Sz�vesen alkalmazz�k mez�gazdas�gi birtokokon �s ist�ll�k k�rny�k�n, kiv�l� r�gcs�l� irt�. M�reteit meghazudtol� vehemenci�val �rzi gazd�ja port�j�t. Ugyanakkor nagyon j�t�kos m�g id�s kor�ban is. Ide�lis t�rs gyerekek mell�, roppant toler�ns, szinte mindent elvisel t�l�k. Sz�m�ra nagyon fontos hogy a gazd�ja k�zels�g�ben legyen, kedv�be j�rhasson. K�nnyen tan�that� ig�nyli a szellemi �s a fizikai ig�nybev�telt. Haz�nkban nem t�l elterjedt egyesek szerint a Francia Bulldoggal val� rendk�v�li hasonl�s�ga mia
Mit sz�lsz hozz�?

Bouvier des Flandres	Bagi Csaba
Bouvier des Flandres   Sz�rmaz�si helye: Belgium   A Bouvier k�z�pnagytermet�, t�bb sz�nben is l�tez�, kit�n� terel� kutya.  A flandriai p�sztorkutya nem tartozik a legn�pszer�bb fajt�k k�z�. M�r a Nap�leon hadsereg�ben is haszn�lt�k �ket, els�sorban a katon�k h�s ut�np�tl�s�nak sz�m�t� marhacsord�k terel�s�re. A fajta kiegyens�lyozott idegrendszer�, nagy a funkcion�lis alak�that�s�ga. Hollandi�ban a hat�r�rs�g �s a rend�rs�g is haszn�lja a fajt�t. Megfelel� k�pz�s ut�n vakvezet�sre is alkalmass� tehet�. Nem egy ugat�sfajta, persze ez nem jelenti azt, hogy nem lenne el�g el�vigy�zatos, �beren �rzi a re� b�zott javakat. Norm�l esetben magas az inger k�sz�be, neh�z kihozni a sodr�b�l.  K�t �ves kor�ra �rik be teljesen, v�lik feln�tt�.   Eredet:   a Bouvier des Flandres, mint a neve is mutatja flandriai sz�rmaz�s�. Flandria, egy term�szetes hat�rokkal nem rendelkez� ter�let Franciaorsz�g �s Belgium k�z�tt.   Megjelen�se:   Marmagass�ga 58-69 centim�ter, t�mege 27-40 kilogramm. Kit�n� �rz�kutya, ami megnyilv�nul f�lelmetes, tiszteletet parancsol� k�llem�ben is. Szigor�s�g�t j�l fejlett szem�ld�ke, bajusza �s szak�lla m�g jobban kihangs�lyozza. tekint�lyes megjelen�se ellen�re els�rang� kedvenc, nagyon szereti a gyerekeket, mindig �l�nk. Ez a bar�ts�gos �ri�s b�r egy�ltal�n nem mondhat� lust�nak, be�ri kevesebb mozg�ssal is.   Tov�bb…
Mit sz�lsz hozz�?

Briard	Bagi Csaba
Briard   Sz�rmaz�si helye Franciaorsz�g   K�zepes termet� kutya, magass�ga 56-68 cm k�z�tt mozog. Alkalmazkod� k�pess�ge nagy, csal�di h�zban �s lak�sban egyar�nt j�l tarthat�. Szeret labd�zni, nagyokat futni, s�t�lni. �rtelmes, b�tor �s kitart� kutya. Gazd�ja port�j�t meggy�z�en vigy�zza. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, engedelmes fajta, gazd�ja parancsait szinte azonnal teljes�ti. K�nnyen �s gyorsan tanul. Csal�dj�val szemben h�s�ges �s odaad�. A standard minden egy�ntet� sz�nt megenged kiv�ve a feh�ret.       A franci�k egyik legn�pszer�bb fajt�ja, a briard, avagy Berger de Brie. A fajt�t �llatok �rz�s�re �s terel�s�re haszn�lj�k. F�ldm�vesek mindenes kuty�ja volt. Sz�mtalan feladatot kellett ell�tnia. Kit�n� csal�di kutya �beren �rzi csal�dj�t �s annak vagyont�rgyait. Karakter�t �s intelligenci�j�t a mai napig meg�rizte. K�nnyen tan�that�, b�r olykor makacs �s igen akaratos kutya. Egyenes ny�lt jellem� kutya, term�szetes hajlama van az �llatok �sszeterel�s�re. Gondolkod� intelligens �s m�dszeresen dolgoz� kutya, megfelel� tr�ning eset�n minden terel�si munk�t k�pes elv�gezni. Terel� kuty�k k�z�l megfelel� v�laszt�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Broholmer
Broholmer Sz�rmaz�si helye: D�nia Megjelen�se Nagy test�, er�teljes fel�p�t�s�, sz�gletes, masztiff t�pus� kutya. Mozg�sa t�r�lel�, egyenletes. Feje nagy, sz�les, szeme s�t�tebb gesztenyebarna, illetve s�t�ts�rga. F�le lel�g�, fut�s k�zben v�zszintesen tartja. V�gtagjai kifejezetten er�sek, izmosak, egyenesek. Sz�ne halv�ny fak�v�r�s, fekete orrt�k�rrel �s maszkkal; v�r�sesbarna, olykor fekete p�tty�kkel; fekete, a mancsokon, a farokv�gen �s a mellkason esetleg feh�r jegyekkel. Fel�p�t�se �s a megjelen�se a tosa inu kuty�ra eml�keztet. Magass�ga 70-75 cm, testt�mege 40-50 kg. Felhaszn�l�sa: Kiv�l� �rz� - v�d� fajta, er�teljes izomzat� �s csontozat� kutya. Hat�konyan �rzi a csal�dot �s a hozz�juk tartoz� ter�letet �s vagyont�rgyakat
Mit sz�lsz hozz�?

Bullmasztiff	Bagi Csaba
foto forr�sa: borsonline    Bullmasztiff   A bullmasztiff hatalmas termete �s f�lelmetes k�lseje miatt sokan gondolj�k, hogy egy v�rengz� fenevad. Term�szetesen ez nem igaz, � egy megb�zhat� �s �ber �rkutya, ugyanakkor rendk�v�l nyugodt �s cs�ndes term�szet� kutya. Szinte soha nem ugat. A gyerekekkel szemben t�relmes �s eln�z�, kit�n� babysitter �s csal�di kutya. Idegenekkel szemben �ltal�ban bar�ts�gos, vagy k�z�mb�s. Higgadts�ga mindaddig tart, m�g mag�t vagy csal�dj�t nem �rzi vesz�lyben.   �vakodjon mindenki att�l, hogy csal�dja k�zel�ben hangoskodjon, vagy olyan hirtelen mozdulatokat v�gezzen, amit � t�mad�snak v�lhet. Bizonnyal nem fog habozni, hogy szeretettei v�delm�re keljen, m�r pedig elhihetik, egy ekkora test� kutya ellen embernek es�lye nincs. Tart�s�t els�sorban csal�di h�zas k�rnyezetbe javaslom, nagy a mozg�s ig�nye, de lust�lkodni is nagyszer�en tud. Sajnos meglehet�sen r�vid az �tlag �letkoruk, mintegy 7 - 8 �vet �lnek. Aki egy j� �r kuty�t szeretne, annak a Bullmasztiff j� v�laszt�s lehet. A fajt�nak van Magyarorsz�gon elismert teny�szt�szervezete.
Mit sz�lsz hozz�?

Cairn terrier	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye Sk�cia.    A cairn terrier h�ta egyenes, v�zszintes �s k�zepes hossz�. L�bai k�zepesen hossz�ak, egyenesek �s izmosak. A kis fej ar�nyos a testtel. A koponya sz�les, hat�rozott stoppal. Marmagass�ga 28-31 cm, de  ar�nyosnak kell lennie a tests�llyal. A sz�re nem g�nd�r�dhet �s nem v�lhat sz�t v�laszt�kk�nt. A fed�sz�rzet merev �s d�s. Az aljsz�rzet r�vid �s puha. Sz�ne a vil�gossz�rk�t�l a majdnem feket�ig terjedhet. A cs�kozotts�g minden sz�nn�l megengedett. A f�l �s az arcorri r�sz s�t�t rajzolata el�ny�s.   A fajta �rtelmes, vid�m �s kiegyens�lyozott. Eleven �s j�t�kos, j�t�kban �s a vad�szatban f�radhatatlan. �beren figyeli k�rnyezet�t. A gazd�j�val szemben kedves �s odaad�. Kiss� makacs �s �nt�rv�ny� kutya. A cairn terrier remek t�rsa a gyerekeknek, szinte mindent elt�r t�l�k, a durv�bb j�t�kra sem reag�l agressz�ven. Fajt�rsaival �s egy�b h�zi�llatokkal probl�ma mentes a kapcsolata, ha gyerekkor�t�l egy�tt van vel�k. Idegenekkel szemben bar�ts�gos, de k�l�n�sebben nem vesz tudom�st r�luk. Sz�rzet�t �vente k�tszer kell kiszedni, ezt k�zzel teszik. Id�nk�nt a hall�j�ratb�l is el kell t�vol�tani a f�l�sleges sz�rzetet. A megjelen�se bozontos �s rusztikus, a hozz��rt�k szerint s�pr�szer�nek kell lennie.  Tan�t�s�hoz sok t�relem �s tolerancia sz�ks�ges, ez a kis kutya igen megtudja makacsolni mag�t. Nagy mozg�s ig�ny�, szeret hatalmasak s�t�lni �s szaladg�lni. Els�sorban sportos �letvitel� csal�d r�sz�re javasolt.
Mit sz�lsz hozz�?

Cane Corso	Bagi Csaba
Cane Corso jellemz�se     A cane corso m�r k�ls� megjelen�se r�v�n visszat�ntor�tja a rosszban s�ntik�l�t. Rusztikus k�lseje csupa izom teste olyan visszatart� er�, hogy aki egy ilyen kuty�t l�t a gazda port�j�n annak esz�be nem jutna, hogy a tulajdonos enged�lye n�lk�l be tegye oda a l�b�t. A cane corsok idegenekkel szemben bizalmatlanok, m�r igen kicsi 4 - 5 h�napos korukt�l jelzik, ugatj�k azokat. Az �s molosszust�l rengeteg kit�n� tulajdons�got �r�k�ltek. Kitart�suk, munkab�r�suk, megf�leml�thetetlen jellem�k, csal�d �s gyermek szeretet�k m�r - m�r legend�s. Ezeket a kit�n� tulajdons�gokat sz�rmaz�si hely�n �gy kamatoztatt�k, hogy paraszt port�kat, guly�kat, csord�kat �riztettek vel�k. Szic�lia legkedveltebb kutya fajt�ja volt �s az a mai napig is. Itt "szic�liai dognak" is nevezik. A cane corso testi ereje �lkapcs�nak hatalmas szor�t�sa, kitart�sa alkalmass� teszi nagyvadak elfog�s�ra is. Olaszorsz�g legd�libb cs�csk�ben sz�vesen haszn�lj�k ilyen feladatokra is. B�r manaps�g a corso rend�ri munk�t nem v�gez, adotts�gai r�v�n nagyon is alkalmas arra.      Az 1700 -as �vekben ell�tott ilyen feladatot, s�t rabok �rz�s�t �s felkutat�s�t is � r� b�zt�k. Ezeket a feladatokat olyan hat�konyan olyan kem�nyen v�gezte, hogy egy id� ut�n alkalmaz�sukat betiltott�k. A le�rtakkal l�tsz�lag ellent mond, de a cane corso egy nyugodt term�szet�, kiegyens�lyozott idegrendszer�, de hat�rozott fell�p�s� kutya. A rangsorban mindig � akar az els� lenni, �s ebben nem ismer tr�f�t. Minden fajt�rs�val kij�n, am�g az elismeri, hogy a hierarchi�ban � �ll f�l�tte. Jaj annak a kuty�nak, amelyik ezt meg k�rd�jelezi. A legkisebb jelet is megtorolja, ami az els�bbs�g�t k�ts�gbe vonja. Jellemz�en egy gazd�s kutya, de mindenkit im�d a csal�db�l, t�l f�t�tt szeretete id�nk�nt m�r nehezen elviselhet�. A gyerekek a corso sz�m�ra a falka azon tagjai, akiket mindenkit�l �s b�rmi�ron meg kell v�denie. Higgy�k el, ezt gyakorlatb�l tudom. Biztosan �ll�thatom, �n a corsoim sz�m�ra maga az "Isten" vagyok, de a gyermekemet m�g velem szemben is a v�delm�be vette. Egy egyszer� pr�b�t tett�nk, a l�nyommal szemben fenyeget�en l�ptem fel, �gy tettem mintha meg akarn�m �tni.   A cane corso rendk�v�l �rtelmes �llat, tiszt�ba volt vele a hierarchia cs�cs�t sz�m�ra �n testes�tem meg, �gy m�g csak morogni sem mert r�m, de oda �llt kett�nk k�z� �s val�s�gosan a test�vel fedezte a gyereket jelezve, ha kell m�g velem szemben is meg�vja �t. Ezzel a magatart�ssal v�g�rv�nyesen �s kit�r�lhetetlen�l belopta mag�t a sz�vembe ez a fajta. A cane corso l�t�sa f�leg sz�rk�let ut�n nem t�k�letes, ellenben szagl�sa �s hall�sa fel�lm�lhatatlan. A legkisebb neszt is meghallja, �s azonnal j�r�r�zni indul, ha idegent tal�l a port�j�n, annak bizony nem sok es�lye marad a t�voz�sra. Sem ember, sem �llat elleni k�zdelm�ben nem t�rekszik arra, hogy ellenfel�t marcangolja, net�n sz�tt�pje megsemmis�tse. Ha a m�sik f�l jelzi, megadja mag�t, a corso befejezettnek tekinti akci�j�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Cavalier King Charles Spaniel	Bagi Csaba
Cavalier King Charles Spaniel T�rt�nelme  A t�rpe spanielek sz�rmaz�sa, eredete m�g ma is vitatott. T�bbf�le elk�pzel�s ismeretes, melyek k�z�l tal�n a legval�sz�n�bbnek tartott a spanyol eredet, miszerint a "spaniel" elnevez�s is erre utal. A XV. sz�zadban a kis t�rpe sp�nielek m�r Eur�pa-szerte ismertek voltak, �s a legt�bb kir�lyi udvarban m�r tartott�k �ket. Megsz�ml�lhatatlan festm�nyen, nagyon h�res mesterek alkot�sain t�nnek fel, mint p�ld�ul Van Dych, Watteau, Rubens, Reynolds, Strubbs �s Landseer. A k�pek mellett �r�sos dokumentumok sokas�ga is bizony�tja a kis spanielek jelenl�t�t.   Sok elbesz�l�s sz�l a Stuartok t�rpe sp�nielek ir�nti szeretet�r�l. Amikor 1587-ben a Stuart M�ria kir�lyn�t lefejezt�k, als�szokny�ja alatt megtal�lt�k a kis fekete-feh�r sp�nielj�t. A szerencs�tlen kis �llatot csak er�szakkal lehetett elt�vol�tani gazd�ja holtteste mell�l. I. K�roly (1600-1649) is egyike volt a "koron�s rajong�knak", akit 1648-ban Wight szigeti sz�m�zet�s�be is elk�s�rte kis sp�nielje, Rogue. A Cavalier t�rt�nete szorosan �sszekapcsol�dik II. K�rollyal (1630-1685) akinek t�bbek k�z�tt a nev�t is k�sz�nheti („King Charles Spaniel”- K�roly kir�ly sp�niel). Uralkod�sa idej�n �ri�si n�pszer�s�gre tettek szert. A kir�ly, rajong�sig szerette �ket, szinte soha nem lehetett l�tni kuty�i n�lk�l, �r�m�t lelte abban, hogy sz�mos kis sp�niel k�s�rte ott m�g a parlamentbe �s a h�l�szob�j�ba is. II. K�roly nagy gondot ford�tott a teny�szt�s�kre, mely a palot�ban folyt. Hal�la ut�n �ccse, II. Jakab (1633-1701) uralkod�sa alatt tov�bb vir�gzott e kis kir�lyi ebek teny�szt�se. Korabeli feljegyz�sekb�l tudjuk, hogy t�bb sz�nben fordultak elo: fekete, fekete-feh�r, v�r�s-feh�r �s tricolour. Kicsik voltak, igen finom csontozattal �s finom arcorri r�sszel, amint az a korabeli festm�nyeken is l�that�.     Tov�bb…
Hozz�sz�l�sok (1)

Cocker sp�niel	Bagi Csaba
Sp�niel   K�t fajt�ja a legismertebb a k�ztudatban az amerikai �s az angol cocker sp�niel. A f� k�l�nbs�g k�zt�k, hogy az amerikai v�ltozat kisebb. Sp�nielek remek vad�szkuty�k, ma is rendszeresen haszn�lj�k �ket a feladatra. A sp�niel vid�m, temperamentumos, odaad�, �s kedves �llat. Rajong a gyerekek�rt �s a csal�dj��rt mind ezt sz�nni nem akar� far risz�l�ssal �s farok cs�v�l�ssal fejezi ki. A sp�niel �ber �s kit�n� jelz�kutya, b�r az is igaz, nem � a bet�r�k r�m�lma. Sz�m�ra minden idegen szeretni val� j� bar�t. Vad�sz �szt�n�t�l fogva szeret nagyokat s�t�lni, de ekkor sem t�volodik el t�ls�gosan gazd�j�t�l. Vad�szat alkalm�val sz�razon �s v�zen egyform�n j�l dolgozik. Intelligens, k�nnyen k�pezhet� kutya. Kiv�l� csal�di kedvenc, kedves, h�zelg�, �s igen j�t�kos.
Mit sz�lsz hozz�?

Cotton de Tul�ar	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye: Madagaszk�r   Kis test� kutya, l�bai egyenesek mancsai kicsik �s kerekek. A kanok ide�lis marmagass�ga 28 cm, a szuk�k� 25 cm. A kan s�lya 4-6 kg, a szuk�� 3,5-5 kg. Sz�rzete enyh�n hull�mos, vattaszer�, aljsz�rzete nincs. A cotton de Tul�ar sz�ne mindig feh�r, b�r n�h�ny s�rga vagy sz�rke p�tty megengedett. Bar�ts�gos �s �rtelmes kutya. Olykor kiss� makacs �s �n�ll� gondolkod�s�, de t�bbnyire engedelmes. �beren �rzi k�rnyezet�t, �s azonnal ugat�ssal jelzi, ha szokatlant tapasztal. T�rsas�gkedvel� igen rosszn�ven veszi, ha hosszabb id�re mag�ra hagyj�k. J�l alkalmazkodik, ez�rt gazd�ja szinte b�rhov� mag�val viheti.   Fajt�rsaival �s m�s h�zi�llatokkal gond n�lk�l egy�tt �l. Gyerekekkel j�l kij�n, de soha ne hagyjuk, hogy ok n�lk�l macer�lj�k. Idegenek �rkez�s�t ugat�ssal jelzi, el�sz�r bizalmatlan vel�k, k�s�bb bar�ts�gos �s j�indulat�. A cotton de Tul�ar sz�rzete t�lzottan sok �pol�st, nem ig�nyel. Persze ett�l f�ggetlen�l, heti rendszeress�ggel ki kell f�s�lni. Noha igen �rtelmes, tan�t�s�hoz k�vetkezetess�g �s kitart�s sz�ks�ges. Jutalom falatokkal er�sen motiv�lhat�. Mozg�sig�nye �tlagos, ez nem jelenti azt, hogy a rendszeres s�t�ltat�st elhanyagolhatjuk n�la. � egy kifejezett csal�dkedvel�, kit�n� t�rsas�gi kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

Csau – csau	Bagi Csaba
Csau – csau   Sz�rmaz�si helye K�na. A csau – csau r�vid test� z�m�k, de ar�nyos kutya. H�ta v�zszintes r�vid �s egyenes. Farka magasan t�z�tt, melyet a h�t�ra g�rb�tve hordja. Csontozata vastag l�bai egyenesek �s p�rhuzamosak. A fajta egyedi j�r�sa, a cs�nk merevs�g�nek a k�vetkezm�nye. A kanok magass�ga 48-56 cm, a szuk�k� 46-51 cm. K�t sz�rv�ltozata van a kett� k�z�l a hossz� sz�r� v�ltozat az ismertebb �s n�pszer�bb.   A hossz� sz�rzet d�s, egyenes sz�l� �s el�ll a testt�l. A sz�rzetnek b�rsonyos hat�st kell keltenie. A csau – csau sz�ne lehet fekete, v�r�s, k�k, �s kr�msz�n� a leggyakoribb a v�r�s-�zbarna �s fekete egyedek. A nyelve �s a sz�jpadl�sa mindig k�kesfekete. A csau- csau �ltal�ban domin�nsan viselkedik fajt�rsaival. A gyerekekkel azonban j�l kij�n, felt�ve, ha azok nem bosszantj�k. A h�zi�llatokkal a kapcsolata probl�mamentes. Idegenekkel szemben tart�zkod� �s �ber. A csau – csau – nak hat�rozott, de nyugodt �s higgadt gazd�ra van sz�ks�ge. Term�szetes tekint�lyt kell sug�roznia a kutya fel�. Az engedelmess�g nem tartozik az er�nyei k�z�. A csau sz�let�s�t�l fogva egy �nt�rv�ny� akaratos fajta. Sok minden megtan�that� neki, de a hossz� egyhang� foglalkoz�sokat nehezen t�ri. Nevel�s�hez sok t�relem �s k�vetkezetess�g sz�ks�ges.   A csau nyugodt , arisztokratikus megjelen�s� �s b�szke kutya. Gazd�j�hoz �s csal�dj�hoz h�s�ges �s ragaszkod�, b�r mindig szorul bele egy kis makacss�g. �beren figyeli k�rnyezet�t, �s hat�konyan �rzi a  csal�d port�j�t. B�tor, magabiztos �s karakteres jellem� kutya. A csau – csau igen nyugodt, kev�s mozg�ssal is be�ri. Kutya sportokra nem alkalmas, de kiv�l� csal�di kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

Cseh terrier	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye Cseh k�zt�rsas�g   A Cseh terrier teste m�rs�kelten hossz�, l�bai r�videk �s egyenesek. V�lla izmos k�ny�ke, sem kifel�, sem befel� nem fordulhat. Mancsai nagyok, l�bujjak �veltek mells� l�bakon hosszabbak, mint a h�ts�n. Feje hossz�, de ar�nyos a test�vel. A kanok ide�lis marmagass�ga 29 cm a szuk�k� 27 cm. S�lya nem lehet kevesebb 6 kg-n�l �s nem lehet nehezebb 10 kg – n�l. A kutya sz�rzete hossz� selymes �s enyh�n hull�mos. trimmelik.Sz�ne jellemz�en a k�kessz�rke k�l�nb�z� �rnyalatai, a vil�gosbarna ritk�bb, de az is elfogadott. A v�gleges sz�n olykor csak 2 �ves korra alakul ki. A Cseh terrier kiegyens�lyozott idegrendszer�, bar�ts�gos �s j�indulat� eb.   Alkalmazkod� k�pess�ge remek ez�rt j�l �rzi mag�t lak�sban �s csal�dih�zban egyar�nt. A terrierekhez k�pest meglehet�sen engedelmes, szel�d �s sz�fogad�. Kifinomult a szagl�sa. Ez a kutya j�l kij�n a fajt�rsaival �s egy�b h�zi�llatokkal. A gyerekekkel szemben bar�ts�gos �s j�indulat�. Idegenekkel szemben tart�zkod�, de nem agressz�v. A cseh terrier �rtelmes kutya, k�nnyen tanul, sz�vesen j�r gazd�ja kedv�ben. A korai szocializ�ci� j� hat�ssal van szem�lyis�ge fejl�d�s�re. Mozg�sig�nye �tlagos, de szeret a gazd�j�val j�tszani, hanc�rozni. Oda kell r� figyelni mert sz�vesen elk�dorog. Aki egy kistest�, de m�gis temperamentumos kuty�t szeretne annak � egy kiv�l� v�laszt�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Csehszlov�k farkaskutya	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye: a volt Csehszlov�kia   A Csehszlov�k farkaskutya testhossza valamivel nagyobb, mint a marmagass�ga.  Testfel�p�t�se mezomorf, atl�tikus, meglehet�sen inas.   Farka r�vid �s magasan t�z�tt, l�gatva hordja, ha figyel szabja form�j�v� g�rb�l.  Mellkasa sz�les �s m�ly, de nem �r le a k�ny�kig. L�bai egyenesek, j�l kirajzol�d� iz�letekkel, mells� l�bai k�zel vannak egym�shoz, mancsai enyh�n kifel� fordulna, l�bujjai hossz�ak �s �veltek.   Nyaka hossz� �s izmos, emiatt az orr�t k�nnyed�n a f�ldig hajtja.     Feje:    Koponya fels� r�sze �velt, a stop m�rs�kelten er�s. Arcorri r�sze v�kony orrnyerge egyenes, ajkai feszesek.    Harap�sa oll�szer� vagy t�tre harap. Szemei kicsik, enyh�n ferde v�g�s�ak.     Marmagass�ga:   Kanok: minimum 65 cm   Szuk�k: minimum 60 cm    S�lya:    Kanok: minimum 26 kg Szuk�k minimum 20 kg       Sz�rzete:   Sz�rzete dr�tszer�en merev testhez simul� sz�lakb�l �ll.  Ny�ri �s t�li sz�rzete meglehet�sen elt�r.       A sz?rzetet hetente 1 - 2 alkalommal kell s�rtekef�vel �tf�s�lni.  Vedl�si id�szakban c�lszer� k�rtol� kef�vel elt�vol�tani a fellazult aljsz�rzetet.   A csehszlov�k farkaskutya nagyon �rtelmes k�nnyen �s gyorsan tanul.   A  monot�ni�t nehezen viseli, igyekezz�nk v�ltozatos feladatok el� �ll�tani.       Sz�nei:   Megengedett sz�nei az ez�stsz�rk�t�l a s�rg�ssz�rk�ig terjednek, vil�gosabb mint�val.   A mellen �s a nyak alatt a sz�n vil�gosabb. A s�t�tsz�rke sz�n is elfogadott.    Jelleme:   A cseszlov�k farkaskutya ereiben farkasok �s n�met juh�szkuty�k v�re csordog�l. �rtelmes �llat, er�sen k�t�dik a gazd�j�hoz. Nagyon keveset ugat. A szuk�k jelent�s r�sze �vente csak egyszer t�zel.   Falka t�rsaival �ltal�ban j�l kij�n, idegen kuty�kkal domin�nsan viselkedik.  Ha j�l van szocializ�lva, a gyerekekkel �s a h�ztart�sban �l� m�s �llatokkal is probl�ma mentes a kapcsolata.     Kifinomult vad�sz�szt�ne miatt, idegen �llatokkal szemben probl�m�s lehet a viselked�se.     Idegenekkel szemben tart�zkod� a viselked�se.         Sok mozg�sra van ig�nye, sz�vesen kocog gazd�j�val.    Kifinomult szagl�sa �s vad�sz�szt�ne miatt csak t�k�letes ker�t�ssel k�r�lvett ter�leten hagyjuk fel�gyelet n�lk�l, hajlamos a sz�k�sre.    ,Alkalmaz�sa:    Sz�rmaz�si orsz�g�ban �s n�ha m�shol is vad�szatra �s rend�rkutyak�nt is alkalmazz�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Csivava	Bagi Csaba
Csivava   � a vil�gon a legkisebb termet�, de hatalmas sz�vvel meg�ldott kuty�ja. Sz�rmaz�s�t tekintve mexik�i. �lebk�nt tartj�k, holott igen tanul�kony, igazi terrier temperamentummal rendelkez� kiskutya. S�lya �tlagosan 1-3 kg k�z�tt mozog. R�vid �s hossz� sz�r� v�ltozatban is l�tezik. Minden sz�n �s sz�n v�ltozat megengedett. Intelligenci�ja, kedvess�ge, ragaszkod�sa, h�s�ge �s b�tors�ga �tlagon fel�li.   N�melyik igazi m�ka mester. Ezt a fajt�t csak lak�sban lehet tartani, de t�len a mag�nyos emberek ide�lis t�rsa, csal�di kutyak�nt is meg�llja a hely�t. Gyerekekkel j�l meg van b�r ink�bb �t kell f�lten�nk csemet�nkt�l. Idegenekkel bizalmatlan. M�r - m�r agressz�vnek mondhat�. Rendk�v�l �ber kit�n� jelz� kutya hangereje, m�ret�t meghazudtolja. Ha valami miatt meg kell feny�teni, �gy meg tud s�rt�dni, hogy a gazd�ja nem gy�zi kiengesztelni. K�pes k�t napig is duzzogni. Egy gazd�s kuty�nak mondhat�, de ennek ellen�re mindenkit szeret a csal�db�l. Ne t�vesszen meg senkit apr� termete, nevel�s�re gondot kell ford�tani. K�nnyen �s felt�n�en nagy �r�mmel tanul.  Ennek ellen�re egy szeretetre m�lt� kiskutya. A fajt�nak van elismert teny�szt�szervezete haz�nkban.
Mit sz�lsz hozz�?

Dalmata	Bagi Csaba
Dalmata                                                                               A Dalmata eleg�ns, mint�zata k�l�nleges, k�lseje ut�n a vizsl�kra eml�keztet� kutya.   Tulajdons�gai m�r kev�sb� hasonl�ak. Szimata rossz, ez�rt vad�szatra soha nem haszn�lt�k. R�gen hint�k�s�r� kuty�nak alkalmazt�k. Eleg�nsan mutatott a lovak mellett. Sz�vesen tartott�k a nemesi h�zakn�l, f�k�nt a lovak mellett az ist�ll�ban tart�zkodott. Eleg�ns k�lleme miatt egyre n�pszer�bb. Aki Dalmat�t szeretne tartani, sz�m�tania kell arra, hogy nagy a mozg�s ig�nye. B�rmennyi mozg�sra, fut�sra azonnal k�sz. N�ha �nfej�, azonnal kihaszn�lja az enged�kenys�get. Jelzi az idegeneket, de azokkal j�indulat� �s bar�ts�gos.   A gyerekeket szereti, gazd�j�hoz ragaszkod�, n�ha m�r t�lzottan is. H�z�sra hajlamos ez�rt nagyon oda kell figyelni az etet�s�re. B�re �s sz�rzete k�nyes, ez�rt vigy�zni kell, hogy t�l kem�ny fel�letre ne fektess�k. Kimondottan �gyes mozg�s� kutya, ez�rt egyre t�bbsz�r t�nik fel agility versenyeken. Aki �t v�lasztja, egy remek csal�dtaghoz jut.
Mit sz�lsz hozz�?

Dandie Dinmont terrier	Bagi Csaba
Dandie Dinmont terrier   Sz�rmaz�si helye Anglia.    A Dandie Dinmont kistest�, k�l�nleges h�tvonal� kutya, mely megsz�lal�sig hasonl�t a meny�t h�tvonal�ra. Els� l�bai r�videk, egyenesek, el�gg� t�vol �llnak egym�st�l. Feje nagy �s z�m�k, de ar�nyos a test t�bbi r�sz�vel, magas arcorri r�sz r�videbb, mint a koponya, keskenyedik az orr fel�. Lel�g� f�lek alacsonyan t�z�ttek. Ide�lis marmagass�guk 23 cm, s�lyuk 8-11 kg. Bund�j�t puha aljsz�rzet �s merev fed�sz�rzet alkotja. Tapint�sra „ropog�snak” kell lennie �s a h�t�n nem alkothat v�laszt�kot. K�tf�le sz�nv�ltozat l�tezik: borsz�n, s�t�tk�kt�l ez�stsz�rk�ig terjed� sz�n lehet, k�zepes �rnyalatokat tekintik ide�lisnak, fejtet�nek mindig kr�mfeh�rnek kell lennie.   A must�rsz�n� kutya sz�r�nek sz�ne a v�r�sesbarn�t�l a b�zsig terjedhet. Vid�m, kiegyens�lyozott idegrendszer�, viszonylag nyugodt, �rtelmes kutya. Bar�ts�gos eb, rendszerint j�l kij�n a t�bbi fajt�rs�val, ak�r a lak�sban, ak�r a szabadban tal�lkozik vel�k. Megfelel� szocializ�ci� eset�n a t�bbi h�zi�llattal is probl�mamentes a kapcsolata. Gyermekeket szereti, azokkal bar�ts�gos �s j�indulat�. Idegeneket ugat�ssal jelzi, de enn�l t�bbet nem tesz. Egy �vben legal�bb k�tszer kozmetikushoz kell vinni, hogy az elhalt sz�rzetet elt�vol�tsa a bund�j�b�l �s fazonra ny�rja a sz�rzet�t. K�pz�se nem k�l�n�sebben neh�z feladat, de �gyeln�nk kell a v�ltozatoss�gra �s arra, hogy megfelel� id�ben jutalmazzuk. Ha gazd�ja sportos �letm�d�, � sz�vesen elk�s�ri s�t�kra, kocog�sra, de kev�sb� sportos �letm�d sem zavarja, ahhoz k�nnyen alkalmazkodik.
Mit sz�lsz hozz�?

D�lorosz juh�szkutya	Bagi Csaba
D�lorosz juh�szkutya   Sz�rmaz�si helye Ukrajna.   K�zepesen nagy termet� kutya. Igen er�s, izmos testfel�p�t�s�, vastag csontozat� kutya. Magass�ga 62-65 cm k�z�tt mozog.  Igen hossz�, id�j�r�s �ll� sz�rzete van. Sz�ne �ltal�ban feh�r vagy sz�rk�s illetve kr�m sz�n�.  A d�l orosz juh�szkutya domin�ns term�szet�, figyelmes �s b�tor. Szeret �n�ll�an d�nteni, felm�ri az adott helyzetet �s � mindig, azt teszi, amit helyesnek v�l. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, magas ingerk�sz�bbel. Nem ugat�s fajta, kiv�l� ter�let�rz�. J�l kij�n a gyerekekkel, csal�dja birtok�t b�tran �s �llhatatosan vigy�zza. Term�szet�b�l ad�d�an a gyerekekkel j�l kij�n. Ha m�s h�zi�llatokkal egy�tt n� fel azokat a csal�d tagjainak tekinti, �vja, v�delmezi �ket.   Megfelel� szocializ�ci� eset�n a macsk�k is biztons�gban vannak t�le. Idegenekkel szemben bizalmatlan, azokat a gazda enged�lye n�lk�l a csal�d port�j�ra be nem engedi. Tan�t�sa nem egyszer�, a kem�ny k�z �s a k�vetkezetess�g elengedhetetlen. A fajta nem val� lak�sba, neki sz�ks�ge van ter�letre, amit kedv�re �rizhet Nagy ter�lettel rendelkez� gazd�k r�sz�re aj�nlott.
Mit sz�lsz hozz�?

Dobermann	Bagi Csaba
Dobermann   Sz�rmaz�si helye: N�metorsz�g   �rz� v�d� kutya   K�zepesen nagytermet�, de karcs� �s eleg�ns megjelen�s� kutya. H�ta r�vid, merev �s izmos. Azokban az orsz�gokban, ahol enged�lyezik, f�l�t �s fark�t kurt�tj�k. Az eredeti fajtajelleg meg is k�v�nja. Mellkasa k�ny�kig �r le. Mancsai r�videk, �veltek �s z�rtak. Feje hossz�k�s �s feszes, enyhe stoppal. Dobermann harap�sa oll�szer�. A kanok ide�lis magass�ga 70-72 cm, a szuk�k� 63-68 cm. S�lyuk 32-42 kg k�z�tt mozog. Az FCI orsz�gokban a fekete-cserbarna �s a barna – cserbarna sz�nekben teny�sztik.   A dobermann igen agilis, �ber �s �rtelmes �llat. Elsz�ntan, nagy harci kedvel v�delmezi a csal�d vagyon�t. N�ha sokat ugat err�l c�lszer� id�ben leszoktatni. Id�ben elkezdett �s megfelel� szocializ�ci� eset�n a h�zi�llatokkal �s fajt�rsaival is j�l kij�n. A gyerekeket j�l toler�lja, de azt nehezen t�ri, ha j�t�knak n�nik. Idegenekkel szemben tart�zkod�, az �ltala �rz�tt port�ra nem engedi be azokat. Azonban, ha gazd�ja jelzi nincs semmi probl�ma, akkor ezt � is elfogadja. Sz�rzete t�lzott gondoz�st nem ig�nyel, elegend� hetente egyszer �tkef�lni a bund�j�t. Nevel�se sok t�relmet �s k�vetkezetess�get ig�nyel. Mindig egy�rtelm�en a tudt�ra kell adnunk mit k�v�nunk t�le, �s ezt szigor�an v�gre is hajtatjuk vele. Soha nem szabad meg�tni, a hat�rozott fell�p�s, az ellentmond�st nem t�r� hang eg�sz j� eredm�nnyel kecsegtet.   A nem megfelel� b�n�sm�dt�l vagy f�l�nk vagy pont az ellenkez�je agressz�v  lesz a dobi, b�r alapterm�szet�n�l fogva higgadt, kiegyens�lyozott idegrendszer�nek kell lennie. A dobermann okos, �rtelmes fajta k�nnyen �s gyorsan, r�ad�sul sz�vesen tanul. Mozg�sig�nye nagy, sz�vesen s�t�l, fut, �szik. Szeret labd�zni, hanc�rozni, apport�rozni els�sorban sportos �letvitel� csal�dnak javasolt. A dobermann j� teljes�tm�nyt ny�jt a kuty�s sportokban, nagy sz�mban haszn�lj�k a rend�r�k, katon�k, hat�r�r�k. Kiv�l� �rz� v�d� �s csal�di kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

Drenti vizsla	Bagi Csaba
Drenti vizsla   Sz�rmaz�si helye Hollandia   A drenti vizsla er�teljes �s ar�nyos testfel�p�t�s� kutya. Magass�ga 55-63 cm - /+1cm megengedett. S�lyuk 25-35 kg k�z�tt mozog. A drenti vizsla sz�rzete s�r�, k�zepesen hossz�, de soha sem g�nd�r�d�. Megengedett sz�nek feh�r alapon barna, vagy narancss�rga „takar�”, esetleg cserbarna rajzolattal, pettyekkel vagy an�lk�l. A drenti vizsla �ber, munkaszeret� �s k�v�ncsi kutya. A rendellenes dolgokat ugat�ssal jelzi, egy�bk�nt szel�d, bar�ts�gos �s j�indulat� kutya. A legt�bb egyed szeret �szni, b�r sokat el�bb meg kell tan�tani r�.   A gyerekeket szereti, megfelel� szocializ�ci� ut�n a h�zi�llatokkal is remek�l egy�tt �l. Idegenekkel szemben sem bar�ts�gtalan, ez�rt kev�sb� alkalmas �rz�-v�d� faladatok ell�t�s�ra. A sz�rzete k�l�n�sebb karbantart�st nem ig�nyel, ennek ellen�re c�lszer� id�nk�nt kozmetikushoz vinni. A drenti vizsla intelligens �s �rtelmes �llat, kedvess�ggel �s k�vetkezetess�ggel gyorsan �s k�nnyen tudjuk k�pezni. Mozg�sig�nye nagy sz�vesen fut, �szik, labd�zik, apport�roz, a nagyobb s�t�kat is �r�mmel veszi. Kit�n� vad�sz, de az �gyess�gi sportokban is j�l teljes�t. Nagyszer� csal�di kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

Entlebuchi P�sztorkutya	Bagi Csaba
Entlebuchi P�sztorkutya    Entlebuchi p�sztorkutya sz�rmaz�si helye Sv�jc  Alakja t�glalapba foglalhat�, testhossza 20%-al meghaladja a marmagass�g�t. Sz�les mellkasa m�ly, h�ta vizsz�ntes �s er�s.  V�lla hossz� �s ferde, l�bai er�sek �s p�rhuzamosak, mancsa kerek �s t�m�tt. Farka gyakran term�szetesen is r�vid, m�s esetekben abban orsz�gban ahol enged�lyezett kurt�tj�k.    A koponyatet� lapos, a stop enyhe, arcorri r�sz er�s. A fajta szab�lyos harap�sa oll�szer�, de a t�treharap�s is megengedett.  A kanok marmagass�ga 44-50 cm, a szuk�k� 42-48 cm (+ -) 2cm megengedett. Sz�rzete r�v�d �s durvatapint�s�, f�nyes �s testhez simul�.  A fajta alapsz�ne fekete, amelyen cserbarna �s feh�r rajzolat l�tszik. Feh�r orrcs�kja van, a nyak a sz�gy �s a mancsok is feh�rek.  Sz�re nem sok karbantart�st �g�nyel, hetente egyszer �t kell kef�lni egy er�s kef�vel.    Az entlebuchi p�sztorkutya, eleven �s �ber kutya, kiv�l� h�z�rz� �szt�nnel rendelkezik. Kiegyens�lyozott idegrendszer� b�tor kutya, t�bbnyire sz�fogad�, de sohasem al�zatos.  Szeret mindig a csal�d �s a gazda k�zel�ben lenni, a kennelben tart�st nehezen viseli.  Idegenekkel szemben tart�zkod�, senkit nem enged be a gazda enged�lye n�lk�l a port�ra.  A fajt�rsaival �s egy�bb h�zi�llatokkal is remek�l kij�n, ez sz�rmaz�s�ra vezethet� vissza, hiszen els�sorban paraszport�kon alkalmazt�k.  Kifejezetten munkakutya v�r buzog benne, sok mozg�sra �s munk�ra van ig�nye. Szeret j�tszani, s�t�lni, m�g p�r�z n�lk�l sem csatangolnak el gazd�juk mell�l. Nagyon j�l teljes�tenek a kuty�ssportokban.
Mit sz�lsz hozz�?

Erd�lyi kop�	Bagi Csaba
Erd�lyi kop�   Sz�rmaz�si helye Magyarorsz�g.   K�zepes termet�, kvadratikus testfel�p�t�s� kutya. Magass�ga a r�vid l�b� eset�ben 45-50 cm, a hossz�l�b� eset�ben 55-65 cm. Akt�v �s mozg�kony kutya, lak�sban tartva viszont mindig nyugodtan viselkedik. Szellemi �retts�g�t �gy 2-3 �ves kor�ra �ri el. Az erd�lyi kop� remek�l �rzi mag�t t�rsas�gban, t�k�letesen elvan fajt�rsaival.   Egy�b h�zi�llatok kev�sb� vannak biztons�gban t�le. Ez a ritka magyarfajta, csod�latosan kij�n a gyerekekkel, idegenekkel szemben tart�zkod� �s gyanakv�. Sz�rzete r�vid �s f�nyes a hossz�l�b� v�ltozat sz�re valamivel durv�bb tapint�s�. A hossz�l�b� erd�lyi kop� alapsz�ne fekete, azon cserbarna �s n�ha feh�r rajzolat l�that�, mely nem lehet nagyobb, mint a testfel�lete egyharmada. A r�vidl�b� erd�lyi kop� sz�rzete v�r�sesbarna, feh�r rajzolattal. �n�ll� gondolkod�s� �rtelmes �s bar�ts�gos. Igazi vad�szkutya, kiv�l� szagl�ssal �s v�gtelen kitart�ssal.   A vad�szattal kapcsolatos tennival�kat szinte mag�t�l v�gzi, egy�b dolgokra is megtan�that�, de ahhoz sok id� �s t�relem sz�ks�ges. Mozg�sig�nye nagy, napi n�h�ny �r�s s�t�ltat�s sz�ks�ges a sz�m�ra. Sz�vesen fut �s �szik. Hat�rtalan vad�sz�szt�ne miatt mindig legyen rendben a ker�t�s. Manaps�g legink�bb nyomk�vet�sre haszn�lj�k. Csal�di kuty�nak is kit�n�, de kiz�r�lag sportos csal�dok r�sz�re aj�nlott.
Mit sz�lsz hozz�?

Eur�zsiai	Eur�zsiai
Eur�zsiai   Sz�rmaz�si helye N�metorsz�g.   K�zepes termet� kutya, s�lya 25-30 kg. S�r� aljsz�rzete, k�zepesen hossz�, de laza �s vastag fed�sz�rzete van. Szinte minden sz�n elfogadott a feh�r �s a m�jsz�nt kiv�ve. Nyugodt, bar�ts�gos �s �rtelmes kutya. �ber azonnal ugat�ssal jelzi, ha vesz�lyt �rez, azonban ok n�lk�l nem l�rm�zik. Csal�dtagjait szereti, azokhoz h�s�ges, Kennelben tart�sra alkalmatlan.   Az alapos szocializ�ci� elengedhetetlen n�la. Az eur�zsiai kutya, viszonylag k�nnyen tanul, de sok t�relmet ig�nyel. Mozg�sig�nye nagy, napi kimer�t� s�t�kat kell tenn�nk vele. Szeret labd�zni, apport�rozni a kutyasportokat is szereti, b�r eml�t�sre m�lt� eredm�nyeket soha nem �r el.
Mit sz�lsz hozz�?

F�ra�kutya	Bagi Csaba
F�ra�kutya   Sz�rmaz�si helye M�lta.  A f�ra�kutya eleg�ns er�s fel�p�t�s� eb. H�ta egyenes enyh�n lejt�s. Er�s l�bai �s mancsai vannak. Feje �k alak� az agykoponya �ltal�ban r�videbb az arc kopony�n�l, enyhe stoppal rendelkezik.   A kanok marmagass�ga ide�lis esetben 56 cm, szuk�kn�l 53 cm. Sz�rzete r�vid �s f�nyes. Sz�ne a vil�gosbarn�t�l a s�t�t v�r�sesbarn�ig terjed. A sz�rzete k�l�n�sebb gondoz�st nem ig�nyel, vedl�si id�szakban egy gumi kef�vel az elhalt sz�rzete gond n�lk�l elt�vol�that�.  A f�ra�kutya j�t�kos, bar�ts�gos �s j�indulat� kutya. Er�sen k�t�dik a csal�dj�hoz, lak�sban nyugodtan viselkedik. Ez a kutya domin�nsan viselkedik a fajt�rsaival, er�s vad�sz�szt�nnel rendelkezik, ez�rt a h�zi�llatokkal a viszonya nem probl�ma mentes.   Ezeket � zs�km�ny�llatnak tekinti. Korai m�dszeres �s hat�rozott szocializ�ci�val ez a gond megoldhat�. K�nnyen k�pezhet� �s j�l alak�that�. Mozg�sig�nye nagy, szeret nagyokat s�t�lni, futni, hanc�rozni. P�r�zr�l csak biztons�gos helyen engedj�k el, mivel �rr� lehet rajta a vad�sz�szt�ne. A f�ra�kutya �r�mmel vesz r�szt fut�versenyeken.
Mit sz�lsz hozz�?

Fila Brasileiro	Bagi Csaba
Fila Brasileiro   Sz�rmaz�si helye Brazilia   Nagytest�, izmos �s er�s fel�p�t�s� kutya. Vastag csontozat�, kifejezetten robosztus megjelen�s� eb. B�re laza, nyak�n lebernyeges. Mellkasa sz�les �s m�ly a k�ny�kig �r. H�ta egyenes, k�l�nlegess�ge, hogy a far ir�ny�ba emelkedik. A feje nagy, sz�les homlokkal, arcorri r�sze r�videbb a kopony�n�l. Stopja gyenge az orrnyereg egyenes vagy enyh�n �velt. Kanok marmagass�ga 70-85 cm, szuk�k� 65-70 cm. A kanok s�lya legal�bb 50 kg, a szuk�k� legal�bb 40 kg. Sz�rzete r�vid, s�r� �s testhez simul�.   Sz�ne igen v�ltozatos, a feh�r, az eg�rsz�rke, �s a foltos v�ltozat nem megengedett. Leggyakoribb a cs�kos v�ltozat. A fila, csal�dj�val szemben szel�d, kedves �s odaad�, mindig al�veti mag�t gazd�ja akarat�nak. Magabiztos fell�p�s�, b�tor kutya kitart�an v�delmezi csal�dja port�j�t. Idegenekkel szemben t�vols�gtart�, m�r-m�r agressz�vnek mondhat�. M�r rusztikus k�lseje, er�t sug�rz� megjelen�se is elrettenti a rosszban s�ntik�l�t. Az egyetlen fajta, amely ki�ll�t�son r�moroghat a b�r�ra. Jellegzetes imbolyg� (poroszk�l�) mozg�sa van.   A csal�d gyerekeit kifejezetten szereti, azokkal toler�ns, soha semmilyen vesz�lyben nincsenek t�le. Ann�l ink�bb azok, akik sanda sz�nd�kkal k�zelednek a fel�gyelet�re b�zott cs�pps�gekhez. Az idegen gyerekeket m�r kev�sb� toler�lja, a csal�d port�j�ra idegen szem�ly enged�ly n�lk�l be nem teheti a l�b�t. A csal�d bar�tait elfogadja, ha gazd�ja jelzi sz�vesen l�tott vend�g. Azokkal a h�zi�llatokkal, melyekkel egy�tt n� fel, gond n�lk�l elfogadja. K�s�bb m�r nem felt�tlen fogadja el az odaker�l� idegen �llatokat. Fajt�rsaival szemben kifejezetten domin�nsan viselkedik. Sz�rzete nem k�vetel k�l�n�sebb gondoz�st. A fila csak hat�rozott fell�p�s�, kem�nykez� embernek val�. V�rosi k�rnyezetbe nem javasolt. Els�sorban nagym�ret� kertel rendelkez� port�kat szereti. Sz�ks�ge van arra, hogy legyen neki ter�let amit �rizhet.
Mit sz�lsz hozz�?

Finn Spicc	Bagi Csaba
Finn Spicc   A Finn spicc testfel�p�t�se quadratikus, h�ta egyenes �s er�s, mellkasa m�ly, hasvonala enyh�n felh�zott.  V�llai er�sek �s h�trah�zottak, k�ny�kei is er�sek �s egyenesek. Sem t�l k�zel, sem t�l t�vol nem �llhatnak a testhez.  Er?s l�bak �s t�m�tt kerek mancs jellemzi.K�zepes m�ret� feszes feje van. A homloka enyh�n boltozatos , stop hat�rozott.  Az arcorri r�sz minden n�zetben �kalak�.    A kanok margmagas�ga 44-50 cm, a szuk�k� 39-45 cm. Ide�lis magass�g a kanok eset�ben 47 cm, a szuk�k eset�ben 43 cm.  A fed�sz�rzete hossz� �s  f�lig fel�ll�. Sz�ne v�r�sesbarna �s  v�r�sesarany aljsz�rzete mindig vil�gosabb.  A fajta rendk�v�l �ber �s k�v�ncsi. Kiegyens�lyozott, magabiztos karakter. �n�ll� gondolkod�s�, v�llalkoz� szellem� kutya.  A csal�d t�rsas�g�t �lvezi, de sok�ig elsz�rakoztatja mag�t egy kedvenc j�t�kkal, egy darab ronggyal  A csal�d tagjaival szemben sz�fogad�, de soha sem megal�zkod�. A szagl�sa �s a vad�sz�szt�ne is kit�n�. Meglehet�sen kitart�, b�tor �s sz�v�s.  A Finn spicc  ha rendelleness�get �szlel azonnal jelez, sajnos n�ha akkor is ugat, amikor nincs r� sz�ks�g.  Szeret �sni ez�rt akinek a kertje fontos, ezt minden k�ppen vegye figyelembe.    Azonos nem� m�s kuty�kkal j�l kij�n. �ltal�ban gyerekekkel sincs gondja, de nem szereti ha j�t�kszernek n�zik.  Idegenek �rkez�s�t jelzi, de nem tetszeleg a h�z �rz�j�nek szerep�ben, ne is v�rjuk el t�le. Az idegenekkel szemben tart�zkod�, de nem bar�ts�gtalan.  Az agressz�v viselked�s teljesen t�vol �ll term�szet�t�l.  Nagy a mozg�s ig�nye, szeret nagyokat s�t�lni, szereti a szabadban kitombolni mag�t.  Szabadban figyelj�nk arra, ha por�z n�lk�l tartjuk, tulzottan ne t�volodjon el t�l�nk, mert hajlamos r�.  Szabadszell� �s kalandv�gy�, hatalmas a vad�sz�szt�ne ez�rt k�nnyen elcs�b�l egy kis saj�t szervez�� kir�ndul�sra.  Er�s megb�zhat� ker�t�st k�sz�ts�nk, ha megakarjuk hi�s�tani a sz�k�si kis�rleteit. Vad�sz �s csal�di kuty�nak egyar�nt alkalmas.
Mit sz�lsz hozz�?

Foxterrier	Bagi Csaba
Foxterrier   Sz�rmaz�si helye Anglia. Kis k�z�pm�ret� kutya, s�lya 7-8 kg. Sima �s dr�tsz�r� v�ltozatban is l�tezik. �ber, figyelmes �s akt�v kutya. Sz�v�s, b�tor �s magabiztos a viselked�se. �szinte �s akaratos, amit a fej�be vesz, att�l neh�z elt�ntor�tani.   �rtelmes �s okos �llat. Szeret j�tszani, hanc�rozni ak�r �r�kon �t. A gyermekekkel j�l kij�n. A korai szocializ�ci� elengedhetetlen ahhoz, hogy a h�zi�llatokat megt�rje magak�r�l. Mindig figyelmes, de csak akkor ugat, ha igazi vesz�lyt �rez. A csal�d bar�tait lelkesen �dv�zli. K�nnyen �s gyorsan tanul. Tele van energi�val, im�d j�tszani, a labda a mindene. Kutyasportokban kiv�l�an jeleskedik. T�rsnak is kit�n�, felt�ve, ha mozg�sig�ny�t ki tudjuk el�g�teni. Lak�sban tart�sa k�l�n�sebb probl�ma n�lk�l megoldhat�. Rendszeresen vigy�k s�t�lni.
Mit sz�lsz hozz�?

Golden Retriever	Bagi Csaba
Golden Retriever   Nagyon n�pszer� fajta, sz�rzete sz�p, sz�ne a kr�mt�l az aranyig terjed, de sohasem v�r�s. Intelligens, k�nnyen k�pezhet� remek vad�szkutya. B�k�s �s bar�ts�gos term�szet�, szereti a gyerekeket �s a csal�dja minden tagj�t. Mozg�sig�nye nagy, ez�rt ink�bb csal�dih�zba javasolt, persze megfelel� mozgat�s eset�n b�rhol kiv�l�an tarthat�.      Idegenekkel szemben bar�ts�gos �s j�indulat�, ez�rt �rz�-v�d� feladatok ell�t�s�ra alkalmatlan. Igen tehets�ges vad�szkutya, ez�rt a vad�szok sz�vesen tartj�k erre a c�lra. Amerik�ban, a legn�pszer�bb fajt�k egyike. Sz�rzete rendszeres �pol�st ig�nyel. K�zepes termet� s�lya 30-35 kg. Remek csal�di kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

G�nd�r sz�r� retriever	Bagi Csaba
G�nd�r sz�r� retriever   Sz�rmaz�si helye Anglia. K�zepes m�ret�, er�s, izmos kutya. Sz�rzete g�nd�r, s�r� �s teljesen v�z�ll�. Sz�ne m�j �s fekete lehet. Nagy mozg�sig�ny�, �rtelmes �s bar�ts�gos. A kanok domin�ns viselked�s�ek. �ltal�ban �ber, ha vesz�lyt �rez, ugat�ssal jelzi.   A gyerekekkel szemben t�relmes, �s �vatos, kiv�ve, ha azok j�t�kszernek tekintik. Idegenekkel szemben tart�zkod�, de nem bar�ts�gtalan. Sz�rzete kev�s �pol�st ig�nyel. F� feladata a v�zi vadak felkutat�sa, de nagyszer� csal�di kutya. J�t�kos, szeret, labd�zni, apport�rozni.
Mit sz�lsz hozz�?

Gordon szetter	Bagi Csaba
Gordon szetter   A Gordon szetter rendk�v�l sportos k�lsej�, er�s csontozat�, kit�n� izomzattal rendelkez� vad�szkutya. Nagy a rajong� t�bora. Annak idej�n a fajt�t kiteny�szt� nem a kutya sz�ps�g�t, hanem a haszn�lhat�s�g�t helyezte el�t�rbe. Ez j�t�kony hat�ssal volt a fajta vad�szatokon val� alkalmazhat�s�g�ra. A sz�re eleg�ns, de �ppen ez�rt sok gondoz�st ig�nyel. R�gebben csak falk�ban tartott�k kifejezetten vad�szati c�lokra. Ez a tendencia m�ra gy�keresen megv�ltozott. A Gordon szettert manaps�g els�sorban csal�di kedvencnek tartj�k. A Gordon egy k�zepes termet�, hossz� sz�r� kutya. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, bar�ts�gos, gyermek �s csal�dszeret�. Lak�sban is tarthat�, b�r nagy a mozg�s ig�nye, amire felt�tlen gondot kell ford�tani.
Mit sz�lsz hozz�?

Griffon Belge, Griffon Bruxellois �s Petit Brabancon	Bagi Csaba
Griffon Belge, Griffon Bruxellois �s Petit Brabancon   A XIX. sz�zad v�g�n alakult ki a h�rom belga t�rpe griffon fajta a belga b�rkocsisok ist�ll�iban, ahol kism�ret� terrier-szer� kuty�k v�dt�k a ter�letet a k�rtev�kt�l.    Vitatott, hogy a n�metek Affenpinschere szolg�lt-e a griffonok alapj�ul, avagy a griffonok j�tszottak szerepet amannak a kialak�t�s�ban. Kialakul�sukban r�szt vett az English toy spaniel, a Yorkshire terrier �s a r�vidsz�r� fajta (Petit Brabancon) kialak�t�s�ban a mops. A h�rom fajt�t az al�bbiak szerint v�lasztjuk el: Griffon Bruxellois (Br�sszeli griffon FCI 80), amely v�r�s sz�n� �s sz�lk�ssz�r�; Griffon Belge (Belga griffon FCI 81), amely fekete vagy fekete �s cser avagy fekete v�r�s foltokkal sz�n� �s sz�lk�ssz�r�; illetve a Petit Brabancon (Kis brabanti FCI 82), amely v�r�s vagy fekete vagy fekete �s cser sz�n� �s r�vid sz�r�.    A h�rom fajta standardja egyebekben teljesen megegyezik. A Kennel Club �s m�s angolsz�sz klubok egy fajt�nak ismerik el a h�rom FCI �ltal elfogadott fajt�t Griffon Bruxellois vagy Brussels griffon n�ven, ahol a sz�n- �s sz�rv�ltozatokat egyben b�r�lj�k el. Vaskos, er�s �s z�m�k testalkat� kutya. Igazi terrier. F�l�ket, farkukat kor�bban 1/3-n�l kurt�tott�k, ma m�r ki�ll�t�si okok miatt nem gyakorlat. Sz�les kerek fej�k van, hat�rozott stoppal. Magass�guk �ltal�ban 25-28 cm, s�lyuk mintegy 3-5,5 kg. K�t t�pus�t, a kisebb �s k�nnyebbet �s a nagyobb �s nehezebbet r�gebben k�l�n b�r�lt�k. A sz�lk�s sz�r� fajt�k sz�re bozontos, merev �s k�zepesen hossz�. �ket trimmelni kell! A r�vidsz�r� fajta nem hullajtja sz�r�t, ez�rt hypoallerg�n, aj�nlott allergi�soknak is!Sz�n�k, mint fentebb m�r �rtuk, fekete, fekete-cser, fekete v�r�s foltokkal vagy v�r�s (valamennyi �rnyalata a b�zasz�n�t�l a s�t�t v�r�sig), de sohasem barna vagy k�k.    K�v�ncsi, �ber �s figyelmes kutya. Nagyon er�sen k�t�dik a gazd�j�hoz �s annak csal�dj�hoz. Szeretnek folyamatosan a gazda k�zel�ben lenni, ennek �rdek�ben k�pesek �r�k hosszat a nyomukban j�rni, b�r nagyobb t�vols�g megt�tele nem aj�nlott! Nehezen t�rik az egyed�ll�tet. Apr� m�ret�k miatt gazd�juk szinte mindenhova magukkal viheti. Nagyon j�t�kos �s figyelmes kutya. Szeret labd�zni �s hanc�rozni. Minden szokatlant ugat�ssal jelez. Sz�vesen tanulnak, �rtelmesek �s engedelmesek, b�r makacsak, mint minden terrier. Kiv�l� az alkalmazkod� k�pess�g�k. Lak�sban tarthat�k, mivel val�di �lebek, de szeretik a kinti j�t�kot. Nem szabad azonban �lland�an kinntartani �ket! Kifejezetten t�rsas�gkedvel� kutya, nagyon szeret az emberek t�rsas�g�ban lenni. K�nnyen �s gyorsan tanul, szeret a gazd�ja kedv�be j�rni.    Szeret s�t�kat tenni, de a p�r�zn�lk�li hanc�roz�st is kifejezetten szereti. Meglep�en f�rge, �s sportos mozg�s�. Ha t�bben vannak egy�tt, hajlamos a gyeng�k elleni csoportos t�mad�sra fajt�ra val� tekintet n�lk�l. Nem f�l a nagytest� kuty�kt�l sem. Teny�szteni  ah�rom fajt�t csak egy�tt lehet figyelemmel a "Take the smooth with the rough!" elvet, miszerint mind�g sz�lk�sz�r�t a simasz�r�vel kell p�roztatni. Ebb�l is l�tszik a h�rom fajta az FCI �ltali sz�tv�laszt�s�nak k�vetkezetlens�ge. Noha nincs ilyen szab�ly, egyes teny�szt�k igyekeznek legal�bb a sz�nhez sz�n elvet k�vetni. Teny�szt�s�k nem k�nny�; gyakori a cs�ndes t�zel�s, vet�l�s, cs�sz�rmetsz�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Groenendael belga juh�szkutya	Bagi Csaba
K�zepes m�ret� ar�nyos, j� testfel�p�t�s� kutya.   Sz�ne mindig koromfekete a l�bujjakon �s a mellkason feh�r foltok megengedettek. Energikusak �s figyelmesek, �beren �rzik a csal�d vagyon�t. Szeretnek dolgozni, kitart�ak, �rtelmesek, arckifejez�s�b�l intelligencia sug�rzik. Megfelel� szocializ�ci� eset�n j�l kij�n a fajt�rsaival �s egy�b h�zi�llatokkal is. Gyerekeket szereti, de nem sz�veli, ha j�t�kszernek tekintik. Idegenekkel szemben kiss� f�l�nk, t�vols�gtart�. Sz�rzete k�l�n�sebb karbantart�st nem ig�nyel.   C�lszer� idejekor�n megkezdeni n�la a szocializ�ci�t, vigy�k idegen emberek k�z�, idegen helyekre, ismertess�nk meg vele idegen helyzeteket. �rtelmesek �s gyorsan tanulnak, ehhez sok kedvess�g �s szeretet sz�ks�ges.  Mozg�sig�ny�k az �tlagosn�l nagyobb, b�rmikor k�szen �llnak egy labd�z�sra, hanc�roz�sra. Szeretnek �szni, futni, apport�rozni. Mindenf�le kutyasportban j�l szerepelnek, kit�n� csal�di kuty�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Gr�nlandi kutya	Bagi Csaba
Gr�nlandi Kutya    Sz�rmaz�si helye: Skandin�via, pontosan nem meghat�rozott.     A Gr�nlandi kutya teste nagy �s er�s.  A test�nek hossza valamivel hosszabb mint a marmagass�ga, fel�p�t�se mezomorf. Mellkasa sz�les �s izmos, h�ta v�zszintes �s egyenes l�gy�ka sz�les.  Fara enyh�n lejt, vastag magasan t�z�tt fark�t h�t�ra g�rb�tve tartja.  L�bai egyenesek vastag csontokkal �s er�s izmokkal.  K�ny�ke a test k�zel�ben van, de szabadon mozoghat. Mancsai k�r alak�ak �s vaskosak, nyaka r�vid �s j�l izmolt.   Feje:   A gr�nlandi kutya boltozatos feje nagy, stopja hat�rozott, de nem elt�lz�.  Koponya �k alak� az orrhegy ir�ny�ba keskenyed�. Orrnyerge t�k�letesen egyenes.   Fel�ll� f�lei kism�ret�ek, �s h�romsz�glet�ek.    Szemei ferdev�g�s�ak �s sem m�lyen �l�k, sem kid�lled?k nem lehetnek.  A gr�nlandi kutya harap�sa oll�sze�.       Marmagass�ga   Kanok minimum 60 cm   Szuk�k 55 cm                  Sz�rzete:   A s�r� �s puha aljsz�rzet felett, egyenes �s durva fed�sz�rzet tal�lhat�. A sz�rsz�lak nem g�nd�r�dnek, de m�g hull�mosak sem lehetnek.                 A farok als� r�sz�n er�sebb �s hosszabb sz�rzet fejl�dik.                         Enn�l a fajt�n�l az alb�n� kiv�tel�vel minden sz�n �s sz�nkombin�ci� megengedett.     Sz?re gondoz�sa tart�s�nak f�ggv�nye, hideg k�r�lm�nyek k�z�tt szabadban tartott egyedek sz�re gyakorlatilag nem ig�nyel gondoz�st. Melegebb �ghajlaton tartott, lak�sba bej�r� kuty�k sz�r�t id�nk�nt �t kell f�s�lni.                  Jelleme:     A gr�nlandi kutya igazi �si t�pus� kutya, v�rm�rs�klete is ennek megfelel�.  T�rsnak nem alkalmas, egyszer�en term�szete nem megfelel� erre.   Jelleme magabiztos �s kiegyens�lyozott, f�ggetlen �s �nfej�.          Domin�ns term�szet� fajta. Ritk�n ugat, de ann�l t�bbet vony�t.       Sz�vesen vannak falk�ban, aki ilyen fajt�ra v�gyik az legal�bb 2-3 egyedet vegyen. A falk�n k�v�li kuty�kkal domin�ns m�don viselkednek.                                  Vad�sz�szt�ne miatt, nehezen tarthat� m�s �llatokkal.                                      A csal�d bar�tait �s az idegeneket is kit�r� �r�mmel fogadja.                                  H�z�rz�sre alapj�ban v�ve alkalmatlan.                                                             Tan�tani nem nagyon lehet, �nfej� akaratos fajta.                                                      A gr�nlandi els�sorban sz�nh�z�shoz �rt, arra lett kiteny�sztve, hogy zord id�j�r�si viszonyok k�z�tt is tudjon dolgozni, nem csal�di eb.              Mozg�sig�nye:        Mozg�sig�nye nagy, legjobb, ha egy sz�nt vagy egy kiskocsit tudunk vele h�zatni, s�t�ltat�ssal nem tudjuk energi�it lek�tni. K�pes t�bb t�z kil�m�tert gyalogolni an�lk�l, hogy a f�rads�g legkisebb jel�t mutatn�.     Sz�k�s fajta, �gyelj�nk a ker�t�s min�s�g�re, e tulajdons�ga miatt p�r�z n�lk�l se s�t�ltassuk. Hajland� elb�kl�szni, lehet, hogy csak n�h�ny nap m�lva ker�l el�.  Sz�nh�z�sra maxim�lisan alkalmas, meleg id�ben ne dolgoztassuk, n�la ez 15 fok felett van.
Mit sz�lsz hozz�?

Hannoveri v�reb	Bagi Csaba
Hannoveri v�reb   A Hannoveri v�reb nev�vel ellent�tben nyugodt, kedves fajta. Nev�ben a v�reb sz� a fajta feladat�ra utal, ami a sebzett vad ut�nkeres�se. Ritka fajta szinte kiz�r�lag vad�szok tartj�k.Rendk�v�l szigor� szab�lyok szerint teny�sztik.3 �ves kor�ra v�lik testileg lelkileg �rett�, ez alatt az id� alatt folyik a bevad�sz�sa, ami szakszer� kik�pz�st, nevel�st ig�nyel �ppen ez�rt nem alkalmas els� kuty�nak, �rz�keny, a nem hozz��rt� nevel�st�l f�l�nkk� v�lhat. Nyugodt term�szete �s k�nny� tarthat�s�ga miatt viszont csal�di kutyak�nt is meg�llja a hely�t. Gyermekek mell� azonban nem a legide�lisabb fajta. Gazd�j�ra azonban Istenk�nt tekint. Fajt�rsaival �s a t�bbi h�zi�llattal j�l megf�r. Idegenekkel bizalmatlan, de sohasem agressz�v, h�z�rz�sre nem alkalmas. A napi rutin s�t�t unja, a szabadban �rzi mag�t igaz�n elem�ben. Melank�likus kuty�nak t�nhet, de megfelel� motiv�l�ssal sok mindenre megtan�that�. Egy j�lnevelt v�rebet szabadon lehet engedni a kir�ndul�sok alkalm�val, de a nem bevad�szott kuty�t is szemmel kell tartani, mert egy-egy vadnyom er�sen szelekt�v hall�s�v� teheti. A kuty�k k�z�tt ennek a fajt�nak van a legjobb szagl�sa. Er�s, t�m�r testalkat� kuty�k, sima,r�vid, kem�ny sz�rzet�t k�nny� �polni �s aljsz�rzete miatt kint is tarthat�, b�r a gazda mellett �rzi igaz�n j�l mag�t. Nem tarthat� kennelben. Hossz� f�le nem hajlamos a gyullad�sra, eg�szs�ges fajta, a k�l�nb�z� kutyabetegs�gekkel szemben ellen�ll�. Sz�ne lehet szarvasv�r�s k�l�nb�z� �rnyalatai, s�t�t �s vil�gos tigriscs�kos maszkkal. kanok: 50-56cm 35-45kg szuk�k: 48-53cm �s 28-35kg A le�r�st k�sz�tette Pajor No�mi
Mit sz�lsz hozz�?

Holland juh�szkujtya
Holland Juh�szkutya Le�r�s:  Karcs�, eleg�ns, sz�p megjelen�s�, de sz�v�s, izmos kutya. Feje hossz�, elkeskenyed�. Szeme s�t�tbarna, orrt�kre fekete, f�le hegyes, fel�ll�. T�rzse hossz�, mellkasa m�ly, hasa felh�zott. V�gtagjai j� csontozat�ak, izmosak, er�teljesek. Farka a cs�nkig �r, lel�g. Sz�rzete 2-3 cm hossz�, kem�ny, durva, s�r�; a fej�n �s v�gtagjai el�ls� r�sz�n r�vid. Sz�ne gesztenyebarna vagy gesztenyebarna ez�st cs�kokkal. Tulajdons�gai: �l�nk, �ber, t�zes term�szet�, de kor�ntsem rosszindulat�, h�s�ges, megb�zhat�. Alkalmaz�sa: Eredeti feladata a ny�jak �rz�se , terel�se volt, manaps�g h�z�rz�sre is haszn�lj�k. Marmagass�g: kan 57-63 cm, szuka 55-60 cm Testt�meg: 28-30 kg V�rhat� �lettartam: 12-14 �v
Mit sz�lsz hozz�?

Hossz� sz�r� n�met vizsla	Bagi Csaba
Hossz� sz�r� n�met vizsla     K�zepes termet�, j�l izmolt, kit�n� fel�p�t�s� kutya. Magass�ga 60-66 cm k�z�tt mozog. A sz�re igen hossz� a h�t�n �s a horpasz�n. Sz�nei egy�ntet� barna, feh�r pettyes barna, vil�gos vagy s�t�t deres, barna takar�val. A fej �s f�lek mindig barna sz�n�ek, esetleg feh�r rajzolattal(csillaggal vagy orrcs�kkal).   Bar�ts�gos, eleven �s igen �rtelmes kutya. �r�mmel �s gyorsan tanul. A csal�d tagjaival kedves �s odaad�.  Kiegyens�lyozott idegrendszer� eb, az agresszivit�s t�vol �ll t�le. A gyermekeket szereti, azokkal eln�z� �s toler�ns. A t�bbi kuty�val bar�ts�gosan viselkedik, megfelel� szocializ�ci� eset�n, egy�b h�zi�llatokkal is probl�ma mentes a kapcsolata. Az idegenek jelenl�t�t ugat�ssal jelzi, b�r vel�k szemben is bar�ts�gosan viselkedik.   Mozg�sig�nye nagy, szeret futni, �szni, labd�zni �s apport�rozni, remek nyomk�vet�. A k�pess�geit a vad�szok nagyra becs�lik, nagyon megb�zhat� munkakuty�nak tartj�k. Csal�di kutyak�nt is remek�l bev�lik, ha a f�l�sleges energi�it le tudjuk k�tni. Csak kifejezetten sportos csal�d sz�m�ra aj�nlott.
Mit sz�lsz hozz�?

Hovawart	Bagi Csaba
Hovawart   K�zepes termet�, er�s fel�p�t�s� munkakutya. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, bar�ts�gos term�szet� kutya. Jellemz�en egygazd�s eb, noha mindenkit szeret a csal�db�l. Id�s kor�ig megtartja a j�t�kos kedv�t.   Ok n�lk�l nem szokott ugatni, de ha vesz�lyt �rez, b�tran v�delmezi a csal�d tagjait, �s azok vagyont�rgyait. Gyerekekkel szemben t�relmes �s j�indulat�. Szeret nagyokat s�t�lni, j�tszani, hanc�rozni. A hovawart kiv�l�an alkalmas ment�sre, nyomkeres�sre, s�t �rz�-v�d� feladatokat is nagyszer�en ell�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Ibizai kop�	Bagi Csaba
Ibizai kop�   Sz�rmaz�si hely Bele�r – szigetek   Termete k�zepesen magas, van r�vid �s hossz�sz�r� v�ltozata is. Az ut�bbi v�ltozat igen ritka, b�r a k�pen ilyen l�that�, ennek az oka szem�lyes, nekem ez tetszik jobban. A v�r�s-feh�r sz�n�ssze�ll�t�s prefer�lt, b�r az egysz�n� feh�r �s az egysz�n� v�r�s is elfogadhat�. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, igen �rtelmes kutya. Engedelmes �s k�nnyen tanul.   Lak� k�rnyezet�t �beren vigy�zza, ha valami rendelleness�get tapasztal, azonnal ugat�ssal jelzi. Gyerekekkel j�l kij�n, rajong a csal�dja minden tagj��rt, idegenekkel szemben azonban tart�zkod�.  Idegen kuty�kkal szemben domin�nsan viselkedik, ez�rt mindig r�sen kell lenn�nk. K�nnyen �s j�l tan�that�. B�r nagy a mozg�sig�nye, lak�sban is j�l tarthat�. Vad�sz�szt�ne er�s, ez�rt �gyelj�nk a ker�t�sre, nehogy �n�ll� utakra induljon.
Mit sz�lsz hozz�?

�r farkaskutya	Bagi Csaba
�r farkaskutya   Sz�rmaz�si helye �rorsz�g.   Hatalmas test�vel az �r Farkaskutya leny�g�z� l�tv�nyt ny�jt. Hasonl�t a Sk�t Szarvasag�rhoz, de nehezebb �s z�m�kebb fel�p�t�s� ann�l. M�retei a vil�g egyik legnagyobb kuty�j�v� teszi. Mellkasa nagyon m�ly �s meglehet�sen sz�les. Mells� l�bai er�s csont�ak, f�gg�legesek �s p�rhuzamosak. K�ny�k�k a test alatt vannak, sem kifel�, sem befel� nem fordulhatnak. Combjai izmosak �s hossz�ak, t�rdei er�sen hajlottak. Mancsai k�r alak�ak �s m�rs�kelten nagyok. Er�s nyaka hossz� �s sz�pen �velt. Feje hossz� �s lapos, a kutya magasan tartja. Kanok szok�sos marmagass�ga minimum 79 cm, de az ide�lis �rt�k 81-86 cm k�z�tt van. Szuk�k minim�lis marmagass�ga 71 cm. Kanok s�lya legal�bb 55kg, szuk�k� minimum 41 kg. Sz�rzete durva �s �rdes tapint�s�, a szem f�l�tt �s az als� �llkapcson hosszabb sz�l� sz�rzet n�. Az �r farkaskutya sz�rke, cs�kos, v�r�s, fekete, �zbarna �s tiszta feh�r sz�nekben ismert, de mind k�z�l a sz�rke a leggyakoribb, legkedveltebb. Sz�rzete sz�n�t�l f�ggetlen�l a szemek mindig s�t�tek. Ez a fajta igen kiegyens�lyozott idegrendszer�, j� indulat� �s szel�d term�szet� eb. Az agresszivit�s teljesen t�vol �ll t�le. T�bbnyire sz�fogad� �s kedves, de nem al�zatos kutya. Nem ugat�s-fajta, �bl�s hangj�t ritk�n ereszti ki.   Noha m�rete ezt sugallja, ez az eb �rz�-v�d� feladat ell�t�s�ra teljesen alkalmatlan. B�r a vesz�lyt ugat�ssal jelzi, ezzel � megtette a mag��t, m�sra nem hajland�. Gyerekekkel j�l kij�n, m�s kuty�kkal val� kapcsolata is probl�mamentes. Vad�sz�szt�ne igen er�s, ez�rt egy�b h�zi�llatokhoz m�r k�ly�kkor�ban hozz� kell szoktatni. Ha megszokta a jelenl�t�ket, akkor azok is biztons�gban lehetnek t�le.   Az �r Farkaskutya rajong az emberek�rt, ez�rt sajnos a sz�vesen l�tott �s a h�vatlan vend�geket egyar�nt bar�tk�nt �dv�zli. Sz�rzete rendszeres �s alapos �pol�s ig�nyel. Elhalt sz�rzet�t �vente legal�bb k�tszer el kell t�vol�tani, hogy az �j sz�rnek legyen helye a n�veked�sre.<br> B�r jelent�s a mozg�sig�nye, a fejl�d�s id�szak�ban ne er�ltess�nk r� t�l sok mozg�st, hogy csontozat�nak fejl�d�se megfelel� legyen. J�l alkalmazkodik ez�rt, ha n�h�ny napig nincs lehet�s�ge nagy s�t�kra azt is j�l viseli. K�nnyen k�pezhet� igen �rtelmes fajta. A beh�v�st ideje kor�n gyakorolni kell vele, hajlamos az �n�ll� utakra. Manaps�g kiz�r�lag csal�di kedvenck�nt tartj�k.
Mit sz�lsz hozz�?

�r szetter	Bagi Csaba
�r szetter   Gy�ny�r� v�r�s a sz�rzete, n�ha a mellkason feh�r folttal. Szetter koll�g�in�l karcs�bb. Rendk�v�l j�t�kos, nagy mozg�s ig�ny� fajta. Kiss� �nt�rv�ny�, viszonylag nehezen k�pezhet� engedelmess�gre. Csal�d �s gyermek szeretete v�gtelen.   Ha beker�l a csal�dba azonnal a sz�v�be z�rja mindenki. Sok szeretetet ad, de vissza is k�vetel bel�le. Sz�rzete rendszeres karbantart�st ig�nyel. Termete k�zepes s�lya 30 kg
Mit sz�lsz hozz�?

�r terrier	Bagi Csaba
�r terrier   Sz�rmaz�si helye �rorsz�g   Az �r terrier er�teljes, de nem z�m�k, ink�bb sportos fel�p�t�s� kutya. Teste  m�rs�kelten hossz�. H�ta egyenes �s er�s, soha nem s�pped be a v�ll m�g�tt.  Farka magasan t�z�tt, felemelve hordja. Azokban az orsz�gokban, ahol megengedett  a kurt�tj�k. Mellkasa m�ly, de nem sz�les, a szegycsont nem ugorhat el�re.    Egyenes l�bai m�rs�kelten hossz�ak, a k�ny�k nem �rhet hozz� a testhez. A  t�rdiz�let enyh�n kirajzol�d�, a cs�nk er�sen leeresztett. Az �r terrier mancsa  macskaszer�, kerek, t�m�tt �s kicsi.   Feje: Keskeny �s hossz�k�s. Ajkai szorosan z�r�dnak, nem lel�g�ak.  F�lei kicsik, h�romsz�g alak�ak, k�zep�n�l el?re hajlanak. Szemei kicsik ,  tekintete �ber.     Tov�bb…
Mit sz�lsz hozz�?

Jack Russell terrier	Bagi Csaba
Jack Russell terrier   Sz�rmaz�si helye Anglia.   Teste er�s �s izmos, kvadratikus fel�p�t�s�. Kanok ide�lis marmagass�ga 35 cm, szuk�k� 33 cm. Minim�lis magass�g mindk�t nemn�l 26 cm. Sima �s dr�tsz�r� v�ltozata is l�tezik. A teljesen feh�r egyedek prefer�ltak, illetve amelyeknek a fej�n �s farok t�v�n n�mi folt l�that�. Sz�r�t vedl�si id�szakban naponta, az �v t�bbi h�napjaiban, hetente c�lszer� kikef�lni. Sok mozg�st ig�nyl�, f�rge, mindig j�kedv� kutya. �beren �rzi a csal�d port�j�t.   Rengeteg energi�val rendelkezik, szeret j�tszani, hanc�rozni a gazd�j�val. Im�d g�dr�ket �sni a kertben, err�l igyekezz�nk m�r kiskor�ban leszoktatni. Nem lesz egyszer�, de ennek hi�ny�ban, vesz�lyben van t�le, vir�g �s vetem�ny egyar�nt �n�ll� gondolkod�s�, kiss� akaratos fajta, hajlamos a dominanci�ra. A parson Jack Russell terrier igen �rtelmes, k�nnyen �s gyorsan tanul. �gyess�gi kutyasportokra nagyon alkalmas, de a r�gcs�l� irt�sban is jeleskedik. Kit�n� t�rs a csal�dban.
Mit sz�lsz hozz�?

Jap�n sp�niel (Chin)	Bagi Csaba
Jap�n sp�niel (Chin)   Sz�rmaz�si helye Korea, ahonnan a X. sz. k�r�l ker�lt az uralkod� aj�nd�kak�nt a jap�n cs�sz�ri udvarba, ahonnan a XIX. sz�zadig sosem ker�lt ki. Utaz�k csemp�szt�k ki vagy vitt�k aj�nd�kba a brit uralkod�nak a XIX-XX. sz�zadban, �gy terjedt el el�bb Amerik�ban, majd Eur�p�ban is. Apr� termet� kvadratikus fel�p�t�s� kutya. Magass�guk 20-25 cm, s�lyuk 2 – 4kg. Sz�rzete hossz� l�gy selymes �s egyenes.   Nem simul a testhez, hanem ink�bb el�ll t�le. A fekete – feh�r a leggyakoribb sz�n, de a feh�r - v�r�s sz�n (a v�r�s minden �rnyalata a lemont�l a mahag�nig) is elfogadott. A jap�n sp�niel kedves, j�indulat� �s igen vid�m fick�. Szeret mindig a t�rsas�g k�z�ppontja lenni.    Folyamatosan keresi a gazd�ja k�zels�g�t. Gyerekeket szereti, azokkal j�l kij�n, h�zi�llatokkal a kapcsolata probl�ma n�lk�li, egy�ltal�n nem vereked�s, s�t ink�bb k�v�ncsi, de nem is tolakod�. B�szke �s �ntudatos. Ritk�n ugat, b�r az idegeneket ezzel jelzi, de t�bbet nem tesz. Sz�rzete csak a hajlatokban hajlamos gubancol�dni, ez�rt el�g hetente 1-2 alkalommal azt kif�s�lni. �rtelmes, viszonylag k�nnyen tan�that�, mindent meg�rt, de v�grehajt�s ter�n konok is tud lenni, t�l sokat ne v�rjunk el t�le. A t�lzott szigort vagy a testi feny�t�st nem viseli. Mozg�sig�nye �tlagos, szeret j�tszani, hanc�rozni. Par�nyi termete t�k�letesen alkalmass� teszi a lak�sban tart�sra. A jap�n chin t�k�letes t�rs lehet minden csal�dban.
Mit sz�lsz hozz�?

Kar�liai Medvevad�sz kutya	Bagi Csaba
Kar�liai Medvevad�sz  kutya   Sz�rmaz�si helye Finnorsz�g. Alkalmaz�sa nagyvadak elleni vad�szat. A kar�liai medvevad�sz kutya testfel�p�t�se z�m�k, testhossza nagyobb, mint a marmagass�ga, azaz (mezzomorf). L�bai egyenesek �s p�rhuzamosak, megfelel�en izmoltak. Els� mancsa kerek, �velt �s z�rt, el�re n�z, h�ts� mancsa kiss� ny�jtott kev�sb� �velt, mint az els�. Feje �k alak� A kanok ide�lis magass�ga 57 cm, a szuk�k� 52 cm. A kanok s�lya 25-28 kg, a szuk�k� 17-20 kg. A fed�sz�rzet kem�ny �s egyenes sz�l�. Az alj sz�rzet puha �s meglehet�sen s�r�. Sz�ne fekete vagy matt fekete. Feh�r orrcs�kkal, �les kont�r� feh�r foltokkal.    A kar�liai medvevad�sz kutya �ber, okos, gyors, �s igen �nt�rv�ny�. Agressz�v, ez�rt soha nem h�tr�l meg m�sik kutya el�l. K�pess�geinek k�sz�nhet�en szinte mindig s�rtetlen�l ker�l ki a harcb�l. Bund�ja megv�di az id�j�r�s viszontags�gait�l ez�rt a szabadban is j�l tarthat�. Fajt�rsaival szemben ellens�ges �s agressz�v, meglehet�sen domin�ns viselked�s�. Emberekkel szemben azonban, j�indulat� �s bar�ts�gos. A csal�dj�hoz h�s�ges a csal�d bar�tait k�nnyen elfogadja. Tart�sa nem egyszer� feladat. A kanokat egy�tt tartani nem aj�nlatos, sokszor a szuk�k egy�tt l�te sem megoldhat�. Egy kan �s egy szuka egy�tt tart�sa azonban �ltal�ban probl�mamentes.   M�s h�zi�llatokkal val� egy�ttl�te �lland� fel�gyeletre szorul. Nem tekinthet� kifejezett csal�di kuty�nak. Sz�rzete nem szorul k�l�n�sebb gondoz�sra. Mint m�s skandin�v fajt�nak neki sincs „kutyaszaga”. Mozg�sig�nye nagyobb az �tlagosn�l. T�bb �r�t is k�pes futni vagy s�t�lni. A bicikli melletti fut�st is kedveli. Szabadon engedni csak a kifejezetten j�l nevelt engedelmes egyedeket lehet. Hajlamos a k�sz�l�sra, ha nem figyel�nk oda ak�r napokig is elk�borol. Csak hozz��rt� kem�nykez� gazd�nak javasolt, a sz�rmaz�si hely�n els�sorban nagyvadak vad�szat�ra haszn�lj�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Katal�n P�sztorkutya
Katal�n P�sztorkutya (Perro de Pastor Catalan)   A katal�n p�sztorkutya vagy m�s n�ven Perro de Pastor Catalan, a katal�n pireneusi kutya egyik fajt�ja. Nev�b�l ad�d�an juhok terel�s�re alkalmazz�k. A kutya Katal�nia mellett igen elterjedt faj Finnorsz�gban, N�metorsz�gban �s Sv�dorsz�gban is.   Sztorija Spanyol (katal�n) fajta; f�leg a Pireneusokban teny�sztik r�vid �s hossz� sz�r� v�ltozatban. Felt�n�en sz�p megjelen�s�, gy�ny�r� sz�rzet�, sz�v�s, rendk�v�l �rtelmes, �l�nk, j� temperamentum� p�sztorkutya. Haz�j�ban rendk�v�l megbecs�lik, szeretik; p�sztorkutyak�nt, ny�jak mellett ma is sok kutya dolgozik. Le�r�sa A katal�n p�sztorkutya marmagass�ga 45-55 cm, s�lya 20-27 kg, persze a kan kuty�k s�lya t�bb mint a szuk�k�. Bund�ja hossz� �s lapos, de kiss� hull�mos is lehet; sz�ne barquillo (v�r�sesbarna), sz�rke, fekete vagy ezen sz�nek kever�ke. H�ts� l�b�n kett�s farkaskarom tal�lhat�. A feh�r sz�n nem elfogadott. A fajt�nak van egy r�vidsz�r� v�ltozata is, de napjainkban m�r igen kev�s van bel�l�k. A fajt�t eredetileg terel�sre haszn�lt�k, de m�ra m�r n�pszer� h�z�rz�k�nt, �s kit�n� t�rs is. Vid�m jelleme �s mozg�konys�ga teszi alkalmass� a kuty�s sportokra, f�leg a gyorsas�gi versenyekre. Mivel eredetileg is a ny�j �rz�se volt az egyik feladata, kit�n�en alkalmas h�z�rz�sre. �rz� mivolta ellen�re viszont igen csendes, nyugodt �s kiegyens�lyozott, ez�rt otthoni t�rsnak is megfelel. A fajta hajlamos a combnyak-deform�ci�ra. �tlagos �lettartamuk 12-14 �v.   Viselked�se Kiss� konok term�szet�, a kanok m�s kanokkal ellens�gesek lehetnek. J�l �rzi a h�zat, ter�letet, a r�b�zott t�rgyakat. Nevel�s�hez k�vetkezetess�g �s emp�tia sz�ks�ges. Idegenekkel igen tart�zkod�, m�g f�l�nknek is t�nhet. Szereti a gyerekeket, m�s h�zi�llatokkal, pl. macsk�kkal j�l kij�n, ha fiatalkor�ban megfelel�en szocializ�lt�k. A szeretetet hatalmas odaad�ssal, b�jos de sohasem er�szakos h�zelg�ssel h�l�lja meg.
Mit sz�lsz hozz�?

Kauk�zusi juh�szkutya	Bagi Csaba
Kauk�zusi juh�szkutya   Sz�rmaz�si helye Oroszorsz�g.   Kifejezetten nagytest�, er�s izmos fel�p�t�s�, vastag csontozat� kutya. L�bai f�gg�legesek �s p�rhuzamosak, mancsai ov�lisak z�rtak �s boltozatosak. Impoz�ns sz�les feje van magasan t�z�tt f�lekkel, ezeket �ltal�ban r�vidre kurt�tj�k. Magass�guk kanok eset�ben minimum 65 cm, szuk�k est�ben minimum 62 cm. A kauk�zusi sz�rzete sima alj sz�rzete d�s. K�l�nf�le sz�rke �rnyalatokban teny�sztik. Hat�rozott fell�p�s� �rz�-v�d� fajta. Nev�vel ellent�tben els�sorban �rz� feladatot l�t el nem pedig a ny�j terel�s�t.   F� feladata a ny�r v�delmez�se, farkasokt�l, sak�lokt�l �s ragadoz�kt�l. A k�tl�b� rosszban s�ntik�l�kat is hat�konyan tartja t�vol gazd�j�t�l �s annak ny�j�t�l. Rusztikus megjelen�se �s testi ereje m�r l�tv�ny�ban is elriasztja a betolakod�kat. A fel�gyelet�re b�zott ter�letet elsz�ntan �s sz�v�san �rzi. Fajt�rsaiban domin�nsan viselkedik. Magabiztos �s kiss� �nfej� kutya. A csal�db�l mindenkit a falka tagj�nak tekinti, gazd�t, gyereket, h�zi�llatokat egyar�nt �s ennek megfelel� vehemenci�val �rzi is azokat. Soha ne hagyjuk a kauk�zusit fel�gyelet n�lk�l, ha a csal�d gyereke, sz�m�ra idegen gyerekkel j�tszik.   A kau folyamatosan figyel �s a legkisebb f�lre�rthet� jelre a csal�dhoz tartoz� gyermek v�delm�re indul. Idegenekkel szemben tart�zkod�, de csal�d bar�tai �r�mmel �dv�zli. A hossz� sz�r� v�ltozatot legal�bb hetente egyszer �t kell f�s�lni. Tan�t�s�hoz sok id� �s rendk�v�li t�relem sz�ks�ges. K�pz�s�hez csak az kezdjen akinek komoly testi ereje, tov�bb� hat�rozott kem�ny jelleme van. Csak olyan csal�dba javasolt, ahol nagy ter�letet, tudnak a rendelkez�s�re bocs�tani.
Mit sz�lsz hozz�?

Keeshound	Bagi Csaba
Keeshound.   A spitzfajt�k egyik �ga, melyek a Balti-tenger vid�k�r�l sz�rmaznak. Kit�n� �rz�kutya, �s k�l�n�sen Hollandi�ban szapor�tott�k el. Elnevez�se �s meghonosod�sa m�g�tt egy kis t�rt�nelem h�z�dik meg. 1572-ben a hermignii csat�ban I. Vilmos csapat�val a szabadban t�borozott. Egy �jszaka s�tr�ban m�ly �lomba mer�lt, amikor t�bor�t az ellens�ges csapatok megt�madt�k.   Kedvenc mopsz kuty�ja mindig mellette volt. Megnyalta gazd�ja arc�t, hogy fel�bressze. I. Vilmos �gy csapat�t �sszeszedve megnyerte a csat�t. Ennek a gy�zelemnek az eml�k�re az or�niai uralkod�h�z �s h�veik a mopszot mint kedvenc fajt�t fogadt�k el. A XVII. sz�zad fel� a n�p fell�zadt az or�niai uralkod�h�z ellen, a l�zad�k vez�re William KEES lett. Az oranista mopszkultusz ellent�tek�nt egy ottani spitzfajt�t haszn�ltak fel embl�m�nak, s a vez�rr�l Keeshoundnak nevezt�k el (ejtsd: "k�szhond").   A keeshound mindig figyel�sre k�sz, soha nem marad �szrev�tlen el�tte semmi. Az idegeneket hagyja k�zeledni, �s a h�z fel� fordulva, ugat�ssal jelzi, majd elsz�ntan v�di a h�zat a gazda megjelen�s�ig, de nem t�mad �s nem harap. Gazd�j�hoz nagyon ragaszkod�, h�s�ges, figyelmes. Vad�szszenved�lye is van, de ennek ellen�re, mivel �rz�sre, v�delemre igen kit�n�, kimondottan �rz�kutyak�nt haszn�lj�k. Sz�rzete egyenes, a l�bak h�tuls� fel�n z�szl�t alkot. Hossz� sz�rrel bor�tott fark�t a h�t�ra hajtja. A fed�sz�r hegye fekete. Sz�ne sz�rke �s fekete kever�ke. Az aljsz�r vil�gossz�rke, vagy homoksz�n�, de nem s�rga. F�le s�t�t, majdnem fekete, �gyszint�n a h�ta �s az arcorri r�sze is. Magass�ga: kan 48 cm, szuka 43 cm.<br>   (Forr�s: dr. F�bi�n Gyula, dr. Horv�th Gy�rgy, id. Jilly Bertalan, dr. Kubinszky Ern�, dr. Mark�i B�la, dr. �csag Imre, dr. S�rk�ny P�l, dr. Sz�l Gy�rgy �s dr. Tam�s L�szl�: A kutya, Mez�gazdas�gi Kiad�, 1975)
Mit sz�lsz hozz�?

Kelpie	Bagi Csaba
Kelpie    Sz�rmaz�si helye Ausztr�lia.   Felhaszn�l�sa: juh�szkutya   Testfel�p�t�se sz�gletes, mellkasa m�ly, de nem sz�les, b�re feszes. Feje r�k��ra eml�keztet, arcorri r�sze valamivel r�videbb a kopony�n�l. Hat�rozott stop �s enyh�n dombor� konya jellemzi. A kelpie harap�sa oll�s. A kanok magass�ga 46-51 cm, a szuk�k� 43-48 cm. S�r� aljsz�rzet�t r�vid, durva tapint�s� fed�sz�rzet takarja. Ez �gy egy�tt kiv�l�an ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak. A kelpie a k�vetkez� sz�nekben elfogadott: fekete, csokol�d�barna, v�r�s, fekete-cserbarna, v�r�s-cserbarna, �zbarna, sz�rk�sk�k.   Napjainkban nem t�l gyakori fajta. Gazd�j�val �s csal�dj�val szemben h�s�ges �s engedelmes. Kiv�l� jelz� kutya, �beren vigy�zza a k�rnyezet�t, ha vesz�lyt �rez azonnal ugat�ssal jelzi. Sok mozg�sra van sz�ks�ge, akkor �rzi j�l mag�t, ha futhat, hanc�rozhat, labd�zhat. Ha el�g j�l kif�rasztjuk akkor nem kell tartanuk a k�l�n utjait�l. Eredetileg ny�jterel�sre haszn�lt�k, ez�rt �seit�l rendk�v�li kitart�st �s f�radhatatlan munkab�r�st �r�k�lt. Szinte minden kuty�s sportban kiv�l�an teljes�t. A kelpie j�l megf�r a fajt�rsaival.   Megfelel� szocializ�ci� eset�n a h�zi�llatok is teljes biztons�gban vannak. A gyerekeket szereti, idegenekkel szemben igen f�l�nken viselkedik. Sz�rzete nem ig�nyel k�l�n�sebb gondoz�st. Rendk�v�l �rtelmes kutya k�nnyen �s gyorsan tanul. Igyekezz�nk mindig valami munk�t adni neki, foglaljuk le, k�l�nben komoly galib�t okozhat nek�nk.
Mit sz�lsz hozz�?

Kerry blue terrier	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye �rorsz�g.   A kerry blue terrier z�m�k, ar�nyos, �s igen izmos kutya. Magass�ga kanok est�ben 48cm, szuk�k est�ben 45 cm. S�ly 15-18 kg k�z�tt mozog. Sz�ne �ltal�ban a vil�gosk�kt�l a s�t�tk�kig terjed. Sz�rzete k�l�nleges �s l�tv�nyos, rendszeres ny�r�st �s �pol�st ig�nyel. Sz�rzete nem hullik �s nem gubancol�dik. A kerry blue terrier magabiztos, �n�ll� gondolkod�s�, id�nk�nt akkor is ugat, ha nem k�ne. Terrier v�r�b�l ad�d�an b�tor, sz�v�s �s rettenthetetlen. Viselked�se �szinte �s kisz�m�that�.   A gyerekekkel bar�ts�gos �s toler�ns. A macsk�khoz �s a h�zi�llatokhoz, ideje kor�n hozz� kell szoktatni. Igen er�s a vad�sz�szt�ne, ez�rt s�t�ltat�s k�zben folyamatosan kontroll alatt kell tartani. Akaratos, kiss� makacs term�szet�. A kanok, szinte mindig domin�nsan viselkednek, idegen fajt�rsaikkal. Az ismeretlen emberekkel szemben tart�zkod� �s �vatos, de nem bar�ts�gtalan.   Gyerekekkel szemben bar�ts�gos �s b�ket�r�. Makacs term�szete miatt kik�pz�se sok t�relmet �s kitart�st ig�nyel. A foglakoz�sok mindig legyenek v�ltozatosak, k�l�nben hamar r�un �s megmakacsolja mag�t. A szabadban hajlamos idegen kuty�kra t�madni, ezt soha se engedj�k meg neki, k�l�nben k�s�bb kezelhetetlenn� v�lhat. Szeret labd�zni, nagyokat s�t�lni, a kutya sportokban rendre j�l teljes�t.
Mit sz�lsz hozz�?

K�nai meztelen kutya	Bagi Csaba
K�nai meztelen kutya   Extr�m k�lsej�t, b�rmilyen hihetetlen nem a teny�szt�i t�lkap�s, hanem valamilyen genetikai mut�ci� alak�totta ki. Eredet�t pontosan nem ismerj�k, t�bb f�ldr�szen t�bb n�ven is teny�sztik a fajt�t. Nagy val�sz�n�s�ggel jelenlegi form�j�t a k�naiak alak�tott�k ki. �k ehet� kuty�nak is nevezt�k a fajt�t, felhizlalva �nnepnapokon fogyasztott�k .   A kutya k�l�nlegess�ge, hogy az emberhez hasonl�an verejt�k mirigyei vannak, ez�rt, ha melege van nem liheg�ssel, hanem az emberhez hasonl�an izzad�ssal adja le a felesleges h�t. B�r�k �rint�se puha, de vastagabb �s durv�bb a sz�r�s t�rsain�l. Plusz 10 fokig nem kell tartanunk a megf�z�s�t�l, az alatt viszont c�lszer� valami rucit r�dobni. Ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt ak�r 18 �vig is el�lnek. Minden sz�n �s sz�n kombin�ci� megengedett n�la. Magass�ga 28-33 cm. S�lya maximum 5,5 kg lehet.
Mit sz�lsz hozz�?

Kis oroszl�nkutya	Bagi Csaba
Kis oroszl�nkutya   Kistest� 4-8 kg s�ly� hossz� sz�r� kutya. Sz�rzet�t hagyom�nyosan �s tudatosan oroszl�n fazonra ny�rj�k.   Ez alapj�n k�nnyen megk�l�nb�ztethet� a t�bbi pincsfajt�t�l. Lecsupasz�tott farka v�g�n kis bojtot hagynak, mellyel m�g jobban hangs�lyozz�k oroszl�nszer� megjelen�s�t. Igazi hasonm�sa /par�di�ja/ az �llatok kir�ly�nak .K�z�pkorban az arisztokr�cia kedvenc fajt�ja volt,   N�pszer�s�ge k�s�bb jelent�sen cs�kkent. Intelligens, �rtelmes �s j�indulat� �llat. Szereti gazd�j�t, egy kis j�t�kra mindig hajland�.
Mit sz�lsz hozz�?

Komondor	Bagi Csaba
Komondor   Nagytermet� de igen mozg�kony. Idegenekkel nem bar�tkoz� term�szet�. Ok n�lk�l nem ugat, de ha �bl�s hangj�t hallatja annak bizony oka lehet. Hatalmas bund�ja al�l n�ha el�csillan� szem�b�l b�tors�g hat�rozotts�g �s bizalmatlans�g t�kr�z�dik. Impoz�ns, szinte f�lelmetes megjelen�s� kutya, �si magyarfajta. Sz�r, ami fedi tal�n nem is sz�rzet ink�bb kab�t vagy suba. Ny�ron h�t, t�len f�t, pomp�s d�sze a kifejlett kuty�nak.   A komondort sz�rzete mind az id�j�r�st�l, mind a k�ls� t�mad�sokt�l kiv�l�an megv�di. Szinte p�nc�lk�nt viseli mag�n. P�sztorok seg�t�je, ny�jak k�rlelhetetlen �re. Form�j�t, temperamentum�t �rzik gondos teny�szt�k, �vsz�zadok �ta. A fel�gyelet�re b�zott ter�letet m�dszeresen �rzi, szinte percre pontosan indul j�r�r�zni rajta. A gondjaira b�zott port�ra idegen csak akkor teheti be a l�b�t, ha arra gazd�ja l�that�an enged�lyt adott. Ha nem �rez vesz�lyt rendk�v�l csendes �s nyugodt term�szet� eb. Kateg�ri�j�nak egyik legjobb v�laszt�sa.
Mit sz�lsz hozz�?

K�z�p �zsiai Juh�sz	Bagi Csaba
Hatalmas �s fens�ges. Csod�latos kutya fajta.   T�bb t�pusa is van. L�tezik egy v�konyabb �s egy er�sebb fel�p�t�s� v�ltozat. Sajnos a fajta nem homog�n. Sz�nben is t�bb v�ltozat�t ismerj�k. T�k�letesen v�gzi a munk�t, amit a nev�ben hordoz. Ha valamelyik fajt�ra, � r� biztosan r� illik a farkas �l� jelz�. Ez a kutya napjainkra sem vesz�tette el kiemelked� tulajdons�gait. N�pszer�s�ge n�t�n n�, nem v�letlen hogy egyike lett az elismert test�r�knek.   Azt mondj�k r�luk tekint�lyes kutya, ami komoly embereknek val�. Intelligens, de akaratos kutya, megfelel� hozz��rt�s �s kitart�s mellett, j�l k�pezhet�. Aki egy igazi b�tor �s rettenthetetlen �rz�-v�d� kuty�t szeretne az b�tran v�lassza a k�z�p �zsiai juh�szkuty�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Kuvasz	Bagi Csaba
Kuvasz   Ez a leny�g�z� megjelen�s� �s kiss� �nt�rv�ny�, ugyanakkor gazd�j��rt ak�r az �let�t is �ldozni k�sz eb, �zsiai eredet�. A kuvasz karrierje kezdet�n m�nek, guly�k �rz�s�vel foglalkozott, m�g m�ra feladatk�r�k megv�ltozott.   Manaps�g majorok, tany�k, parasztport�k, objektumok �rz�s�vel foglalkozik, �s ezt a munk�t igen hat�konyan v�gzi. � is az egygazd�s kuty�k k�z� tartozik. Rendk�v�l makacs, akaratos fajta. Tudatos kik�pz�s�re nem sok es�ly van. Nevel�s�re kitart�s, kem�ny k�z �s kell� szigor sz�ks�geltetik. Nem � az igazi csal�di kutya, de ter�let�rz� munk�j�t t�k�letesen v�gzi.  Viszonylag nagy termet� kutya.   Sz�rzete d�s �s er�s, a sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyokt�l t�k�letesen megv�di. Sz�rzete k�l�n�sebb karbantart�st nem ig�nyel, ennek ellen�re c�lszer� legal�bb 2 hetente �tkef�lni azt, ezzel elker�lhetj�k a gubancol�d�st �s a filcesed�st.  Ha csal�dih�z, vagy objektum�rz�sre keres�nk kuty�t � egy kit�n� v�laszt�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Labrador Retriever	Bagi Csaba
Labrador Retriever   A Labrador a legkedveltebb fajta valamennyi retriever k�z�tt. F�leg sokoldal�s�g�r�l nevezetes. Mivel a labrador mentes az agresszi�t�l, az ember ide�lis t�rsa. K�zepes termet�vel er�teljes fel�p�t�s�vel nem t�l z�m�k, nem t�l t�r�keny, �gy sok mindenhez megfelel. Legink�bb vad�szatra haszn�lj�k.   A retriever, a vadat elhoz� kuty�k kir�lya. �vtizedeken kereszt�l arra teny�sztett�k, hogy az er�s �llkapcs�t �vatosan haszn�lja. H�z�rz�sre alkalmatlan, b�r csal�dtagjai�rt b�tran ki �ll. Funkcion�lis alak�that�s�ga lehet�s�get biztos�t arra, hogy ak�r k�b�t�szer keres�, ak�r vakvezet� kuty�t k�pezzenek bel�le. Kifejezetten csal�d szeret� rajong a gyerekek�rt, szeret vel�k hanc�rozni, szinte mindent elt�r t�l�k. A kuty�k n�pszer�s�gi list�j�nak mindig a legkeresettebb t�z fajt�ja k�z�tt tal�lhat�.
Mit sz�lsz hozz�?

Laekenois	Bagi Csaba
Laekenois A belga juh�szkutya eleg�ns, ar�nyos, k�zepes m�ret� kutya. A harmonikus fel�p�t�se �s fens�ges testtart�sa eleg�ns megjelen�st biztos�t. �n�ll� kutya, az id� sor�n megszokta a szabadban val� �letet, ellen�ll� a zord �s gyakran v�ltoz� id�j�r�ssal szemben. A belga juh�szkutya fel�p�t�s�b�l ad�d�an figyelemrem�lt�an gyors. Rendk�v�l nagy mozg�sig�nye van. Eredeti munk�j�b�l ad�d�an k�pesnek kell lennie eg�sz nap a ny�jat �rizni a t�mad�kt�l. Kitart� �s b�tor v�delmez�je a gazd�j�nak �s az eg�sz csal�dnak. Nagyon �ber �s k�v�ncsi fajta. Akit ismer �s szeret, ahhoz nagyon loj�lis, de idegenekkel szemben meglehet�sen tart�zkod�an viselkedik. J�t�kos fajta, j�l tan�that�.   M�r a XIX. sz�zad v�g�n megtal�lhat� volt Belgium ter�let�n sz�mos k�l�n�z� t�pus� �s sz�rzet� juh�sz- �s terel�kutya. Hogy ebben az �ssze-visszas�gban "rendet teremtsenek", p�r lelkes kynol�gus elhat�rozta k�l�nb�z� fajt�k elhat�rol�s�t/kialakt�s�t. A csoport vezet�je professzor A. Reul volt, a Curegehm-i �llatorvosi iskola docense. � tekinthet� a fajta kialak�t�j�nak, de legal�bbis az ir�nyelek els� meghat�roz�j�nak. 1891 szeptember 29-�n megalakult a Belga Juh�szkutyaklub, �s m�g ugyanebben az �vben, november 15-�n prof. A. Reul megszervezett egy tal�lkoz�t, ahol 117 kutya jelent meg a gazd�ival. Az elk�vetkezend� �vekben v�gbenet egy er�s szelekci�, ahol csak a t�pusos, er�s wesen-� kuty�kat vont�k be a modern Belga juh�szkutya megteremt�s�be. Laekenois: A laekenois sz�rzete bozontos �s durva, szinte mindenhol 6cm hossz�s�g�. A szem- �s fart�jon nem lehet hossz�. Az als� �llkapcson kis szak�ll tal�lhat�, ami durva �s kem�ny. A sz�rzet sz�ne a barna minden �rnyalat�t felveheti.
Mit sz�lsz hozz�?

Landseer	Bagi Csaba
Landseer   Sz�rmaz�si helye Kanada/Eur�pa.   Nagy, er�teljes �s harmonikus fel�p�t�s� kutya. A h�ta egyenes, v�zszintes, sz�les �s er�s. Bord�i j�l �veltek. K�ny�kei szorosan a test�hez simulnak. Az arcorri r�sz kicsivel r�videbb az agykopony�n�l. Stop j�l l�that�, de m�gsem hangs�lyos. L�bai egyenesek, er�sek �s j�l sz�geltek. L�bujjaik k�z�tt �sz�h�rtya tal�lhat�. Sz�razon �s v�zen egyar�nt otthon �rzi mag�t. Megjelen�se impoz�ns �s eleg�ns.   A feje nagy �s nemes von�s�, kifejezetten eleg�ns kutya. A kanok magass�ga 72-80 cm, a szuk�k� 67-72 cm. Sz�re puha tapint�s�, egyenes �s hossz�. Alapsz�ne feh�r, melyet igen kont�ros fekete foltok tark�tanak. A fej mindig fekete, feh�r szimmetrikus orrcs�kkal. A landseer bar�ts�gos, kiegyens�lyozott term�szet� kutya. Nem ugat sokat, im�d �szni. Noha kifejezetten b�k�s, ha sz�ks�g�t l�tja hat�konyan tudja �rizni csal�dja port�j�t. Kiv�l� csal�di kutya, egy�tt�l�se m�s h�zi�llatokkal probl�mamentes. A gyerekekkel szemben gyeng�d, szereti �s �vja azokat.    A v�zpart ment�n j�tsz� gyerekekre, mint egy �sz�mester fel�gyel. A j� sz�nd�kkal k�zeled� idegeneket bar�ts�gosan fogadja. A sz�rzete rendszeres �pol�sra szorul. Mivel gyorsan n�veked� nagytest� kuty�r�l van sz� a fejl�d�si peri�dusban kifejezetten j� min�s�g� eledelre van sz�ks�ge. Komoly bund�ja miatt j�l t�ri a hideget �s a vizet egyar�nt. A landseer nevel�se nem neh�z feladat, �rtelmes k�nnyen tanul� fajta. Mozg�sig�nye �tlagos, de szeret nagyokat s�t�lni, a gazd�val j�tszani, labd�zni. A j�l nevelt landseer nem k�borol el, de ha v�z van a k�zelben legy�nk r�sen.  T�bbnyire csal�di kedvenck�nt tartj�k, olyan helyre aj�nlott, ahol nagy ter�let �ll a kutya rendelkez�s�re.
Mit sz�lsz hozz�?

Lengyel Alf�ldi P�sztorkutya
Lengyel Alf�ldi P�sztorkutya    Testhossza valamivel nagyobb, mint a marmagass�ga. H�ta v�zszintes, fara r�vid �s enyh�n lejt�s. Mellkasa m�ly, de nem lehet t�l sz�les a hasvonala enyh�n felh�zott.  A l�bai egyenesek, mancsai �v�lisak. Azokban az orsz�gokban, ahol megengedett a fark�t kurt�tj�k.  A feje nem t�l nagy, a stop hat�rozott vonal�. Az arcorri r�sz �s a koponya hossza megegyezik.  Harap�sa oll�sszer�, esetleg t�tre harap. A kanok marmagas�ga 45 - 50 cm, a szuk�k� 42 - 47 cm    A kanok 20 kg s�lyuak, a szuk�k 18 kg s�lyuak.. A fajt�nak hossz�, bozontos �s durva tapint�s� sz�rzete van.  Minden sz�n megengedett, de a sz�rk�vel, vagy a feket�vel kombin�lt feh�r, illetve a az egysz�n� sz�rke a leggyakoribb. Sz�rzet�t hetente egyszer legal�bb ki kell f�s�lni, hogy a gubancosod�st megel�zz�k.  Engedelmes �s �ber kutya. Kiv�ll� h�z�rz�, a gazd�j�val szemben engedelmes �s h�s�ges, de soha nem al�zatos. Mem�ri�ja t�k�letes,  �rzelmileg kifinomult. A gyerekekkel mindaddig j�l kij�n, amig azok nem tekintik j�t�kszernek.    M�s kuty�kkal �s egy�bb h�zi�llatokkal is felh�tlen a kapcsolata. Idegenekkel szemben tart�zkod�, � d�nti el kivel bar�tkozik �s kivel nem.  K�nnyen �s gyorsan tanul, szereti megoldani a feladatokat, a monot�nit�st viszont nehezen t�ri. Ez�rt igyekezz�nk v�ltozatos feladatokat kital�lni neki. Alapvet�en marhaterel�sre �s csorda�rz�sre alkalmazt�k, ez�rt �seit�l nagy mozg�s�g�nyt �r�k�lt. Kifejezetten szeret kreat�van dolgozni, terelni, �rizni, ha erre nincs lehet�s�ge, sz�vesen labd�zik �s sportol.
Mit sz�lsz hozz�?

Leonberger	Bagi Csaba
Leonberger   Sz�rmaz�si helye Leonberg   A Leonbergi egy nagy test� er�s csontozat� �s izomzat�, gy�ny�r� d�s sz�rzettel meg�ldott kutya. Idegrendszere kiegyens�lyozott, kifejezetten gyermek �s csal�d szeret�. Szokt�k volt mondani a leonberginek a termet�t�l, csak a lelke nagyobb. Sz�m�ra a csal�dja mindenn�l fontosabb.      Harmonikus magatart�sa miatt vakvezet�sre is kik�pezhet�. K�s�n �r� t�pus, 2 �ves kora ut�n m�r komolyabb terhel�snek is ki tehetj�k.   A leonberginek gy�ny�r� feje van tekintet�b�l, �rtelem sug�roz. Az alap engedelmess�gi feladatokat, �l-fekszik-�ll- k�nnyen �s gyorsan elsaj�t�tja. Inger k�sz�be magas, szinte a v�gletekig elt�r mindent, ha viszont akci�ra sz�nja el mag�t t�mad�sa feltart�ztathatatlan. Fajt�rsaival szemben eln�z�, v�gs� esetben ellenfel�t led�nti �s leszor�tja soha sem marcangol. Szeret nagy s�t�kat tenni, �r�mmel t�lti az id�t v�zparton, kimondottan j� �sz�. Hatalmas termet�hez, meglep� gyorsas�g, robban�konys�g p�rosul.   Nagy a ter�let �s a mozg�s ig�nye, tart�sa csak kertes h�zba javasolt. Aki egy nagym�ret� eleg�ns �s csal�dszeret� h�z�rz� kuty�t szeretne v�s�rolni annak a leonbergi egy kit�n� v�laszt�snak, �g�rkezik. A fajt�nak van Magyarorsz�gon elismert teny�szt� szervezete neve Magyar Leonberger Klub c�me, telefonsz�ma honlapunkon megtal�lhat�. Aki kiskuty�t szeretne v�s�rolni, k�rje a klub seg�ts�g�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Lhasa Apso	Bagi Csaba
Lhasa Apso     Kistermet� de igen harcias kuty�r�l van sz�. M�reteit meghazudtol� agilit�ssal �rzi lak�hely�t.   Hossz� �s l�tv�nyos sz�rzete �llad� karbantart�st ig�nyel. Kit�n� hall�sa miatt remek jelz� kutya. Szeretetre m�lt� csal�di kutya. Sok mozg�st ig�nyel, szeret nagyokat s�t�lni. Egy kis j�t�kra azonnal r� vehet�.
Mit sz�lsz hozz�?

Magyar Ag�r	Bagi Csaba
Magyar Ag�r   Sz�rmaz�si helye Magyarorsz�g.   A Magyar Ag�r rendk�v�l gyors sz�v�s, �s kitart� vad�sz. R�gm�lt id�k vad�szainak elengedhetetlen t�rsa volt. T�bbsz�r is a kihal�s sz�l�re ker�lt, de ezt a m�ltatlan v�get h�la istennek, minden esetben elker�lte. Igaz�n nemzeti kuty�v� Sz�chenyi Istv�n, a reformkor nagy alakja tette az agarat.   Az � idej�ben az ag�r versenyek t�rsadalmi esem�nynek sz�m�tottak �s az orsz�g jelent�s szem�lyis�gei ezeken rendszeresen r�szt vettek. Abban az id�ben rendk�v�l n�pszer� volt a magyar ag�r. K�s�bb a vil�gh�bor�k �s egy�bb okok odavezettek hogy majdnem kihalt, szerencs�re mindig akadt valaki, aki felkarolta a fajt�t �s ezzel megmentette az ut�kornak.   Ennek mindannyian �r�lhet�nk, hiszen ezzel egy rendk�v�l eleg�ns �s sportos kutya lett megmentve, mely r�ad�sul nemzet�nk egyik jelk�pe. Amellett hogy kit�n� vad�sz �s sport kutya, m�g �rz� v�d� v�n�val is rendelkezik Csal�dj�val rendk�v�l kedves ragaszkod� fajta. Nagyon j�t�kos �s szinte ig�nyli a fizikai terhel�st. Kateg�ri�j�nak tal�n legjobb v�laszt�sa.
Mit sz�lsz hozz�?

Magyar Vizsla	Bagi Csaba
Magyar Vizsla     A vizsl�k k�z�tt a legintelligensebbnek mondhat�, a gazd�j�hoz legink�bb k�t�d� legsokoldal�bb kutya. Sz�ps�g�vel, ragaszkod�s�val, b�rkit k�pes azonnal levenni a l�b�r�l. Nyugodt v�rm�rs�klet�. R�vid sz�re �s bar�ts�gos term�szete miatt, b�tran aj�nlhat� lak�sban tart�sra is.   Kifejezetten j� indulat�, kiss� �rz�keny lelk�let�, a durvas�got nem viseli el. Nagyon j�t�kos, im�d dolgozni, vad�szni. Rendk�v�l nagy a mozg�s ig�nye. A vad�sz sz�jhagyom�ny szerint " a N�met Vizsla mag�nak vad�szik, m�g a Magyar Vizsla a gazd�j�nak "Szem�b�l melegs�g �s szeretet �rad”. Lehet, hogy kedvenc fotellukat elorozza, de higgy�k el, nem fognak haragudni �rte.   Az is lehet, hogy a bet�r�t nem fogja elrettenteni, de �t nem is ez�rt tartjuk. �sszefoglalva, aki egy kit�n� vad�szkuty�t, esetleg egy kit�n� sportkuty�t, net�n csak egy odaad� t�rsat keres az, b�tran v�lassza a Magyar Vizsl�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Malinois	Bagi Csaba
Malinois   Sz�rmaz�si helye Belgium.   A malinois a leg�sibb belga juh�szkutya fajta. Sz�re r�vid, teste k�zepes m�ret� �s s�ly�. J� fel�p�t�s�, szik�r izomzattal meg�ldott fajta. Rendk�v�l �rtelmes, k�nnyen tanul. Engedelmes, felt�tel n�lk�l elfogadja, mi t�bb lesi gazd�ja parancsait.   Nagy mozg�sig�ny� eb, szinte minden kutyasportra alkalmas. Kiv�l� csal�di kutya, j� szocializ�l�ssal, mind fajt�rsaival, mind egy�b h�zi�llatokkal is j�l meg van. A gyerekeket szereti, j�indulat� �s toler�ns. Szeret j�tszani, hanc�rozni, ebben szinte f�radhatatlan.
Mit sz�lsz hozz�?

Mallorcai bulldog	Bagi Csaba
Mallorcai bulldog   Sz�rmaz�si helye Spanyolorsz�g.   K�zepesen nagy termet�, kit�n� testfel�p�t�s� izomgoly�. Harcias m�ltja ellen�re, egy rendk�v�l kedves csal�di kutya. Nagyon ritkafajta, m�g az �shaz�j�ban Mallorc�n is csak kev�s p�ld�ny �l. A kihal�sa el�tt fajtatiszta egyed m�r nem is l�tezett. Lelkiismeretes teny�szt�k kever�k kuty�kb�l �ll�tott�k el� �jra a fajt�t. Megb�zhat� kit�n� �rz�-v�d� eb. Sz�re r�vid k�nnyen kezelhet�, Fej�k nagy, �llkapcsuk er�s. Lak�sban is j�l tarthat� megfelel�en alkalmazkodik. A gazda vagyont�rgyait �llhatatosan �rzi. Nyugodt term�szet�, idegenekkel szemben bizalmatlan. A r� b�zott ter�letet biztons�gban tudhatjuk
Mit sz�lsz hozz�?

Mallorcai Masztiff	Bagi Csaba
Mallorcai Masztiff   Sz�rmaz�si helye Spanyolorsz�g.   A mallorcai masztiff k�zepes nagys�g�, er�s fel�p�t�s�, izmos, vastag csontozat� kutya.  Feje n�gyzetes �s igen er�s. Magass�ga 52-58 cm k�z�tt mozog. Durva, r�vid sz�rzete van, mely �rdes tapint�s�. A mallorcai masztiff sz�ne cs�kos, s�rga vagy fekete lehet, kisebb feh�r jegyek megengedettek. Ez a kutya igen magabiztos, �rtelmes �s �ber.   Rusztikus k�lseje �s testi ereje, kiv�l�an alkalmass� teszi �rz�-v�d� feladatok v�gz�s�re. Nagyon b�tor a f�lelmet nem ismeri h�rb�l sem, gazd�j�t �s annak vagyont�rgyait meggy�z�en �s kitart�an vigy�zza. A csal�dj�val szemben gyeng�d �s odaad� a gyerekeket szereti, b�b�skodik felett�k. M�s kanokkal domin�nsan viselkedik, a h�zi�llatokat elt�ri, ha egy�tt nevelkedik fel vel�k. Sz�rzete k�l�n�sebb �pol�st nem ig�nyel. �rtelmes kutya, nagyon gyorsan tanul. A t�l hossz� foglalkoz�sokat nem szereti. Ennek ellen�re igyekszik mindig a gazd�ja kedv�ben j�rni.   Fontos a korai szocializ�ci�, magatart�sa ett�l v�lik kiegyens�lyozott�. Vigy�k idegen helyekre, idegen emberek k�z� ett�l �rz�-v�d� �szt�nei nem csorbulnak, s�t kezelhet�bb� v�lik. Nagy a mozg�sig�nye, szeret nagyokat s�t�lni, futni �s apport�rozni. Ha a helyzet �gy hozza, a kevesebb mozg�st is elfogadja. Szeret a gazda k�zel�ben lenni, az �lland� kennelben tart�st nehezen viseli. Kit�n� csal�di �s �rz�-v�d� kutya. A fajta Perro de Presa Mallorquin n�ven is ismeretes.
Mit sz�lsz hozz�?

Manchester terrier	Bagi Csaba
Manchester terrier   Sz�rmaz�si helye Anglia.    Eleg�ns megjelen�s�, j� fel�p�t�s� kutya. Teste r�vid, bord�i j�l �veltek. Kanok 41 cm, szuk�k 38 cm magasak. A Manchester terriert kiz�r�lag fekete – cserbarna sz�nben teny�sztik. �rtelmes, szeret tanulni, sportos mozg�s� kutya. �ber �s b�tor, kiegyens�lyozott idegrendszer�. Er�sen k�t�dik a gazd�j�hoz �s a csal�dhoz. �ltal�ban j�l kij�n a gyerekekkel, Fajt�rsaival szemben domin�nsan viselkedik.   Remek r�gcs�l� irt�, er�s vad�sz�szt�ne miatt, m�r k�ly�k kor�ban hozz� kell szoktatnunk a h�zi�llatokhoz. Gazd�j�t, m�reteit meghazudtol� b�tors�ggal v�delmezi, ha vesz�lyt �rez. Norm�l helyzetben mindenkivel szemben bar�ts�gos. Sz�re k�l�n�sebb karbantart�st nem ig�nyel. �rtelmes, k�nnyen �s gyorsan tanul, szeret gazd�ja kedv�ben j�rni. Mozg�sig�nye nagy, komoly temp�ban sokat k�pes futni. Patk�nyfog� k�pess�ge miatt nagy haszn�t veszik a vid�ki gazdas�gokban. Manaps�g kiz�r�lag t�rsk�nt tartj�k.
Mit sz�lsz hozz�?

M�ltai selyemkutya	Bagi Csaba
M�ltai selyemkutya   Apr� termet� mutat�s kiskutya. Sz�re h�feh�r hossz� �s selymes, mint ahogy a neve is utal r�. Eleg�ns bund�ja rendszeres karbantart�st ig�nyel. Rendk�v�li k�lseje �s m�rete ellen�re kiv�l� patk�nyfog�nak tartj�k. Term�szetesen, ma m�r nem v�gez ilyen, sz�m�ra alantas munk�t. Gazd�i nem a patk�nyfog� tulajdons�ga, hanem sz�ps�ge miatt tartj�k.   �l�nk, �rtelmes, �s tanul�kony. Az �seit a f�n�ciaiak honos�tott�k meg M�lta sziget�n. Marmagass�ga kb 25 cm s�lya 2-3 kg. Kiv�l� csal�di kutya, kedves, ragaszkod� �s j�indulat� kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

Mopsz	Bagi Csaba
Mopsz   Sz�rmaz�si helye Anglia. A Mopsz kistermet� mozg�kony igen akt�v kutya. � azon kutya fajt�k egyike, mely az angol arisztokr�cia kedvencei k�z� tartozott �s tartozik a mai napig is. A Mopsznak nagy szerepe volt az Angol bulldog k�lsej�nek kialak�t�s�ban.   Ez a kis izomgoly� rendk�v�li jelens�g, azonnal a sz�v�be z�rja mindenki. A mopszot leny�g�z� egy�nis�ge, kit�n� csal�di kuty�v� teszi. Szereti a gyerekeket, rajong a gazd�j��rt. Nehezen viseli, ha az megdorg�lja. Kis termete miatt k�nnyen tarthat� lak�sban. M�rete ellen�re nagy a mozg�sig�nye. Ez�rt nem hanyagolhatjuk el a napi s�t�ltat�st. Kiss� makacs term�szet�. Megfelel� tart�s �s t�pl�l�s eset�n hossz� �vekig lesz kedves t�rsunk a csal�dban. Kateg�ri�j�ban kit�n� v�laszt�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Moszkvai �rkutya	Kasza J�zsefn�
Moszkvai �rkutya   A moszkvai �rkutya egy olyan orosz fajta ,amely a volt Szovjet Hadseregben v�gzett c�ltudatos teny�szt�i munka eredm�nye.   A c�l az volt, hogy egy nagytest�, ugyanakkor mozg�kony ,j� idegrendszer� �s szimat� akt�v v�dekez� reakci�j� nyugodt idegrendszer� intelligens ellen�ll� szervezet� k�nnyen k�pezhet� szolg�lati kuty�t hozzanak l�tre katonai objektumok �rz�s�re �s szem�lyek v�delm�re .Ennek �rdek�ben a sz�p bern�thegyit keresztezt�k az igen er�s ig�nytelen, megvesztegethetetlen kauk�zusi juh�sszal .Ezek ut�daik szimat�nak jav�t�s�ra tov�bb keresztezt�k az orosz foltos kop�val.   Megjegyeznem, senki ne gondolja azt ,hogy ha van egy bern�thegyi �s egy kauk�zusi kuty�ja ezek ut�dai moszkvai �rkuty�k lesznek !! T�ved�s! - Ezek bizony "sz�ntiszta" kever�kek )   Ahhoz ,hogy a moszkvai �rkutya mint �j fajta tudatos ,szelekt�v munk�val kialakulhatott, �vtizedeknek kellett eltelnie ,valamint lelkiismeretes szorgalmas tehets�ges, f�leg hozz��rt� kinologusok munk�j�ra volt sz�ks�g .Meg�llap�thatjuk kiv�l� munk�t v�geztek.     Tov�bb…
Mit sz�lsz hozz�?

Mudi	Bagi Csaba
Mudi   Sz�rmaz�si helye Magyarorsz�g.   A mudi k�zepes nagys�g� kutya. Eleven, nagy mozg�s ig�ny�, k�nnyen �s sz�vesen tanul. �ber �s figyelmes, csal�dja otthon�t nagy vehemenci�val �rzi. Feladat�t olyan komolyan veszi, hogy hajlamos t�bbet ugatni a sz�ks�gesn�l.   A mudi j�l kij�n a fajt�rsaival �s m�s h�zi�llattal egyar�nt. A csal�d bar�tait �r�mmel �dv�zli. Remek csal�di kutya, de �ltal�ban egyvalakihez k�t�dik nagyon. T�lteng benne az energia, k�pes �r�kon �t, szaladg�lni. Szeret labd�zni �s hanc�rozni. Sportos �letvitel� gazd�nak aj�nlott.
Mit sz�lsz hozz�?

Nagy M�nsterlandi vizsla	Bagi Csaba
Nagy  M�nsterlandi vizsla   Sz�rmaz�si helye N�metorsz�g.   K�zepes m�ret�, ar�nyos �s atletikus termet� kutya. Magass�ga 58-65 cm k�z�tt mozog. A sz�rzete hossz� sima �s lel�g�, nem lehet g�nd�r �s nem �llhat el a testt�l. A nagy m�nsterlandi vizsla sz�ne a leggyakrabban, feh�ralapon fekete takar�val �s fekete pettyekkel d�sz�tett, de a fekete –deres sz�n is megengedett. Ez a kutya rendk�v�l �rtelmes �s dolgozni is szeret. Kitart� �s b�tor remek a szagl�sa.   N�ha kiss� domin�nsan viselkedik. Kifejezetten �ber, a szokatlan dolgokat ugat�ssal jelzi. Csal�dj�hoz kedves �s h�zelked�. Ha csal�dot vesz�ly fenyegeti, meggy�z�en l�p a v�delm�kre. A gyerekekkel szemben t�relmes, az idegenekkel szemben bar�ts�gos. Tan�t�sa egyszer� feladat, k�nnyes �s sz�vesen tanul. A nagy m�nsterlandi vizsla mozg�sig�nye igen nagy, szeret labd�zni, apport�rozni, futni, �szni. Els�sorban vad�szkutyak�nt alkalmazz�k, ha eleget mozgatjuk csal�di kuty�nak is alkalmas.
Mit sz�lsz hozz�?

Nagy Sv�jci P�sztorkutya	Bagi Csaba
Nagy Sv�jci P�sztorkutya   Sz�rmaz�si helye Sv�jc.   Er�s fel�p�t�s�, igen izmos kutya. H�ta m�rs�kelten hossz� �s egyenes, marja magas �s hossz�. A feje er�s, de nem neh�zkes, a koponya �s az arcorri r�sz nagyj�b�l azonos m�ret�, stopja gyenge. A kanok marmagass�ga 65-72 cm, a szuk�k� 60-68 cm. A fajta sz�rzete durva tapint�s�, dr�tszer�, m�rs�kelten hossz�. Alapsz�ne mindig fekete, cserbarna �s szimmetrikus feh�r rajzolattal. A feh�r sz�n az orrcs�kra, az arcorri r�szre, a mancsokra, a sz�gyre, �s a farok v�gre korl�toz�dik. Sz�rzete k�l�n�sebb gondoz�st nem ig�nyel, heti egy �tkef�l�s b�ven elegend�.     Nyugodt �s kiegyens�lyozott idegrendszer� kutya. Bar�ts�gos �s j� term�szet� eb, e mellet kit�n� �rkutya, mely sz�ks�g eset�n b�tran a gazd�ja v�delm�re kel. Ez a v�r�ben van tanulnia sem kell. Csal�dj�val szemben, j�indulat�, kedves �s odaad�. Idegenekkel szemben tart�zkod� �s megvesztegethetetlen. Fiatal kor�ban kiss� makacs, �nt�rv�ny�. �ltal�ban sz�fogad� intelligens. J�l t�ri a macsk�k �s egy�b h�zi�llatok t�rsas�g�t, persze ehhez a megfelel� szocializ�ci� elengedhetetlen. Kennelben tart�sa nem javasolt, emberhez val� ragaszkod�sa miatt ezt b�ntet�snek tartja. Szereti a gyerekeket, v�delmezi azokat. A csal�d bar�tait � is bar�ts�gosan fogadja. Idegenekkel szemben t�vols�gtart�, de nem ellens�ges. A gazda t�voll�t�ben �beren �rzi a port�t, de ok n�lk�l soha sem ugat. Kem�nykez�, hat�rozott gazd�nak javasolt.   Tudt�ra kell adni mi az, amit megtehet �s mi az, amit nem. Meg kell tan�tani neki hol a helye. Szigor�an k�vetkezetesen, de igazs�gosan kell b�nni vele. Soha nem szabad megal�z� helyzetbe hozni. A durva b�n�sm�d rossz hat�ssal lehet jellem�nek fejl�d�s�re. Mozg�sig�nye �tlagos, szeret nagyokat s�t�lni. T�bbs�g�k szeret apport�rozni, labd�zni. Habitusa, rusztikus k�lseje kit�n� h�z�rz� kuty�v� teszi. Hozz��rt�ssel megfelel� munkakutya k�pezhet� bel�le. Tart�sa els�sorban nagy kerttel rendelkez� csal�dih�zban javasolt.
Mit sz�lsz hozz�?

N�polyi Masztiff	Bagi Csaba
N�polyi Masztiff   Kiv�l� �rz�-v�d� fajta. Kimondottan er�s, izmos, rendk�v�li csontozattal meg�ldott kutya. B�re igen laza, helyenk�nt r�ncos. Mozg�sa neh�zkes, t�rt �lel�. Megjelen�se m�lt�s�gteljes, er�t sug�rz�. Intelligens �s tanul�kony kutya. Kik�pz�s k�zben �gyelj�nk arra, hogy ne hozzuk megal�z� helyzetbe, ezt rosszn�ven veszi. A re� b�zott vagyont�rgyakat, ter�letet, esetleg szem�lyt kitart�an �rzi.   H�zunkat, �rt�keinket biztons�gban tudhatjuk, ha � vigy�z r�. Rusztikus k�lsej�vel akkora visszatart� er�, hogy szinte munka n�lk�l �rzi a re� b�zott port�t. Felnevel�se sok odafigyel�st ig�nyel, tests�lya gyorsan gyarapodik, �gyeln�nk kell a megfelel� kalcium, foszfor �s vitamin bevitelre. Soha nem agressz�v, tiszt�ban van testi erej�vel. Ha m�gis akci�ra sz�nja el mag�t, amit minden esetben csal�dja v�delm�ben tesz, az bizony, mindent els�pr�. Jobb, ha senki nem akarja megtapasztalni ezt a gig�szi er�t. Lesi gazd�ja minden mozdulat�t, szereti a gyerekeket Kateg�ri�j�nak kit�n� v�laszt�sa.
Mit sz�lsz hozz�?

N�met Boxer	Bagi Csaba
N�met Boxer   Sz�rmaz�si helye N�metorsz�g.   A boxer er�s, izmos fel�p�t�s� kutya. A h�ta sz�les er�s �s izmos. Azokban az orsz�gokban, ahol enged�lyezett fark�t �s f�l�t kurt�tj�k. Mellkasa m�ly, sz�les �s er�s. L�bai egyenesek �s p�rhuzamosak, mancsai t�m�ttek �s z�rtak. A koponya min�l feszesebb, �s sz�razabb ann�l jobb. Az arcorri r�sznek a kopony�val k�zel azonos sz�less�g�nek kell lenni. J�l l�that� stopja van. A kanok ide�lis marmagass�ga 57-63 cm, a szuk�k� 53-59 cm. Sz�rzete sima �s r�vid. Sz�ne s�rga �s cs�kos. A s�rga a fak�t�l az �zbarn�ig terjedhet a cs�kos v�ltozatok megengedettek.   Kanok s�lya 30-32 kg, szuk�k s�lya 24-25 kg. A boxer kedves j�indulat�, bar�ts�gos �s kimondottan j�t�kos kutya. Figyelmes, �ber, de okkal, ok n�lk�l nem ugat. Kiegyens�lyozott idegrendszer� magabiztos kutya. A csal�d hangulat v�ltoz�saira �rz�kenyen reag�l. Kiv�l� �rz�-v�d� fajta. Term�szetes m�don vigy�zza csal�dja port�j�t. Nagyon �rtelmes �s fog�kony eb. K�nnyen �s gyorsan tanul. Szeret gazd�ja kedv�ben, mindent megtesz az�rt, hogy a szeretett embert boldognak l�ssa. Szereti a gyerekeket mint egy dada vigy�z r�juk. Idegenekkel szemben sem agressz�v.   Azonban, ha a csal�d tagjait vesz�lyben �rzi azonnal a v�delm�kre kel. Mozg�sig�nye nagy, szeret labd�zni apport�rozni, hatalmasakat s�t�lni, nagyokat futni. Alkalmazkod� k�pess�ge nagy, j�l �rzi mag�t lak�sban �s csal�dih�zban egyar�nt. Els�sorban energikus, sportos �letvitel� csal�dba javasolt.
Mit sz�lsz hozz�?

N�met Dog	Bagi Csaba
N�met Dog   Kifejezetten hatalmas termet�, er�s nagyon izmos, m�gis eleg�ns kutya. Mozg�sa rugalmas �s k�nnyed. Olyan tulajdons�gok ezek, amiket az ember egy kisebb kuty�t�l v�rna el. 5 sz�nben �s 3 v�ltozatban teny�sztik. K�nnyen lehet az ember dog rajong�, de egyet nem szabad elfelejteni, aki ilyen �ri�si kuty�t szeretne tartani, annak megfelel� t�rrel kell rendelkeznie.   Idegenekkel szemben bar�ts�gos. �rz� v�d� �szt�ne kifinomult, ha vesz�lyt �rez, azonnal akci�ba l�p, gyorsan �s hat�konyan. Mint �ltal�ban minden nagytest� kolleg�ja, � is szereti a gyerekeket. Kis gazd�j�val t�relmes �s gyeng�d. T�bbi �llattal szemben bar�ts�gos, t�bbnyire �gy van ez fajt�rsaival is. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, a j�l nevelt dog nem agressz�v, nem vereked�s.
Mit sz�lsz hozz�?

n�met jagd terrier	Bagi Csaba
N�met Jagd Terrier Viszonylag fiatal fajt�r�l van sz�, t�bb mint 80 �vvel ezel�tt siker�lt el�sz�r kiteny�szteni. Majd �vekig tart� szelekci�val �rt�k el a mai Jardterrierre jellemz� saj�toss�gokat. El?sz�r az 1910-es �vekben mer�lt fel egy �j fajta megalkot�s�nak a gondolata, mivel a Fox terrierekn�l is jobb k�pess�gekkel rendelkez� vad�szebet szerettek volna keresztez�sekkel l�trehozni. Fontos volt az a szempont is, hogy a vad�szok egyre nagyobb �rdekl?d�st mutattak a kisebb test� kuty�k ir�nt. A teny�szt�k fekete �s sz�ll�ssz�r� egyedeket akartak �letre h�vni. A tipikus jagd fekete sz�r�, barna vagy v�r�ses foltokkal tark�tva a pofa �s l�bak k�rny�k�n. Ez meglehet�sen hasonl�v� teszi a dobermanhoz. �tlagos marmagass�ga 33–40 cm. A n�st�nyek �ltal�ban 7,5–8,5, m�g a h�mek 9–10 kil�t nyomnak. Vannak sima �s sz�lk�s sz�r� p�ld�nyok is.V�rhat� �lettartam:13-15 �v A Jagd terriert kifejezetten vad�szatra teny�sztett�k, a vad�szszenved�ly az �szt�neikben van. R�kavad�szatra �s vaddiszn� hajt�sra termett. Rendk�v�l j� nyomk�vet�. Mindemellett az egy t�vhit, hogy csak vad�szatra volna megfelel?, hiszen remek�l tarthat� otthoni k�r�lm�nyek k�z�tt, ak�r gyermekes csal�dokban is. Kiv�l� h�z�rz� kutya. H�s�ges t�rs.Szinte eg�sz nap vad�szatban �l,ez�rt lak�sba nem aj�nlott.Makacs,konok term�szete miatt nagyon hamar el kell kezdeni a kik�pz�s�t ha vad�szatra szeretn�nk nevelni,k�l�nben nehezen h�vhat� vissza.Hatalmas m�kamester,a labd�z�st,apportot soha nem unja meg,�s cip�ink ,papucsaink m�g id�sebb kor�ban is vesz�lyben vannak el�tte. f� az el�vigy�zatoss�g.
Mit sz�lsz hozz�?

N�met Juh�szkutya	Bagi Csaba
N�met Juh�szkutya   K�z�pnagytermet�, er�s csontozat� kutya. (A hossz� sz�r� v�ltozat b�r nem elfogadott, � n�met juh�sz n�ven ismeretes a k�znyelvben.) Felhaszn�lhat�s�g�t figyelembe v�ve m�lt�n a vil�g tal�n legn�pszer�bb fajt�ja. A f�ldgoly� �sszes kontinens�n megtal�lhat� m�ghozz� nagy egyedsz�mban. Rendk�v�li intelligenci�ja, funkcion�lis alak�that�s�ga, lehet�s�get ad arra, hogy szinte b�rmire kik�pezz�k. Az els� �s a m�sodik vil�gh�bor�ban is hivat�sos szolg�latot teljes�tettek.   A rend�rs�g, �s a hat�r�rs�g nyomoz� �s j�r�r kutyak�nt alkalmazza. A v�m �s p�nz�gy�rs�g keres� kutyak�nt haszn�lja, m�g a speci�lis kutat� csapatok, �l�k �s holtak felkutat�s�ra haszn�lj�k. Kiv�l� csal�di �s sport kutya. Sz�v�s �s kitart�. Kiegyens�lyozott idegrendszer� kifejezetten csal�d �s gyermek szeret�. Nagyon j�t�kos, m�g id�s kor�ban is azonnal kaphat� egy kis labd�z�sra. Idegenekkel szemben t�bbnyire bar�ts�gos �s j� indulat�. �rz� v�d� �szt�nei rendk�v�l fejlettek, b�r ink�bb utas�t�sra, mint �n�ll�an dolgozik.   Sz�ks�ge van a gazd�ra, vagy a szolg�lati partner�re. Csal�d tagjai�rt, vagy a "koll�g�j��rt" hajland� azonnal az �let�t is fel�ldozni. Szinte nincsen olyan kuty�s sport, amire alkalmatlan lenne. � az �gymond univerz�lis kutya. A fajta b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt meg�llja a hely�t, de ennek ellen�re els�sorban sportos �letvitel� gazd�nak javaslom.
Mit sz�lsz hozz�?

N�met kop�	Bagi Csaba
N�met kop� Sz�rmaz�si helye: N�metorsz�g   Feladata: Vad felkutat�sa, nyomk�vet�s   A n�met kop� eleg�ns fel�p�t�s�, m�gis er�t sug�rz� kutya. H�ta enyh�n �velt, fara enyh�n lejt�s. Feje hossz�k�s, k�nnyed, gyenge stoppal. Sz�rzete r�vid, s�r� �s �rdes tapint�s�. A fajta jellegzetess�ge az orrcs�k.   Bar�ts�gos, kedves, csal�d �s t�rsas�gkedvel� kutya. �rz�kenyen reag�l a hangulatv�ltoz�sokra. A kop�khoz k�pest engedelmes, b�r az �n�ll�s�g von�sait az�rt hordozza. �beren figyeli a k�rnyezet�ben t�rt�n� dolgokat. Ha vesz�lyt �rez ugat�ssal jelzi, azonban h�z�rz�sre alkalmatlan. Munk�ban f�radhatatlan, er�s vad�sz�szt�ne, �s kit�n� szagl�sa van. M�s �llatokkal val� kapcsolata �ltal�ban probl�mamentes. A gyerekkel j�l kij�n, megfelel� szocializ�ci� eset�n a macsk�kkal szemben is toler�ns. Idegenekkel szemben tart�zkod�, f�l�nknek mondhat�.   Sz�rzete k�l�n�sebb gondoz�st nem ig�nyel. A hall�j�ratait rendszeresen ellen�rizni kell, hogy megfelel�en tiszta e. A k�pz�se nem t�l neh�z feladat, b�r a fajta ismerete megk�nnyiti a munk�t. A t�lzottan kem�ny k�z n�luk nem v�lik be. Megfelel� t�relemmel �s k�vetkezetess�ggel azonban szinte mindenre megtan�that�.<br> Mozg�sig�nye nagy, ez�rt ha nem vad�sznak vele, biztos�tani kell sz�m�ra a megfelel� mozg�s mennyis�get. Szereti a kocog�st a nagy erdei s�t�kat. Erd�ben ne vegy�k le a p�r�zr�l, mert ha tal�l egy �rdekes szagnyomott, akkor megy az orra ut�n, mi meg bottal �thetj�k az � nyom�t. K�l�nb�z� kutyasportokra nem alkalmas.
Mit sz�lsz hozz�?

N�met Pinscher	Bagi Csaba
T�rpe Pincher     A pinscher t�rpe �s norm�l m�retben teny�sztet fajta. T�rpe v�ltozata rendk�v�l n�pszer�, m�g a norm�l v�ltozat�t egy id�ben m�g a kihal�s vesz�lye is fenyegette. M�ret�t figyelembe v�ve sokan �lebnek tekintik, ez komoly t�ved�s. � egy nagyon akt�v, sok mozg�st ig�nyl�, hat�rozott harci kedvel meg�ldott kutya.   Idegenekkel szemben �ltal�ban bizalmatlan �s t�vols�g tart�. A legkisebb neszre is felfigyel, kiv�l� jelz�kutya. R�vidsz�r� a hideget nehezen viseli. Kit�n� csal�di kutya, mindenkit szeret, �s mindenkihez ragaszkodik. Tart�sa �s t�pl�l�sa k�l�n�sebb anyagi terhet nem jelent. Testfel�p�t�se �s habitusa lehet�v� teszi, hogy nagyszer� sportol� legyen bel�le. Agility versenyeken rendszeresen j� eredm�nnyel szerepelnek. Marmagass�guk 25-30 cm, s�lyuk 4-6 kg
Mit sz�lsz hozz�?

N�met Spicc	Bagi Csaba
N�met Spicc Sz�rmaz�si hely N�metorsz�g   Z�m�k fel�p�t�s� hossz� sz�r� kutya. Megjelen�se k�l�nleges �s eleg�ns. K�l�nb�z� sz�nekben �s h�rom m�retben teny�sztik. Sz�re rengeteg gondoz�st ig�nyel. Kit�n� csal�di �s jelz� kutya. Mozg�sig�nye nagy, sokat s�t�ljunk vele. J�indulat� �s bar�ts�gos eb.
Mit sz�lsz hozz�?

Norfolk Terrier	Bagi Csaba
Norfolk Terrier   Sz�rmaz�si hely�k Anglia.   Test�k sok azonoss�got mutat, 1964-ben v�lt k�l�n a k�t fajta. A Norwich terrier f�le k�zepes nagys�g�, hegyes �s fel�ll�, m�g a Norfolk terrier f�le h�romsz�glet� �s el�re l�g�. Magass�guk �gy 25-26 cm, s�lyuk 5-7 kg. A farkukat rendszerint megkurt�tj�k. Sz�re sz�ne v�r�s, szalmas�rga, fekete-rozsdabarna �s sz�rke k�l�nb�z� �rnyalatai. Mindk�t fajta vakmer�en b�tor, Vid�m term�szet�ek, elevenek, szeretnek j�tszani, ravaszak �s szemtelenek, n�ha makacsak.   Fajt�rsaikkal j�l kij�nnek, gyerekekkel nincs gondjuk. Idegenekkel szemben bar�ts�gosak, �s j�indulat�ak. Megfelel� szocializ�ci� eset�n, j�l megf�rnek a macsk�kkal �s egy�b h�zi�llatokkal. Sz�rzet�t minimum hetente gondozni kell. �rtelmes kuty�k, k�nnyen �s gyorsan tanulnak, b�r akaratos terrier v�r�ket, soha nem hazudtolj�k meg. Szeretnek a kertben �sni, ezt vegye figyelembe, aki sz�p kertet �pol otthon. Csal�dban tartva, sok �r�met szereznek gazd�iknak, ezek a nagyszer� kiskuty�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Norv�g Buhund	Bagi Csaba
Norv�g Buhund   Norv�g Buhund Sz�rmaz�si helye: Norv�gia Teste: A norv�g buhund k�zepes nagys�g�, ar�nyos testalkat� spicc. A kan �s a szuka fel�p�t�se l�that�an elt�r. H�ta r�vid �s v�zszintes, enyh�n lejt. Farka r�vid �s vaskos, h�t�ra g�rb�tve hordja. Mellkasa m�ly k�ny�kig �r, k�ny�kei testhez simulnak. Csontozata vastag, de test�vel ar�nyos m�ret�. Mells� l�bai egyenesek, mancsa kerek �s t�m�tt, l�bujjai z�rtak. Nyaka viszonylag r�vid, lebernyegmentes. Feje: Feje k�nnyed jelleg�, �s �k alak�, kopony�ja teteje lapos. R�vid arcorri r�sze egyenletesen keskenyedik az orrt�k�r fel�. Fel�ll� f�lei hegyesek, form�juk �s m�ret�k ar�nyosak a fejjel. Ajkak sim�k �s szorosan z�r�dnak. A buhundok harap�sa oll�s. Szemek s�t�tek kell, hogy legyenek. Marmagass�ga: Kanok magass�ga 43 - 47 cm Szuk�k magass�ga 41 - 45 cm S�lya: Kanok 15 - 19 kg Szuk�k 13 -17 kg Sz�rzete: Sima, r�vid �s �rdes tapint�s�, s�r� �s t�m�tt. Aljsz�rzete, puha gyapjas. Sz�ne v�ltoz�, szalmas�rga sz�n a leggyakoribb, de a halv�nyt�l a v�r�sess�rg�ig terjedhet. Fekete sz�rhegyek �s fekete maszk megengedett, de jobb ha egysz�n�. Vannak fekete egyedek is, ezek lehet�leg egysz�n�ek legyenek, feh�r orrcs�k �s a mancsokon feh�r folt megengedett. A fekete sz�nnek nem lehet barna f�nye. Sz�rzete k�l�n�sebb gondoskod�st nem ig�nyel, vedl�si id�szakban elegend� az elhalt sz�rzetet k�rtol� kef�vel elt�vol�tani, az �szaki kutyafajt�kra jellemz�en neki sincs kutyaszaga. Jelleme: �rtelmes, er�s, energikus a szabadban f�radhatatlan, lak�sban azonban nyugodtan viselkedik. �ber �s figyelmes sajnos nagyon szeret ugatni. B�tor magabiztos �s alkalmazkod� k�pess�ge remek. Idegeneket hangos ugat�ssal jelzi, de enn�l t�bbet nem tesz. Kit�n� h�zi kedvenc, de h�z�rz�sre alkalmatlan. Tan�t�sa: �rtelmes, k�nnyen tan�that�, de szigor� k�pz�si technika n�luk nem aj�nlott, �rz�keny lelk� kuty�k. A monoton munk�t nehezen viseli, k�pz�s�t v�ltozatoss� kell tenni. Mozg�sig�nye nagy, terel� �szt�ne kifinomult. K�pess�gei alkalmass� teszik kutyasportok v�gz�s�re.
Mit sz�lsz hozz�?

Norv�g Elkhund	Bagi Csaba
Norv�g Elkhund Sz�raz�si helye: Norv�gia Teste: z�m�k kvadratikus jelleg�, de ennek ellen�re atl�tikus benyom�st kelt. H�ta v�zszintes, magasan t�z�tt fark�t szorosan a far�ra g�rb�tve hordja. Mellkasa j�l fejlett, k�ny�kei szorosan a teste mellett vannak. L�bai er�sek, fejlett csontozat�ak , mancsai ov�lisak, ujjai z�rtak, el�re n�znek. Nyaka a h�t�hoz k�pest viszonylag hossz�. Feje: �k alak�, homloka �s tark�ja �s homloka boltozatos. Arcorri r�sz sz�les, hossz�, fokozatosan keskenyedik. Kifejezett stopja van, orra kiss� hosszabb mint a koponya, orrnyerge egyenes: Harap�sa oll�szer�. Marmagass�ga: Kanok 52cm szuk�k 49 cm S�lya: 19-23 kg Fed�sz�rzete hossz� �rdes tapint�s�, aljsz�rzete puha gyapjas. Sz�rzete s�r� t�m�tt j�l ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak. Sz�re sz�ne sz�rke v�ge fekete. Sz�rzete viszonylag kev�s t�r�d�st ig�nyel, vedl�si id�szakban elegend� egy k�tsoros kef�vel kiszedni az elhalt kilazult sz�rzetet. Sz�rzete az id�j�r�snak �s a szennyez�d�snek is j�l ellen�ll. �rdekes �s fontos az �szaki kuty�kra jellemz�en nincsen kutyaszaga. Jelleme: A Norv�g Elkhund nagy mozg�sig�ny�, kiegyens�lyozott, hat�rozott jellem� kutya. Ha sz�ks�g�t l�tja a csal�d v�delm�re kel, de nem kifejezet �rz�v�d� fajta. B�r sz�vesen van a csal�d k�r�l, szereti a f�ggetlens�get, �n�ll� akarattal b�r. Idegenekkel szemben �ltal�ban tart�zkod�, de az ismer�s�ket lelkesen fogadja. A gyerekkel j�l ki j�n, de nem szereti, ha bosszantj�k. M�s kuty�kkal szemben toler�ns, b�r k�zt�k is domin�nsabb egyed. Egy�b �llatokhoz szoktatni kell, hogy tal�lkoz�suk probl�ma mentes legyen. A j�l szocializ�lt egyedekkel ilyen jelleg� probl�ma nem fordul el�. K�pz�se sok t�relmet ig�nyel, hat�rozott, de igazs�gos m�dszereket kell n�la alkalmazni. Ha �gy �rzi ok n�lk�l megb�ntott�k, hossz� id�re durc�s lesz. Aki megb�ntja arr�l sok�ig nem vesz tudom�st. Mozg�sig�nye nagy, de alkalmazkodik a lak�sban tart�shoz is. Sz�vesen vesz r�szt nagy s�t�kban, biciklit�r�kon. Vad�szkutya l�v�n sz�vesen �zi a vadat, ez�rt erd�ben erre oda kell figyelni Alkalmaz�sa: Els�sorban csal�di kutyak�nt tartj�k, de nagyvadak vad�szat�ra is kiv�l�an alkalmas
Mit sz�lsz hozz�?

Norwich terrier	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si hely�k Anglia.   Test�k sok azonoss�got mutat, 1964-ben v�lt k�l�n a k�t fajta. A Norwich terrier f�le k�zepes nagys�g�, hegyes �s fel�ll�, m�g a Norfolk terrier f�le h�romsz�glet� �s el�re l�g�. Magass�guk �gy 25-26 cm, s�lyuk 5-7 kg. A farkukat rendszerint megkurt�tj�k. Sz�re sz�ne v�r�s, szalmas�rga, fekete-rozsdabarna �s sz�rke k�l�nb�z� �rnyalatai. Mindk�t fajta vakmer�en b�tor, Vid�m term�szet�ek, elevenek, szeretnek j�tszani, ravaszak �s szemtelenek, n�ha makacsak. Fajt�rsaikkal j�l kij�nnek, gyerekekkel nincs gondjuk. Idegenekkel szemben bar�ts�gosak, �s j�indulat�ak.   Megfelel� szocializ�ci� eset�n, j�l megf�rnek a macsk�kkal �s egy�b h�zi�llatokkal. Sz�rzet�t minimum hetente gondozni kell. �rtelmes kuty�k, k�nnyen �s gyorsan tanulnak, b�r akaratos terrier v�r�ket, soha nem hazudtolj�k meg. Szeretnek a kertben �sni, ezt vegye figyelembe, aki sz�p kertet �pol otthon. Csal�dban tartva, sok �r�met szereznek gazd�iknak, ezek a nagyszer� kiskuty�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Nyugat - Szib�riai Lajka	Bagi Csaba
Nyugat - Szib�riai Lajka   Sz�rmaz�si helye Szib�ria.   Kvadratikus testfel�p�t�s�, er�s csontozat� �s izomzat� kutya. A Lajka kan marmagass�ga 56-60 cm, szuk�k� 52-58 cm. Szinte, minden sz�n �s sz�n �ssze�ll�t�s megengedett, bele�rtve a „s� �s bors” szint is.  Kiegyens�lyozott idegrendszer�, nyugodt, kutya. �szinte �s kisz�m�that� viselked�s�. Betegs�geknek ellen�ll�, eg�szs�ges fajta. A sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyokat is j�l t�ri. Idegenekkel szemben ny�lt �s bar�ts�gos, gyerekekkel szemben, kedves �s toler�ns. Vesz�lyhelyzetben igazi �rkutyak�nt viselkedik.   Sz�rzete csak vedl�si id�szakban jelent probl�m�t, de heti 2-3 alkalommal t�rt�n� f�s�l�ssel megoldhat�. Kik�pz�se, nevel�se egyszer� feladat. Rendk�v�l �rtelmes kutya, gyorsan �s k�nnyen tanul. A k�vetkezetess�g fontos n�la. Mozg�sig�nye nagy, igyekezz�nk nagy s�t�kat tenni vele. Adjunk lehet�s�get arra, hogy minden nap p�r�z n�lk�l is kitombolhassa mag�t. Ne feledj�k a sz�rmaz�si hely�n, vad�sz �s �rkutyak�nt alkalmazz�k, s�t sz�nh�z�k�nt is t�k�letesen dolgozik. Minden kutyasportra alkalmas, de munkakuty�nak is t�k�letes. J� teljes�tm�nyekre k�pes az engedelmess�gi �s az �gyess�gi pr�b�kon egyar�nt. Kertes h�zban lak�knak aj�nlott.
Mit sz�lsz hozz�?

Olasz Ag�r	Bagi Csaba
Olasz Ag�r   Sz�rmaz�si helye Olaszorsz�g-Egyiptom.      Test�nek hossza azonos a marmagass�g�val vagy valamivel r�videbb, ez�ltal megjelen�se quadratikus jelleg�. Farka v�kony, �ves v�g� �s alacsonyan t�z�tt, �ltal�ban l�gatva tartja. Mellkasa keskeny, k�ny�kig �r. Mells� l�bai p�rhuzamosak �s egyenesek, k�ny�k se kifel�, se befel� nem fordulhat. Mells� mancsai kicsik, feszesek, ov�lisak, sz�pen �velt, szorosan z�rt l�bujjakkal. H�ts� mancsok hasonl�ak az el�ls�h�z, csak kev�sb� ov�lisak. Feje keskeny, �k alak� �s hossz�, nagyj�b�l n�gy tizede a marmagass�gnak.   A lapos koponya �s az arcorri r�sz k�r�lbel�l azonos hossz�s�g�, rajta enyhe stop tal�lhat�. A nagy �s kifejez� szemek nem t�l m�lyen �l�k, de nem is el�re ugr�k. Olasz Ag�r harap�sa oll�szer�. Marmagass�ga 32-38 cm k�z�tt van. S�lya 4-5 kg �rhet el. Sz�rzete r�vid �s finomtapint�s�. Sz�nei homog�n vil�gos k�v�barna, fekete �s a palasz�rke esetleg n�mi feh�r sz�nnel a mellen �s a mancsokon. P�tty�s v�ltozat is l�tezik, de az FCI nem ismeri el. Olasz ag�r gyeng�d, bar�ts�gos �s vid�m term�szet� kutya, gyors �s mozg�kony eb. Igen �rtelmes �s engedelmes, rendk�v�l odaad� �s h�s�ges a csal�dj�hoz. �ltal�ban j�l kij�n a macsk�kkal �s egy�b h�zi�llatokkal. Gyerekekkel j� indulat�, de nem szereti, ha j�t�kszerk�nt haszn�lj�k �ket. Az Olasz Ag�r szeret falk�ban lenn, ez�rt aj�nlatos egyszerre t�bb egyedet tartani ebb�l a fajt�b�l.   Szereti m�s kuty�k t�rsas�g�t, de nyilv�nval�, hogy nagytest� t�rsainak nem megfelel� j�tsz�t�rs. Ennek a fajt�nak sz�rzet�pol�sa nem k�l�n�sebben neh�z feladat, sz�rzete alig hullik, heti egyszeri �tkef�l�se elegend�. A fogk�vesed�sre hajlamos, ez�rt fogait rendszeresen kozmetikussal vagy �llatorvossal �t kell vizsg�ltatni, az esetleges fogk�vet el kell t�vol�tatni. M�sf�l �ves kor�ig csontozata s�r�l�keny, k�nnyen t�rhet, ez�rt erre figyelni kell. Megfelel� k�vetkezetess�ggel j�l nevelhet�. Gyakran csintalan a viselked�se �s ezzel � tiszt�ban is van. Pr�b�ljuk ezeknek a dolgoknak a humoros oldal�t megl�tni, de ne hagyjuk, hogy az eb a „fej�nkre n�j�n „. A testi feny�t�ssel �s a hangos szavakkal n�la nem sokra megy�nk, ett�l nem lesz engedelmesebb. Az Olasz Ag�r rendk�v�l nagy mozg�sig�ny�, szeret futni, nagyokat s�t�lni, �gy, hogy a f�rads�g legkisebb jel�t sem mutatja. Lak�sban �ltal�ban nyugodtan viselkedik. T�bbnyire csal�di kedvenck�nt tartj�k, de az ag�r versenyeken is j�l teljes�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Olasz Griffon	Bagi Csaba
Olasz Griffon   Sz�rmaz�si helye Olaszorsz�g.   Vad�szkutya, f�k�nt mocsaras ter�leteken alkalmazz�k, vadak jelz�s�re, apport�roz�s�ra.    Az olasz griffon quadratikus fel�p�t�s� kutya, mely jelzi a marmagass�ga megegyezik a testhossz�val. Kifejezett marral rendelkezik, mely a h�tvonal f�l� emelkedik. L�gy�ka izmos �s kidomborod�. Farka magasan t�z�tt, v�zszintesen vagy l�gatva hordja, ahol enged�lyezett 15-20 centim�teresre kurt�tj�k. Mellkasa m�ly �s j�l izmolt, bord�i sz�pen �veltek.    L�bai er�teljesek, mancsai kicsik �s g�mb�ly�ek, a h�ts�k gyakran ov�lisak. A feje ov�lis alak�, az agy �s az arckoponya ar�nya 1:1  Az Olasz griffon harap�sa oll�szer�.    A kanok marmagass�ga 60-70 cm szuk�k� 58-65 cm. Sz�rzete s�r� �s durva tapint�s�, dr�tszer�, testhez simul�. Testen 4-6 cm, m�shol r�videbb. A pofa, a fels� ajkak, �s az �ll sz�rzete, puha �s hossz�.  Sz�ne lehet tiszta feh�r, feh�r alapon narancss�rga pettyes vagy foltos, feh�ralapon barnafoltos, vagy barna deres nagyobb foltokkal, vagy azok n�lk�l.    Bar�ts�gos, kiegyens�lyozott kutya, szereti a t�rsas�got, otthon nyugodtan viselkedik. Terepen akt�v, mozg�sa eleven, kiv�l� a szagl�sa �s �szni is nagyon szeret.   Fajt�rsaival j�l kij�n, megfelel� szocializ�ci� eset�n, egy�b h�zi�llatokkal val� kapcsolata is probl�mamentes. Gyermekek t�rsas�g�ban kifejezetten j�l �rzi mag�t, az ismert �s ismeretlen vend�geket is lelkesen �dv�zli, szereti, ha sokan ny�zs�gnek k�r�l�tte.    Viszonylag kev�s gondoz�st ig�nyel a sz�rzete, heti egyszeri kif�s�l�s elegend�, pofasz�rzete gyakoribb gondoz�st ig�nyel. A hall�j�ratokat rendszeresen tiszt�tani kell, talpp�rn�i k�z�l ny�rni kell a sz�rt.      Az olasz griffon tanul�kony, de kiss� �nfej� kutya, mindazon�ltal igyekszik gazd�ja kedv�ben j�rni.  Rengeteg mozg�st ig�nyel, vad�szkutya l�v�n nagy t�rre van sz�ks�ge, szeret futni, nagyokat s�t�lni, a legbar�ts�gtalanabb id�j�r�s sem t�ntor�tja vissza. A vad�szkutya kik�pz�st szemmel l�that�an �r�mmel veszi. Szeret csatangolni, a kertet j�l k�rbe kell ker�teni, fel�gyelet n�lk�l soha ne vegy�k le a p�r�zr�l. Lak�sban tart�sra nem alkalmas.
Mit sz�lsz hozz�?

Orosz Ag�r	Bagi Csaba
Orosz Ag�r   Sz�rmaz�si helye Oroszorsz�g.   Hossz�sz�r� nemes vonal�, arisztokratikus megjelen�s� kutya, egykoron farkas vad�szatra alkalmazt�k. �rtelmes k�nnyen k�pezhet� fajta, b�tor �s kitart�. Tekintet�b�l intelligencia t�kr�z�dik. Gazd�j�val kedves �s odaad�, azt harciasan v�delmezi. Haz�nkban is n�pszer� fajt�nak mondhat�.
Mit sz�lsz hozz�?

Orosz Fekete terrier	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye Oroszorsz�g �rz�-v�d� fajta.   A fekete terrier er�s testfel�p�t�s�, vastag csontozat�, igen izmos kutya. A fajt�t az Orosz Feder�ci� Munkakutya Klubja  "k�zepesen agressz�v" fajtak�nt tartja ny�lv�n. Magass�ga kanok eset�ben 66-72 cm, szuk�k eset�ben 64-70 cm. Sz�rzete durva tapint�s�, t�m�tt �s testhez simul�. Sz�ne egy�ntet� fekete, esetleg n�h�ny sz�rke sz�rsz�llal. Sz�rzete rendszeres gondoz�st ig�nyel.  A fekete terrier �rtelmes �s engedelmes, igen h�s�ges a csal�dj�hoz. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, nagyon magabiztos �rkutya.   Meglehet�sen meggy�z�en vigy�zza csal�dja port�j�t. Keveset ugat, a lak�sban csendesen viselkedik. Gyerekekkel j�l kij�n, igen toler�nsan viseltetik ir�ntuk. Megfelel� szocializ�ci� eset�n, minden h�zi�llattal probl�mamentesen egy�tt �l. A csal�d bar�tait �r�mmel �dv�zli a gazda port�j�n, azonban az idegeneknek es�ly�k sincs, enged�ly n�lk�l behatolni oda. A kanok domin�nsan viselkednek, m�s kanokkal szemben. Magas intelligenci�ja eredm�nyek�nt, gyorsan �s k�nnyen tanul. �r�mmel dolgozik gazd�ja kedv��rt. Nevel�s�hez er�s k�z, hat�rozott jellem sz�ks�ges. Kik�pz�s�t k�vetkezetesen �s t�relemmel kel v�gezni, legt�bbsz�r m�r hanglejt�s�nkb�l tudja, megfelel�en v�gezte el a kiadott utas�t�sokat. Mozg�sig�nye nagy, s�t�ljunk vele sokat, futtassuk, adjunk lehet�s�get neki arra, hogy nagyokat �szhasson.   A fekete terriert Oroszorsz�gban, rend�ri feladatokra teny�sztett�k ki, azonban kit�n�en teljes�t vad�szatokon, nyomk�vet�sben �s b�rmilyen kutyasportban. Az orosz fekete terrierekr�l Moszkv�ban megjelent k�nyvben Magyarorsz�g is szerepel (�n�ll� fejezetr�szk�nt �s alcimmel) kiemelve a Tajgagy�ngye kennelt, ahonnan a  n�met, az olasz �s r�szben a cseh t�rzs�llom�ny is kiker�lt.   A Dr. G�mze A, L�szl� �ltal Magyarorsz�gra 1983-ban behozott Vojtek Dzsek kan (Oft. 1) mint fedez� kan t�bb mint 500 kiskuty�val j�rult hozz� a fajta eur�pai elterjed�s�hez �s n�pszer�s�t�s�hez. Finnorsz�g (1981-ben egy 1979-ben sz�letett, befedezett szuk�t vittek ki Tallinb�l) ut�n Magyarorsz�g volt a m�sodik orsz�g, ahov� siker�lt ezt a fajt�t 1983-ban kivinni az akkori Szovjetuni�b�l. R�ad�sul 1 �ven bel�l  4 kuty�t (k�t teny�szp�rt), amit Dr. G. A. L-nek �s orosz feles�g�nek el�zetes genetikai vizsg�latok alapj�n v�lasztottak ki. Ezek - Vojtek Dzsek, Dzsesszi, Dzsuli �s Dzsimi - ut�dai alapozt�k meg a m�r eml�tett orsz�gokon k�v�l az osztr�k, a horv�t, a francia, a sv�jci �s a belga ma m�r m�lt�n h�res teny�sz�llom�nyt.
Mit sz�lsz hozz�?

Osztr�k Pincser	Bagi Csaba
Osztr�k Pincser   Sz�rmaz�si helye Ausztria.   Teste r�vid, kvadratikus �s izmos. Magass�ga 35-50 cm, s�lya 12-18 kg. Sz�re r�vid, �rdesnek hat� tapint�s�.  A sz�rzete sz�ne lehet �zbarna, s�rga, fekete, �s barna feh�r foltokkal tark�tva. Sz�rzete nem ig�nyel k�l�n�sebb gondoz�st. Gyorsmozg�s� �s figyelmes eb. B�tor, de j�zan gondolkod�s�. Ugat�sfajta, de err�l le lehet szoktatni. �rtelmes �s �rzelmes, szereti a gazd�j�t �s ragaszkodik a csal�dj�hoz. Gyeng�d �s j�indulat� kutya.   Az Osztr�k Pincser �ltal�ban j�l kij�n a h�zi�llatokkal, persze ehhez a megfelel� szocializ�ci� elengedhetetlen. Idegenekkel szemben tart�zkod� �s bizalmatlan. A gyerekekkel szemben kedves �s j�indulat�. Gyorsan �s k�nnyen tanul, k�pz�s�hez hat�rozott k�z sz�ks�ges. Mozg�sig�nye nagy, eredetileg vid�ki kutya volt, ahol szabadon vezethette le energi�it. Biztos�tsunk neki sok lehet�s�get mozg�sra, s�t�ljunk vele nagyokat, szeret apport�rozni, j�tszani. Sportos �letvitel� embereknek aj�nlott.
Mit sz�lsz hozz�?

Papillon	Bagi Csaba
Papillon   A papillon kedves, ragaszkod� fajta. Az eg�szen kistest�, kutyafajt�k k�z� tartozik. A legkisebb p�ld�nyok s�lya alig 1,5 kg,  k�lseje eg�szen k�l�nleges. Amilyen pici, olyan �ntudatos fajta, szinte olvas gazd�ja gondolataiban.   H�s�ges, �s ragaszkod� a szeretteihez. J�t�kos �s alkalmazkod�, ez�rt k�nnyen egy�tt tarthat� m�s h�zi �llatokkal. Kifejezetten intelligens, k�nnyen k�pezhet� kiv�l� agility versenyz�. Ak�r 15-16 �vig is el�lhet
Mit sz�lsz hozz�?

Pekingi Palota Pincsi	Bagi Csaba
Pekingi Palota Pincsi   Sz�rmaz�si helye K�na   Szokatlan jellem, nagyszer� egy�nis�g, de ha �gy tarja kedve �nfej� �s makacs. Ha � �gy d�nt, nem hajland� sz�t fogadni senkinek. Eredete a r�gm�ltba vezethet� vissza, egyesek szerint Krisztus el�tt 2000 ig Term�szetesen legt�bbsz�r v�grehajtja az utas�t�sainkat. Szereti a k�nyelmet �s a k�nyeztet�st. Szereti, ha �lben van �s ha k�nyeztetik.   A pekingi szereti a z�ldben val� barangol�st a nyirkos, es�s id�ben ink�bb a lak�sban tart�zkodik. Igen ellentmond�sos v�rm�rs�klet� egyedek tal�lhat�k k�z�tt�k. Kit�n� jelz� kutya. T�lzott �nbizalma miatt sokszor a gazd�j�nak kell megv�denie kedvenc�t, ugyanis � nem nagyon t�r�dik vele, mekkora kuty�ba k�t bele. Kit�n� csal�di �s t�rs kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

Pembroke Welsh Corgi	Bagi Csaba
Pembroke Welsh Corgi Sz�rmaz�si helye Wales   Alacsony termet� er�teljes �s �rtelmes kutya. A magass�ga 25- 31 cm k�z�tt mozog.  S�lyuk 8-10 kg k�z�tt van. Sz�rzete hossz� �s t�m�tt az id�j�r�snak j�l ellen�ll. Sz�ne v�r�s, b�zs, �zbarna, fekete �s cserbarna.  Energikus �s intelligensfajta. Nagyon ragaszkodik a gazd�j�hoz �s a csal�dj�hoz. Nem csavarg�s fajta, a csal�dja k�rnyezet�b�l nem k�v�nkozik el. Ha kor�n van szocializ�lva a h�zi�llatokkal is j�l meg van.   A gyerekekkel j� a kapcsolata, de nem t�ri, ha macer�lj�k. Idegenekkel szemben tart�zkod�, de nem f�l�s, s�t magabiztoss�ga, olykor m�r a meggondolatlans�gig is elmegy. Fajt�rsaival el�gg� domin�nsan viselkedik.
Mit sz�lsz hozz�?

Perro de Presa Canario	Bagi Csaba
Kan�ri szigeteki kutya   Sz�rmaz�si helye Kan�ri szigetek   A Kan�ri - szigeteki a ma ismert �rz� - v�d� fajt�k egyik legjobbika: megvesztegethetetlen �s k�rlelhetetlen, s ha hihetetlen erej�t t�mad�sba lend�ti, nincs ember, aki meg�llna el�tte. Term�szetes v�d� �szt�ne mindenn�l el�r�bbhelyezi csal�dj�t, ha fenyegetetts�get �rez, azonnal cselekszik. Zord k�lseje ellen�re nagyon szeretettre m�lt� �s a kedvesked�st ki is k�veteli mag�nak. Im�dja a gyerekeket, val�s�ggal �rk�dik felett�k, meg�vja �ket minden leselked� vesz�lyt�l. Ne pr�b�ljuk meg lak�sba vagy kennelbe z�rva tartani, az megt�ri karakter�t rosszabb esetben, kisz�m�thatatlann� teszi viselked�s�t.   Biztos�tsunk neki t�g teret, amit kedv�re �rizhet, �s mi t�k�letes biztons�gban tudhatjuk az �rt�keinket. Eset�ben, val�ban ismeretlen fogalom a megveszteget�s: egyszer�en elk�pzelhetetlen, hogy egy idegen meg�rintse vagy lekenyerezze. A fajta saj�t ter�let�n, m�g a gazd�ja jelenl�t�ben sem t�ri meg, az idegeneket. Azon k�v�l megt�ri de teljesen k�z�mb�s vel�k. M�s kuty�kkal szemben gyakran agressz�v, mivel egyr�szt gladi�tor �seit�l �r�kl�tt term�szete ezt dikt�lja, m�s r�szt a birtokok �rz�s�n�l, az idegen - �ltal�ban juhot, borj�t rabl� - kuty�kkal v�geznie kellett. Hozz� �rt� kezekben, azonban, megfelel�en kezelhet�, biztons�gosan tarthat� kutya v�lik bel�le. Aki egy b�tor, a vagyont�rgyait minden �ron megv�d�, megvesztegethetetlen kuty�t szeretne, annak a kan�ri szigetekit, sz�vb�l aj�nlom.
Mit sz�lsz hozz�?

Picardiai Juh�szkutya	Bagi Csaba
Picardiai Juh�szkutya   Sz�rmaz�si helye: Franciaorsz�g   Testhossza valamivel nagyobb, mint a marmagass�ga, fel�p�t�se mezomorf.   A kutya megjelen�se �rdekes, eleg�ns, �s izmos.    H�ta egyenes �s v�zszintes, hasa kiss� felh�zott, mellkasa m�ly, de nem ny�lik lejjebb a k�ny�kn�l. Farka egyenes, le�r a cs�nkj�ig, v�ge enyh�n �velt.  L�bai egyenesek, mancsa kicsi, kerek �s t�m�tt.   Farkaskarom el�fordulhat, de nem k�v�natos. Nyaka er�s �s izmos, feje magasan �l�, b�szkes�get sug�roz.  Az agy �s arckopony�ja azonos hossz�, stopja gyenge. Homloka kiss� dondor�, k�z�pen sek�ly �rokkal. F�lei k�zepes nagys�g�ak, fel�ll�ak, v�g�k kerek�tett. A Picardiai juh�szkutya harap�sa oll�s, esetleg t�tre harap.    Marmagass�ga   Kanok 60 - 65 cm  Szuk�k 55 - 60 cm    S�lya:   Kanok:  30 - 34kg   Szuk�k: 27 - 31kg     Sz�rzete:   Sz�rzete kem�ny, merev, f�lhossz� sz�lakb�l �ll, az aljsz�rzet finom �s t�m�tt.   A Picardiai Juh�szkuty�nak bajusza, kecskeszak�lla �s ritk�s szem�ld�ke is van.  Leggyakoribb sz�nei a sz�rke minden �rnyalata, valamint a sz�rk�sk�k, sz�rk�sv�r�s, valamint az �zbarna �rnyalatai is elfogadottak. Sz�rzete k�l�n�s odafigyel�st nem ig�nyel, de id�nk�nt c�lszer� puha kef�vel rendbe szedni a bund�j�t. Szak�ll �s a bajusz enn�l t�bb f�s�l�st ig�nyel, vedl�si id�szakban c�lszer� k�rtol� kef�t is haszn�lni, hogy az elhalt sz�rzetet el lehessen t�vol�tani.    Fajta rajong�i szerint csak akkor �rdemes f�rdeti, ha nagyon sz�ks�ges.    Jelleme:   A Picardiai Juh�szkutya igen energikus, nagy mozg�sig�ny� kutya.  �rtelmes, sz�vesen dolgozik a gazd�j�nak. Odaad� �s h�s�ges, olykor igen makacs. �ltal�ban egygazd�s kutya, � az a csal�db�l, aki legt�bbet foglalkozik vele. Kennelben val� tart�sra alkalmatlan, sz�ks�ge van, az �lland� t�r�d�sre. Gazd�j�t �s csal�dj�t elsz�ntan v�delmezi. Nem c�lszer� mellette m�s kuty�t tartani a csal�dban.  Idegenekkel szemben tart�zkod�, de a csal�d bar�tait lelkesen fogadja. Nagyon fontos a mindenre kiterjed� szocializ�ci�ja, csak �gy lesz bel�le kiegyens�lyozott, feln�tt kutya. Olyan gazd�ra van sz�ks�ge, aki meg�rti a lelkivil�g�t.
Mit sz�lsz hozz�?

Pireneusi hegyi kutya	Bagi Csaba
Pireneusi hegyi kutya   Nagytermet�, er�s fel�p�t�s� �s csontozat� kutya. D�s, k�zepesen hossz�, h�feh�r bund�val rendelkezik. Megjelen�se komoly hasonl�s�got mutat a magyar kuvasszal. Egyes felt�telez�sek szerint, ez nem a v�letlen m�ve. Azt tartj�k, hogy a fajta kialak�t�s�ban a kuvasznak jelent�s szerepe lehet. A Pireneusok lejt�in a p�sztorok a ny�jak �rz�s�re haszn�lj�k, de �riznek �k h�zat, kast�lyt �s egy�bb port�kat is.   A pireneusi b�tran �rzi a re� b�zott ter�letet, �s gazd�ja vagyont�rgyait. Erre tan�tani sem kell, ezt �szt�n�sen teszi Hatalmas termete ellen�re mozg�kony kutya. Szeret a csal�dhoz eg�szen k�zel �llni, sz�ks�ge van saj�t ter�letre, amit �rizhet. Intelligens kutya, k�nnyen k�pezhet�. Azonnal felm�ri az adott szitu�ci� komolys�g�t, ha sz�ks�g�t l�tja, azonnal int�zkedni kezd. M�reteib�l ad�d�an ez semmi j�val nem kecsegtet a rosszban s�ntik�l�nak. Magas az inger k�sz�be, ok n�lk�l soha nem t�mad, ez�rt kit�n� k�s�r� kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

Pireneusi juh�szkutya	Bagi Csaba
Pireneusi juh�szkutya    A Pireneusi juh�szkutya h�ta hossz�, kifejlett marja van. L�gy�ka lekerek�tett, fara r�v�d �s lejt�s.  A farok alacsonyan t�z�tt, lehet hossz� �s visszakunkorod�, amelyik orsz�gban enged�lyezett kurt�thatj�k.  Nincsen l�that� stopja, arcorri r�sze egyenes �s r�vid. A kanok marmagass�ga 40-50 cm a szuk�k� 38-46 cm  Sz�rzete v�ltoz�, lehet d�s �s hossz�, f�lhossz�, sima, esetleg kiss� hull�mos.  T�bb sz�nben is megengedett, a v�r�s minden �rnyalat�t�l eg�szen a feket�ig, de lehet rig�k�k, sz�rkefoltos  �s Harlekin mint�zat� is.    Sz�v�s de visszafogott term�szet�, igyekszik mindig a gazd�ja kedv�ben j�rni. �l�nk �s rafin�ltan tal�l�kony kutya.  Ter�let�t �beren figyeli, j� h�z�rz� kiv�l� a szimata. Egygazd�s kutya, de remek�l kij�n a csal�d minden tagj�val.  Szereti a gyerekeket, de azt nem kedveli ha moleszt�lj�k Egy�bb h�zi�llatokkal p�ldamutat� a magatart�sa. A kanok domin�nsan  viselkedhetnek fajt�rsaikkal.    A sz�rzete komolyabb karbantart�st nem �g�nyel, heti egy alkalommal negyed �ra elegend�.  Hat�rozottan �s k�vetkezetesen kell tan�tani. Kifejezetten �rtelmes k�nnyen tanul, �gyelni kell a v�ltozatoss�gra a monot�ni�t nehezen viseli.  Nagy mozg�sig�ny� kutya, csak sportos �letvitel� gazd�nak aj�nlott.  Kiv�l�an alkalmas ment�kuty�nak, de j�l teljes�t minden kutyasportban.
Mit sz�lsz hozz�?

Pireneusi masztiff	Bagi Csaba
Pireneusi masztiff   Hatalmas termet�, gy�ny�r� hossz� sz�r�, leny�g�z� megjelen�s� kutya. Intelligens, gyeng�d, �s k�nnyen kezelhet�. Idegenekkel szemben b�tor, m�r - m�r agressz�v. M�s kuty�kkal szemben j�indulat�, tiszt�ban van testi erej�vel, azzal ok n�lk�l soha nem �lne vissza.   Els�sorban marhacsord�k �rz�s�re haszn�lj�k, de kit�n� �rz�-v�d� kutya. M�rete nincs meghat�rozva, de min�l nagyobb, ann�l �rt�kesebb. Haz�nkban ritka, de k�l�nleges fajt�nak sz�mit
Mit sz�lsz hozz�?

Pointer	Bagi Csaba
Pointer   A pointer �zig-v�rig vad�szkutya, m�r n�h�ny h�napos korukban jellegzetes testtart�sban figyelik a vadat. � sz�letett vad�szkutya, kitart�sa �s keres� �szt�ne p�ratlan. A munka az �lete, akkor van igaz�n elem�ben, ha vad�szhat. Sz�vesen dolgozik b�rkivel nem csak a gazd�j�val. Hatalmas vad�szszenved�lye ellen�re, csal�di kutyak�nt is tarthat�.   Mozg�sig�nye v�gtelen, ez�rt nem kis feladatot v�llalunk ebben az esetben magunkra. Ha s�t�ltat�s k�zben levezeti energi�j�t, otthon is nyugodtabban viselkedik. A pointer alapsz�ne legt�bbsz�r feh�r, a testen eloszl� kisebb nagyobb foltokkal. Eleg�ns megjelen�s� kutya e miatt, is sokan szertik �s v�lasztj�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Puli	Bagi Csaba
Puli   Sz�rmaz�si helye Magyarorsz�g.   A puli termete k�zepesn�l kisebbnek mondhat�. Sz�rzete k�l�nleges, nemezes zsin�rszer�. Sz�ne �ltal�ban fekete, de a feh�r �s a piszkosfeh�r sz�n is elfogadott. A puli �rtelmes, k�nnyen �s sz�vesen tanul. Mindazon�ltal akaratos, �n�ll� gondolkod�s�. Kiv�l� h�z�rz�, csal�dja port�j�t haboz�s n�lk�l megv�di. Idegenekkel szemben tart�zkod� �s k�s�bb sem kedvel meg mindenkit. Bizalmatlans�ga oda vezethet, hogy b�rki, sz�m�ra idegent megl�t a port�ja k�rny�k�n, azonnal ugat�sba kezd.   Forgalmasabb k�rny�ken, ez folyamatos ugat�sba torkolhat, c�lszer� err�l id�ben leszoktatni.  A puli fajt�rsaival �s m�s h�zi�llatokkal j�l kij�n. A gyerekeket szereti, azokkal toler�ns. Szereti a csal�dj�t, k�z�l�k mindig kiv�laszt valakit, akit k�l�n�s figyelemmel �s szeretettel halmoz el. Remek terel� kutya ez�rt az �llattart�k sz�vesen alkalmazz�k, ez a feladat a v�r�ben van. K�l�nleges sz�rzete az id�j�r�s minden viszontags�g�t�l megv�di. Mozg�s ig�nye k�zepes, szeret labd�zni, hanc�rozni. Vid�ki port�kra javasolt
Mit sz�lsz hozz�?

Rodesian Ridgeback	Bagi Csaba
Rodesian Ridgeback   Sz�rmaz�si helye Afrika   Nagyvadak vad�szat�ra haszn�lj�k, de �rkuty�nak is kit�n�. Er�s, izmos �s ar�nyos fel�p�t�s� kutya. Sz�les fronttal, m�ly mellkassal. Vastag, er�s csontozat� eb. Magass�guk 64-69 cm. Sz�re sz�ne s�rg�sv�r�s. A ridgeback �rtelmes, okos, kiss� akaratos kutya. Idegenekkel szemben tart�zkod�, a csal�dtagjaival azonban, kedves �s odaad�. Munk�ban kitart� �s igen �ber. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, karak�n jellem� kutya.   Remek a vad�sz�szt�ne �s kifejezetten j� a szagl�sa. J� az alkalmazkod� k�pess�ge, lak�sban is j�l tarthat�. Megfelel� szocializ�ci� eset�n, j�l megf�r m�s h�zi�llatokkal, ellenben m�s kan kuty�kkal szemben domin�nsan viselkedik. A gyerekekkel szemben alapvet�en t�relmes �s toler�ns, de nem t�ri, hogy bosszants�k. Sz�rzete k�l�n�sebb karbantart�st nem ig�nyel. K�l�nlegess�ge a h�ta k�zep�n visszafel� n�v� sz�rzete.   Az oroszl�n kutya kiss� akaratos, ez�rt k�pz�s�hez t�relem �s kitart�s sz�ks�ges. Kedvess�ggel, jutalom falattal j�l motiv�lhat�. Ha r��rez a l�nyegre k�nnyen �s gyorsan tanul. Mozg�s ig�nye hatalmas, szeret nagyokat s�t�lni, s�t a rendszeres futtat�st is sz�vesen veszi. Ma m�r els�sorban csal�di kedvenck�nt tartj�k, de vad�szatra, nyomk�vet�sre �s �rz�-v�d� feladatokra is nagyon alkalmas. Kateg�ri�j�nak nagyszer� fajt�ja
Mit sz�lsz hozz�?

Rottweiler	Bagi Csaba
Rottweiler     Megjelen�s�ben k�z�p nagy, fel�p�t�se z�m�k, teste ar�nyos �s er�teljes. M�r els� l�t�sra komoly benyom�st kelt a szeml�l�ben. Mozg�sa harmonikus, idegrendszere kiegyens�lyozott. Intelligenci�ja tanul�konys�ga, a t�bbi kuty�hoz k�pest kiemelked�. Erre alapozva, megfelel� k�pz�s mellett, kit�n� munka kutya v�lik bel�le. B�r a fajta t�bbnyire egy gazd�s, vagyis a csal�d domin�ns ember�nek a parancsait k�veti els�k�nt. Kit�n� csal�di kutya.   Fontos hogy a csal�dban azonos sziszt�ma szerint kezelj�k a kuty�t, teh�t ugyan azt tilts�k, �s ugyan azt engedj�k meg neki. Idegenekkel szemben kim�rt, nem ellens�ges, de nem is bar�tkoz�. Ellens�ges viselked�s eset�n, azonnal csal�dja v�delm�re kel, nem t�r�dve saj�t testi �ps�g�vel. Az egyik legjobb �rz� - v�d� fajta. K�lleme, karaktere, �s kit�n� tulajdons�gai miatt, az eg�sz vil�gon rendk�v�l n�pszer� fajta. Kateg�ri�j�ban az egyik legjobb v�laszt�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Samoyede	Bagi Csaba
Samoyede   Sz�rmaz�si helye Szib�ria K�zepes m�ret�, sz�re hossz� feh�r, kr�msz�n�, vagy feh�r halv�nys�rga rajzolattal. Sz�re rendszeres kezel�st ig�nyel, b�r nem szabad t�lz�sba vinni a f�s�lget�s�t.  J�indulat�, kedves term�szet�. Idegenekkel szemben k�z�mb�s, a gyerekekkel bar�ts�gos, �s t�relmes.   M�s kuty�kkal �ltal�ban j�l megf�r.  Tan�t�sa sok t�relmet ig�nyel. Sok mozg�sra van sz�ks�ge, ez�rt hossz� s�t�kat kell tenn�nk vele, esetleg rendszeresen futtatnunk. Els�sorban sportos �letvitel� embereknek javasolt.
Mit sz�lsz hozz�?

Sarplaninai / S�r hegyi /	Bagi Csaba
Sarplaninai / S�r hegyi /   Sz�rmaz�s�t kinol�gusok vitatj�k. A s�r hegyi, idegenekkel meglehet�sen bizalmatlan, b�r bizalmatlans�g�nak a foka a szitu�ci�t�l f�gg. Gazd�ja t�voll�t�ben m�g "goromba" is tud lenni, ha viszont gazd�ja jelen van, megt�ri az idegent, de a simogat�sa el�l kit�r. Nem bar�tkoz� term�szet, azt mondhatjuk r�la "egygazd�s" kutya. Gazd�j�hoz rendk�v�l ragaszkod� �m vonzalm�t h�zelg�ssel nem mutatja ki. Akaratos, f�ggetlen term�szet�, nem is engedelmeskedik automatikusan.   Munk�j�b�l kifoly�lag megszokta, hogy �n�ll�an d�nts�n. �rz� v�d� �szt�neiket tekintve Van olyan t�pus, amelyik 10 - 15 m�terre megk�zel�tve jelez, ne tov�bb, �k �ltal�ban h�zban tartott kuty�k. Azok a fajt�rsaik, akik a hegyekben ny�jat �riznek, azok bizalmatlanabbak, m�r egy kilom�terr�l �szreveszik a ter�let�kre betolakod�kat. Bizony nekik �rthet�en a tudtukra adj�k nincs hely�k azon a ter�leten. � egy nagytest� nagys�ly�, ny�ltsz�v�, rend�thetetlen juh�szkutya. Kateg�ri�j�nak egyik legnagyszer�bb fajt�ja.
Mit sz�lsz hozz�?

Schapendoes	Bagi Csaba
Schapendoes   Sz�rmaz�si helye Hollandia.   Alkalmaz�si ter�lete, juh�szkutya. A Schapendoes j� k�t�s� ar�nyos fel�p�t�s� kutya. Testhossza meghaladja a marmagass�g�t, azaz mezzomorf jelleg�. Mellkasa m�ly, h�ta egyenes a l�gy�kn�l enyh�n �velt. L�bai egyenesek, megfelel�en sz�geltek �s v�konycsont�ak. Feje nagy �s n�gyzetbe foglalhat�, Arcorri r�sze r�videbb a kopony�n�l, stopja m�rs�kelt, harap�sa oll�s. Tekintete bar�ts�gos, ny�lt �s �szinte.   Kanok marmagass�ga 43-50 cm, a szuk�k� 40-47 cm. S�lya �gy 15 kg. Hossz� kett�s sz�rzete van. A fed�sz�rzete hossz�, hull�mos �s kiss� durva tapint�s�. Aljsz�rzete s�r� �s t�m�tt �s puha. Minden sz�n megengedett, de a k�k �s a fekete �rnyalatai a legn�pszer�bbek. A schapendoes �ber �s eleven kutya. Szeret tanulni, b�r olykor makacs is tud lenni. Ha vesz�lyt �rez ugat�ssal jelzi. Kiv�l� t�rsas�gi kutya, remek�l kij�n a t�bbi h�zi�llattal �s term�szetesen  a gyerekeket is szereti, azokkal toler�ns �s bar�ts�gos. Csal�dj�hoz h�s�ges �s odaad�. Sz�rzet�t hetente egyszer ritka fog� f�s�vel c�lszer� �tf�s�lni. Nem sz�ks�ges, hogy sz�rzete mindig teljesen gondozottnak l�tsszon.   K�nnyen �s gyorsan tanul, de szereti megtr�f�lni a gazd�j�t. Ez�rt igyekezz�nk a tan�t�st s�r�n v�ltogatni j�t�kkal, hogy �r�m legyen sz�m�ra a tanul�s. Mozg�sig�nye nem t�l nagy, ennek ellen�re biztos�tsunk neki lehet�s�get id�r�l-id�re, az energi�ja levezet�s�re. Szeret labd�zni, apport�rozni, nagyokat s�t�lni. Gazd�j�t�l soha nem t�volodik el t�l messzire.  A schapendoes sportos �letvitel� csal�dban �rzi j�l mag�t. Kuty�s sportokban sz�vesen vesz r�szt. Szereti az �gyess�gi pr�b�kat �s a flyballt.
Mit sz�lsz hozz�?

Schnauzer	Bagi Csaba
Schnauzer   Schnauzert ma h�rom m�ret �s n�gy sz�nv�ltozatban teny�sztik, m�gis ezek a kuty�k jellegzetes sz�rzet�kkel szak�llas megjelen�s�kkel homog�n �mde egyedi csoportot alkotnak a t�bbi kutyafajta k�z�tt. A XVII - XVIII sz�zadi kocsisok k�s�r� kutya k�nt alkalmazt�k.   De � r� b�zt�k vagyont�rgyaik, s�t saj�t testi �ps�g�k v�delm�t is. Manaps�g �rz� - v�d� �s rend�rkutyak�nt alkalmazz�k. Rendk�v�l intelligens, sokoldal� �s k�nnyen k�pezhet� kutya. N�pszer�s�ge nagy az eg�sz vil�gon. Az �rz� - v�d� kuty�k egyik kiemelked� fajt�ja. Gazd�j�hoz rendk�v�l ragaszkodik, csal�d �s gyermek szeret�.
Mit sz�lsz hozz�?

Sealyham Terrier	Bagi Csaba
Sealyham Terrier Sz�rmaz�si helye: Nagy Brittannia    A fajta sz�l�atyja a walesi Jonh Owen Tucker Edwards kapit�ny, aki lelkes sportember volt �s nagy h�ve a vidravad�szatnak. Hobbij�hoz egy kistermet�, hat�rozott, b�tor, �s mozg�kony kuty�ra volt sz�ks�ge, amely k�pes l�p�st tartani a kop�kkal, de termet�n�l fogva b�rhova bef�r, �s a n�la sokszorta nagyobb ellenf�llel is szembe mer sz�llni. Elk�pzel�s�hez val�sz�n�leg bullterriert, Dandi Dinmont terriert, West Highland White Terriert, Pembroke Corgit �s az �n. Cheshire terriert keresztezte, �gy j�tt l�tre a Sealyham Terrier. Edwards kapit�ny, kem�ny, h�roml�pcs�s pr�b�nak vetette al� kuty�it, �ltala sealyham terrierek k�l�nleges sz�v�s, kem�ny, harcias, vad�szkuty�k lettek. Nagyon komoly szelekt�ci�n mentek kereszt�l, az emberekkel szemben semmilyen agresszivit�st nem tan�s�thattak, ennek ellen�re a vad�szatban t�k�letes teljes�tm�nyt kellett felmutatniuk. A fajta egyre n�vekv� n�pszer�s�gnek �rvendett, egyre t�bb fajta klub alakult, mindegyik saj�t k�l�n fajtale�r�st kiadva. M�g a Kennel Club hivatalosan nem ismerte el a fajt�t, helyi vad�szati ki�ll�t�sokon �ll�tott�k ki a Sealyham terriereket. 1891-ben maga a kapit�ny mutatott be egy Tip nev� kant.   Edwards kapit�ny 82 �vesen, 1891-ben halt meg, hat h�nappal k�s�bb egyetlen fia is elt�vozott az �l�k sor�b�l, �gy a csal�d f�rfi �ga kihalt. A kapit�ny l�nya Mrs. Higgon fenntartotta a SealyHam birtokot, a kuty�kat is tov�bb teny�sztette of Sealy kenneln�ven, k�s�bb b�r�k�nt is tev�kenykedett, s�t � lett az eln�ke az 1908-ban alakult Sealyham Terrier Klubnak. A Kennel Club 1911. m�rcius 8.-�n fogadta el hivatalos fajtak�nt a sealyham terriert. Ekkorra azonban a fajta kiss� elt�volodott Edwards kapit�ny koncepci�j�t�l. A k�t szt�rkan, Huntsmann �s Peer Gynt 24 ill. 27 fontot nyomott, a k�v�natos 12 fontos s�llyal ellent�tben. Angli�ban volt olyan ki�ll�t�s, amelyre 600 kuty�t neveztek. A kutya �js�gok 20-30 sealyham hirdet�st tartalmaztak, �s ezek m�g csak a min�s�gi kennelek aj�nlatai voltak.. Ezek a felkapott, terrierek rekl�mokban, �s sz�ndarabokban is megjelentek, �s egyre t�bb h�ress�g v�lasztotta k�s�r�j��l. Manaps�g sajnos a sealyham terrier nem �rvend ilyen n�pszer�s�gnek, pedig a gondos teny�szt�i munka eredm�nyek�ppen egy csod�latos, boh�m, kedves, mozg�kony, eleg�ns csal�di kutya v�lt a kis vad�szterrierb�l. L�trej�tt, egy szabad mozg�s�, akt�v, kiegyens�lyozott �s impon�l� testt�meggel rendelkez� kistermet� kutya, amely kitart�, rettenthetetlen �gyes, �rdekl�d� f�lelmet nem ismer�, de bar�ts�gos.  Min�s�gben is nagy javul�si tendencia mutatkozik, a nagym�ret� hib�s sealyhemeket fokozatosan kiszor�tj�k a standard, �ltal el�irtnak megfelel� egyedek, amelyek nem haladhatj�k meg a kanokn�l a maxim�lis 30-31 cm marmagass�got, �s 9kg-ot, ami a szuk�kn�l, pedig 29 cm �s 8 kg. A sz�rzetnek is j� min�s�g�, hossz�, kem�ny, dr�tos fed�sz�r, �s id�j�r�s�ll� aljsz�r a k�v�natos. A sz�ne tiszta feh�r, vagy feh�r a fejen, f�l�n s�rga, barna, cser, k�kes, vagy borzsz�n� jegyekkel. A kivehet� fekete sz�n� �s a terjedelmes foltozotts�g nem k�v�natos.   Jellemz�i:   Term�szete: V�rbeli terrier, nem ijed meg saj�t �rny�k�t�l. Am�gy kedves , j�t�kos, boh�m k�s�r�kutya.      T�rzse k�zepesen hossz�, er�s. A h�ta egyenes, a mellkas m�ly �s sz�les.        A v�gtagok r�videk �s er�sek, a mells� l�bai egyenesek, a h�ts�k j�l sz�geltek.   A fej sz�les �s er�s, az orrt�k�r fekete. A f�lei k�zepes nagys�g�ak, a cs�csa lekerek�tett, a fejtet� magass�g�ban el�re hajlik. A szemek k�zepesen nagyok, kerekek, s�t�tek �s m�lyen �l�k.   A mancs Nagy, t�m�r, �s kerek, az ujjak j�l �veltek �s el�re n�znek.  A farok magasan hordott.   A sz�rzete: A fed�sz�rzet hossz� �s em�ny, az aljsz�rzet puha, s�r� �s ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak. Sz�ne tiszta feh�r, vagy citroms�rg�s, a fejen, f�l�n borzsz�n�, cserbarna, vagy fekete jegyekkel.  Marmagass�ga: Legfeljebb 31 cm, Ide�lis s�lya: kanok: 9 kg, szuk�k: 8.2 kg.              �ltal�nos jellemz�k:    F�lelmet nem ismer�, ny�lt bar�ts�gos fajta. Term�szete �ppoly jellemz� a sealyhamre, mint a szak�lla.    H�ts� l�ba a termet�hez m�rten meglep�en er�s. Ruganyoss�g�val, j�l kiegyens�lyozott fel�p�t�s�vel �s sz�p testtart�s�val a sealyham terrier egy sz�letett akrobata.    Sz�r �pol�s:   A ki�ll�t�sra sz�nt p�ld�nyok sz�rzet�t napi rendszeress�ggel �polni kell �s bizonyos id�k�z�nk�nt szakk�pzett kutyakozmetikusok gondjaira kell b�zni. A ki�ll�t�si kutyusokat    A le�r�st bek�ldte, Moln�r �gnes teny�szt�.
Mit sz�lsz hozz�?

Shar Pei	Bagi Csaba
Shar Pei   A shar pei sz� jelent�se " smirgli b�r" vagy c�pa b�r.   �si k�nai kutyafajta, a Kwun Tung tartom�nyb�l sz�rmazik. M�r a Han dinasztia idej�ben (ie. 206 - isz.220) is ismert�k. K�na eg�sz ter�let�n elterjedt. Mint a r�gm�lt id�k igen sok fajt�j�t, �t is munkakutyak�nt haszn�lt�k. Vad�szat, h�z, �s ny�j �rz�s volt a feladata. E fajta �kes p�ld�ja, a teny�szt�i t�lkap�soknak. Min�l r�ncosabb �s laz�bb b�r� kuty�kat szerettek volna el��ll�tani. Ez oly annyira j�l siker�lt, hogy sajn�latos m�don sok egyedet, m�r n�h�ny hetes kor�ban m�teni kell, hogy egy�ltal�n l�thasson.   Massz�v, ar�nyos, k�zepes termet� kutya. Egyed�l�ll� form�j�t, a fej�t �s a test�t bor�t� laza b�r adja. A feln�tt kuty�k belen�nek b�r�kbe, csak a fej�k�n �s mar t�jukon r�ncosak. Intelligens, k�nnyen tan�that�, megfontolt, ugyanakkor �n�ll�, �l�nk kutya. Fejlett ter�letv�d� �szt�nnel rendelkezik, kit�n� jelz� - �s �rz� kutya, am�gy nyugodt v�rm�rs�klet� �s magabiztos. Bizalmatlan �s z�rk�zott az idegenekkel szemben, de hat�rtalanul rajong csal�dj��rt, k�l�n�sen a gyerekek�rt.   Nagyon tiszta kutyafajta, a legt�bb k�ly�k eg�szen kis kor�ban m�r szoba tiszta. Csak egy szem�lyt tekint igazi f�n�knek. Fontos n�la a korai szocializ�ci�. Kiz�r�lag kertben tartani nem szerencs�s. Kennelben val� tart�sra kifejezetten alkalmatlan. A shar pei egy�ltal�n nem �leb, hanem akt�v �s agilis partner a csal�dban.
Mit sz�lsz hozz�?

Shetlandi juh�szkutya	Bagi Csaba
Shetlandi juh�szkutya   Sz�rmaz�si helye Sk�cia.   A shetlandi juh�szkutya �gy n�z ki, mintha egy kism�ret� sk�t juh�szkutya lenne. Magass�guk 35-37 cm. Sz�rzete hossz�, rendszeres �pol�st ig�nyel. Sz�ne v�ltozatos, az aranyt�l a mahag�niig terjed. Fekete, cserbarna �s feh�r foltok megengedettek.   A sheltie igen �rtelmes k�nnyen �s gyorsan megtanulja az �j feladatokat. Figyelmes �s �ber, a  vesz�lyt mindig hangos ugat�ssal jelzi. Csal�dja ir�nt h�s�ges �s ragaszkod� nem szokott elcsavarogni. M�s kuty�kkal �s h�zi�llatokkal val� egy�tt�l�se probl�mamentes. A kutyasportokban kifejezetten j�l teljes�t, nagy a mozg�sig�nye, im�d labd�zni, apport�rozni. A sport mellett kiv�l� csal�di �s jelz� kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

Shiba Inu	Bagi Csaba
Shiba inu   Az �shonos jap�n kuty�k legkisebb k�pvisel�je a maga 37-40 cm -es marmagass�g�val. Mai napi sz�vesen haszn�lj�k apr� vadak vad�szat�n�l. A shiba nehezen kezelhet� meglehet�sen �n�ll� �s makacs fajta. Er�s, izmos, mozg�kony, komoly vad�sz�szt�nnel. Magyarorsz�gon kev�s p�ld�ny tal�lhat�.
Mit sz�lsz hozz�?

Shih - tzu	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye Tibet   A k�naikak tibeti oroszl�n kuty�nak nevezik. Ezek a temperamentumos t�rpe kuty�k, anno aj�nd�kk�nt ker�ltek a k�nai udvarba. Gyorsan nagy n�pszer�s�gre tettek szert. Val�sz�n�leg a k�nai teny�szt�knek k�sz�nheti r�vid orr�t.   M�ret�t �s lehet�s�geit meghazudtol� b�tors�ggal �rzi a ter�let�t. Ez kiskutya vid�m term�szet�, melyben n�mi arrogancia is felfedezhet�. Hossz� �s kiss� hull�mos a sz�rzete. Kistest� kutya s�lya 5-7 kg k�z�tt mozog. Megjelen�se k�l�nleges Hossz� szem�be l�g� sz�rzet�t �ltal�ban �sszek�tik a feje tetej�n. Gy�ny�r� bund�ja rendszeres gondoz�st ig�nyel. Kit�n� csal�di kutya, de jelz� �rk�nt is meg�llja a hely�t. Im�dja a csal�dot �s a gyerekeket. Szeret j�tszani, hanc�rozni, nagyokat s�t�lni.
Mit sz�lsz hozz�?

Sk�t Juh�szkutya	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye Sk�cia.   A sk�t juh�szkutya rendk�v�l csal�d centrikus fajta. Szeretik a gyerekeket intelligensek, k�nnyen tanulnak, nagyon �rz�kenyek, j�t�kosak. �ppen ezek azok a tulajdons�gok, ami�rt nem javasolhat� mindenkinek. Nagyon ig�nylik, hogy foglalkozzanak vele, csak �gy maradnak j�kedv�ek �s mozg�konyak.   Ha unatkozik, sz�mtalan rossz tulajdons�got vehet fel. Tolakod�v�, ler�zhatatlann� v�lik Terel� kutyak�nt k�pes napi 60 kilom�tert is lefutni. Az engedelmess�gi gyakorlatok elsaj�t�t�sa nem okoz gondot neki. Azonban l�gy b�n�sm�dot ig�nyel, ha megtanulta a feladatot, de azt �sszekeverte. K�lleme impoz�ns, sz�rzete gy�ny�r�, ami viszont rendszeres gondoz�st ig�nyel.
Mit sz�lsz hozz�?

Sk�t terrier	Bagi Csaba
Sk�t terrier Sz�rmaz�si helye Sk�cia.   �ber, �l�nk, szil�rd idegrendszer�, megb�zhat�, �s h�s�ges kutya. Nem tartozik a k�nnyel kezelhet� �s k�pezhet� fajt�k k�z�. Nagyon gazd�s kutya, a szeretett f�n�k�t �rkon-bokron kereszt�l k�veti, de olykor t�vols�gtart�, z�rk�zott magatart�st mutat. Szereti az �n�ll�s�got, f�ggetlens�get. B�r az emberekkel szemben kedves �s j�indulat�, figyelj�nk r�, mert fajt�rsaival szemben egyik pillanatr�l a m�sikra agressz�vv� v�lhat. Mindezek ellen�re a sk�t terrier kit�n� t�rsa lehet annak, aki elfogadja �sszetett jellem�t.   Sok mozg�st ig�nyel, szeret nagy s�t�kat tenni gazd�j�val a szabadban. A sk�t terrier kicsi r�vidl�b�, kit�n� fel�p�t�s�, csupa izom kutya. Csontozata er�s, sz�re r�vid, kem�ny tapint�s�, dr�tszer�, ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak. Teste r�vid �s er�s l�bakon nyugszik. B�tor, magabiztos, m�lt�s�gteljes megjelen�s� kutya. A fel�p�t�s�t �s az ar�nyait tekintve t�lz�sok n�lk�li szimmetria �s egyens�ly jellemzi. Sz�r�t rendszeresen trimmelni kell.
Mit sz�lsz hozz�?

skye terrier	Bagi Csaba
Skye terrier    A skye terrier v�rbeli terrier, szenved�lyesen szeret vad�szni. R�vid l�bai ellen�re igen eszt�tikus megjelen�s� kutya. Gy�ny�r� sz�re van, ami viszont sok gondoz�st ig�nyel. Alacsony termet� magass�ga 25-26 cm �s a fej�t�l a fark�ig kb 1 m�ter. S�lya kb 11 kg. Nagy a mozg�s ig�nye, ezt az etet�s�n�l figyelembe kell venn�nk. A legjobban, egy kertes h�zban �rzi mag�t. Hobbija a r�gcs�l�k puszt�t�sa.   A macsk�kat koll�g�nak tekinti, ez�rt kiv�l�an kij�n vel�k. Sz�ne fekete, vil�gos, vagy s�t�t sz�rke, esetleg fak�, vagy kr�ms�rga. �ber �s figyelmes fajta, sz�vesen �rk�dik. B�tors�ga hat�rtalan �s megf�leml�thetetlen. Csal�dja ir�nt h�s�ges �s ragaszkod�, de nem tolakod� a term�szete. Az eg�sz vil�gon nagyon ritka fajta, szerencs�je van annak aki tal�lkozik egy ilyen k�l�nleges kuty�val
Mit sz�lsz hozz�?

Soft - Coated Wheaten Terrier	Bagi Csaba
Soft - Coated Wheaten Terrier   Soft - Coated Wheaten Terrier. Sz�rmaz�si helye: �rorsz�g Teste: Teste r�vid �s magas, form�ja kvadratikus, l�gy�ka r�vid. Amelyik orsz�gban engedik a fark�t egyharmad�ig k�rt�tj�k. L�bai egyenesek �s izmosak, cs�nkja er�sen leeresztett, mancsai kicsik �s z�rtak. Feje: Feje er�teljes �s hossz�k�s kopony�ja lapos, stopja hat�rozott. Arcorri r�sz nem lehet hosszabb a kopony�n�l. F�le kicsi vagy k�zepes m�ret� lehet, a fejtet�n el�rehajtva hordja. Marmagass�ga: Kanok 46 - 47 cm Szuk�k 43 - 46 cm S�lya nagyj�b�l 15 kg a szuk�k valamivel kisebbek. Sz�rzete: A kutya sz�re puha �s selymes, enyh�n hull�mos vagy g�nd�r. A sz�lk�s sz�r� jelleg nemk�v�natos. Saj�tos sz�rt�pusa 30h�napos kor ut�n alakul ki. Szinte soha nem vedlik az a kev�s sz�r ami elhal, az is a bund�j�ban marad azt ki kell szedni. Az amerikai egyedek sz�re t�bb gondoskod�st ig�nyel, az angol egyedek sz�re term�szetesebb. Sz�ne: Halv�ny fak�t�l, a v�r�sesaranyig terjed. A k�lyk�k s�t�t sz�n�ek, v�gleges sz�nezet�k 1 �ves koruk ut�n alakul ki. A szemnek ide�lis esetben mogyor�barn�nak kell lennie. Jelleme: Vid�m, akt�v �s j�t�kos kutya. �rtelmes, szeret tanulni, kiegyens�lyozott, nyugodt term�szet�. Csal�dj�hoz ragaszkod� kiv�l� �rkutya. Noha el�gg� magabiztos fajta, a megfelel�en szocializ�lt, �s nevel soft coated wheaten terrier engedelmes, gazd�j�hoz h� eb. A m�r eml�tett megfelel� szocializ�ci� eset�n, fajt�rsaival �s egy�b �llatokkal szemben is probl�ma mentes a kapcsolata. Azonban terrier v�r�kre legy�nk tekintettel, lehet�leg k�t kant ne tartsunk egy helyen. �ber, az �rkez�ket ugat�ssal jelzi, de �ltal�ban az idegenekkel szemben is bar�ts�gos. K�pz�se: Mint a terrierek t�bbs�g�nek neki is meg kell tan�tani, mit lehet, �s mit nem lehet. �rtelmes fajta r�v�n j�l �s k�nnyen tan�that�. Ig�nyli a v�ltozatos feladatokat, ha monoton �s k�nny� a feladat, k�nnyen elveszti �rdekl?d�s�t. Mozg�s ig�nye nagy, de ha a szabadban levezeti a felesleges energi�it akkor a lak�sban m�r nyugodtan viselkedik �gyess�gi kutyasportokra kiv�l�an alkalmas.
Mit sz�lsz hozz�?

Spanyol kop�	Bagi Csaba
Spanyol kop�   Sz�rmaz�si helye Spanyolorsz�g.    Testfel�p�t�se er�teljes �s kvadratikus. Mellkasa sz�les, a szegycsont j�l l�that�. Mells� v�gtag valamivel alacsonyabban van, mint a h�ts�, ez�ltal a kutya el�ls� testr�sze t�l izmos benyom�st kelt.  Feje hossz�k�s alak�, enyh�n lejt�, stoppal, r�vid tark� ny�lv�nnyal. Az arcorri r�sz �s a koponya egyenl� hossz�s�g�ak. F�lek nagyon hossz�ak, sz�gletes alak�ak, lekerek�tett v�ggel. Kanok magass�ga 52-57 cm, szuk�k� 48-53 cm.    Sz�rzete r�vid, s�r� �s vastag. Spanyol kop� sz�ne feh�r alapon narancss�rga rajzolat�, illetve narancss�rga alapon feh�r rajzolat� lehet. Spanyol kop� �ltal�ban bar�ts�gos �s j�indulat�, vad�szat k�zben b�tor �s kitart�. Igen sz�v�s, s�ta �s j�t�k k�zben f�radhatatlan. Kiegyens�lyozott idegrendszer�, de kicsit makacs, �nt�rv�ny� kutya. Spanyol kop� hangja m�ly �s fenyeget�, ennek ellen�re h�z�rz�sre nem alkalmas. Fajt�rsaival �ltal�ban j�l kij�n, gyerekekkel bar�ts�gos �s j�indulat�. H�zi�llatokkal val� kapcsolata probl�mamentes, ha m�r gyerekkor�ban hozz�szoktatjuk azokhoz. Idegenekkel szemben tart�zkod�, de nem ellens�ges.    Sz�rzet�nek �pol�sa egyszer�, hetente egyszer elegend� �tkef�lni. Gazd�val szembeni engedelmess�g nem tartozik er�nyei k�z�. Kop� eredeti feladat�nak ell�t�s�hoz sokkal fontosabb az �n�ll�s�g �s a kezdem�nyez�k�szs�g. K�pz�s�hez sok id�, kitart�s �s t�relem sz�ks�ges, er�szakkal nem �r�nk el n�la eredm�nyt. Hajlamos a sz�k�sre, ez�rt k�pz�se sor�n nagy hangs�lyt kell fektetni a „hozz�m” vez�nysz� elsaj�t�t�s�ra. Mozg�sig�nye nagy, napi k�t-h�rom s�t�ltat�s sz�m�ra kev�s, k�pes �r�k hosszat �gy s�t�lni, hogy a f�radts�g legkisebb jel�t sem mutatja. Csak kertes h�zba javasolt, aminek magas, massz�v ker�t�se van. Mivel hajlamos a sz�k�sre, ezt felt�tlen tartsuk szem el�tt. Szagl�sa kiv�l�, igen j� nyomk�vet� kutya. Sportos �letm�d� csal�dban, h�zi kedvencnek is tarthat�. A csal�dban tartott spanyol kop� �ltal�ban nyugodt term�szet�.
Mit sz�lsz hozz�?

Spanyol masztiff	Bagi Csaba
Spanyol masztiff   Sz�rmaz�si helye Spanyolorsz�g A spanyol masztiff nagytest�, izmos z�m�k, er�scsontozat�, de harmonikus testfel�p�t�s� kutya. Hatalmas m�rete ellen�re, mozg�sa k�nnyed, eleg�ns. Sz�rzete sima �s durva tapint�s�. Kanok marmagass�ga minimum 78 cm.   A spanyol masztiff intelligens, �n�ll� �s magabiztos. A csal�dtagokkal szemben szel�d �s engedelmes. �ltal�ban b�k�s �s toler�ns nem fitoktatja erej�t. Csal�dj�t mindent els�pr� erej�vel v�delmezi. Ez a kutya komolyan veszi �rz�-v�d� feladat�t, a gazda port�j�ra, sem ember, sem �llat enged�ly n�lk�l be nem teheti a l�b�t. Fajt�rsaival szemben domin�nsan viselkedik, a csal�d h�zi�llataival j�l kij�n. A gyerekekkel szemben t�relmes �s bar�ts�gos. F�k�nt azoknak aj�nlhat�, akiknek nagy ter�let �ll rendelkez�s�re.
Mit sz�lsz hozz�?

Spanyol vizikutya	Bagi Csaba
Spanyol vizikutya    A Spanyol vizikutya testfel�p�t�se mezomorf, a test hossza kicsivel meghaladja a a marmagass�got, a h�ta v�zszintes a mellkasa hossz�.  A farok a h�tvonal�ban t�z�tt �s term�szetesen is r�vid, amelyik orsz�gban enged�lyezett ott tov�bb kurt�tj�k.  L�bai egyenesek �tlagosan kirajzol�d� iz�lettel, mancsai k�ralak�ak �s z�rtak. Koponya tet�je lapos, p�rhuzamos a sz�les orrnyereggel.   A kanok marmagass�ga 40-50 cm, a szuk�k� 38-45 cm. G�nd�r �s d�s sz�rzete van, hosszabbra hagyva zsin�ross� v�lik.  B�rmilyen sz�rzetszin megengedett, kiv�ve a dalmat�hoz hasonl� feh�ralapon fekete p�tty�s, valamint a tricolor v�ltozat.  Bar�ts�gos term�szet�, vid�m �s eleven kutya. �ber, figyelmes de nem ugat t�bbt a kellet�n�l.  Szeret j�tszani, f�leg ha � kezdem�nyezhet. J� a szagl�sa, a sz�rzete meg�vja az id�j�r�s viszontags�gait�l.    Szeret t�rsas�gban lenni, bar�ts�gos �s j�indulat�, m�s h�zi�llatokkal �s fajt�rsaival is j�l kij�n. A gyerekekhez val� viszonya is kifog�stalan.  A sz�rzet�pol�sa  nem �g�nyel sok id�t, a mancsokat �s a szemzugot id�nk�nt t�szt�tani kell.  K�nnyen �s gyorsan tanul a k�l�nb�z� feladatok elsaj�t�t�sa nem okoz gondot neki.  A Spanyol vizikuty�nak sok mozg�sra van sz�ks�ge, szeret �szni, labd�zni �s rajong az apport�roz�s�rt. Csak sportos �letvitel� gazd�nak javasol
Mit sz�lsz hozz�?

Spinone It�li�n�	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye Olaszorsz�g.     K�l�nleges olasz vad�szkutya. A m�sodik vil�gh�bor�ban majdnem teljesen kipusztult. A fajta megment�se �rdek�ben, olasz teny�szt�k t�bb rokon fajt�val is keresztezt�k (dr�tsz�r� n�met vizsl�val, sp�niellel, szetterrel, griffonnal).   Robosztus fel�p�t�s�, er�s csontozat�, j�l izmolt kutya. Kvadratikus jelleg�, testhossza megegyezik a magass�g�val. K�l�nlegess�ge a s�rga szem, �s a hosszan tart� gyors �get�s. Kiv�l� vad�sz, f�radhatatlan munka m�ni�s, hideg v�zben �s boz�tosban egyar�nt sz�vesen dolgozik
Mit sz�lsz hozz�?

Szent Bern�thegyi	Bagi Csaba
Szent Bern�thegyi   Sz�rmaz�si helye St Bern�t h�g�.   A fajta nagytermet�, nagy s�ly�, de k�nnyed, eleg�ns j�r�s� kutya. R�vid �s hossz� sz�r� v�ltozata is l�tezik. Sz�rmaz�si hely�n, a Szent Bern�t h�g�ban, a szerzetesek kezdt�k teny�szteni, mivel a s�el�ket rendszeresen lavin�k fenyegett�k. A bern�thegyit, a lavina alatt rekedt s�el�k felkutat�s�ra haszn�lt�k.   Ezt a feladatot rendk�v�l hat�konyan tudt�k ell�tni. Sok - sok ember k�sz�nheti neki �let�t. Bund�ja minden fajta id�j�r�si viszontags�gt�l meg�vja. Kit�n� csal�di kutya, im�dja a gyerekeket �s a csal�d minden tagj�t, t�k�letes b�biszitter. Hat�rtalan ember szeretete miatt, �rz� v�d� feladatok ell�t�s�ra nem kifejezetten alkalmas. Rendk�v�l j�t�kos, szeret labd�zni, de b�rmilyen j�t�kra r�vehet�. Test m�retei miatt csak csal�di h�zban javaslom a tart�s�t. Gy�ny�r� �s impoz�ns megjelen�s� kutya. Aki szereti a nagytest�, de hat�rtalanul bar�ts�gos kuty�kat, annak � egy t�k�letes v�laszt�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Szib�riai Husky	Bagi Csaba
Szib�riai Husky   A Husky az aranyl�z idej�n ker�lt �zsi�b�l Amerik�ba.    Els�sorban a sz�rmekeresked�k alkalmazt�k sz�nh�z� kutyak�nt. Az id� telt�vel hatalmas sz�nh�z� versenyeket rendeztek rengeteg r�sztvev�vel. Ezeken a Malamutok mellett a Huskyk is igen j� eredm�nyekkel v�geztek. A sz�rmekeresked�k �s az arany�s�k nagyon j�l tudt�k haszn�lni �ket a legviszontags�gosabb id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt is. A Szib�riai Husky nem csak attrakt�v k�lsej�, de elragad� term�szet� kutya is. Gyeng�d de nem h�zelg�.   Ez a szel�d term�szet a m�lt �r�ks�ge: a csukcsik kuty�ikat nagy becsben tartott�k, a legkiemelked�bb egyedek a csal�ddal egy�tt laktak, a gyerekeiket pedig a csukcsik a kuty�kkal val� j�t�kra �szt�n�zt�k. Manaps�g is megfigyelhetj�k azt a speci�lis vonzer�t, amit a huskyk �s gyermekek gyakorolnak egym�sra. Intelligenci�ja bizony�tott, f�ggetlen szelleme olykor kifoghat gazd�ja lelem�nyess�g�n. Sokoldal�s�ga r�v�n kellemes t�rsa lehet, a legk�l�nb�z�bb kor� �s �rdekl�d�s� embernek egyar�nt. Sz�mtalan j� tulajdons�ga ellen�re azonban, nem mindenki sz�m�ra ide�lis kutya.   Mivel kifejezetten t�rsas l�ny kuty�k vagy emberek t�rsas�g�t �lland�an ig�nyli. A husky b�rmennyire is k�t�dik csal�dj�hoz idegenekkel szemben is abszol�t bar�ts�gos, sem gyanakv�st, sem f�lelmet nem �rez. �rz� v�d� �szt�nei nincsenek. Aki test�rre, vagy h�z �rz� kuty�ra v�gyik az ne �t v�lassza, viszont aki egy szeretetre �hes kit�n� csal�di kuty�t szeretne, annak � az egyik legjobb v�laszt�s.
Mit sz�lsz hozz�?

Tacsk� r�vid sz�r�	Bagi Csaba
R�vidsz�r� tacsk�   N�metorsz�gb�l sz�rmazik eredeti munk�ja a vad�szat volt. Ma m�r, szinte kiz�r�lag, csal�di kedvencnek tartj�k. Alacsony m�ret�, r�vidl�b�, hossz�test� kutya. H�romf�le m�retben l�tezik, s�lya 4 – 9 kilogramm k�z�tt mozog. Sz�ne a s�rg�sv�r�st�l a s�t�tv�r�sig terjedhet.   A k�tsz�n� v�ltozat fekete, vagy barna alapsz�n�, rozsd�s, vagy cserbarna rajzolattal. A tacsk� �rtelmes, tal�l�kony, de meglehet�sen akaratos. Kit�n� szimattal rendelkezik, csak akkor ugat, ha idegen zajokat �szlel. Im�dja a csal�d minden tagj�t, idegenekkel szemben tart�zkod�. A gyerekekkel a feln�tt tacsk� j�l kij�n, a macer�l�ssal szemben azonban kev�sb� toler�ns.   �rtelmes kutya t�relemmel sok mindenre megtan�that�, b�r szolgai m�don, soha nem fogja k�vetni utas�t�sainkat. Szeretetre m�lt� �s szeretetre �hes kutya, kiv�l� csal�di kedvenc.
Mit sz�lsz hozz�?

T�trai Juh�szkutya	Bagi Csaba
T�trai Juh�szkutya    Sz�rmaz�si helye Lengyelorsz�g:    A T�trai Juh�szkutya er�s testfel�p�t�s�, sz�les egyenes h�ttal, kem�ny l�gy�kkal enyh�n csapott farral. Hat�rozott sz�les marja van.  Mancsai �v�lisak �s t�m�ttek, nyaka k�zepesen hossz� �s lebernyeg mentes. Fej�t magasan tartja, az arcorri r�sze ugyan olyan hossz� mint a koponya,  esetleg minim�lisan hosszabb. A stop j�l kivehet�, de nem t�lzott.    Szemei k�zepes nagys�g�ak �s ferdev�g�s�ak, harap�sa oll�szer�. A marmagass�ga kanok eset�ben, 65-70 cm, szuk�k eset�ben 60-65 cm.  A fed�sz�rzete hossz�, vastagsz�l� �s merev tapint�s�, sima vagy hull�mos sz�rsz�lakb�l �ll. A T�trai Juh�szkutya szine mindig feh�r, orra feket�n  pigment�lt, szeme barna.  Sz�rzet�t hetente egyszer c�lszer� kif�s�lni, ritka er�sfog� f�s�t haszn�ljunk.    �ltal�ban nyugodt, kiegyens�lyozott term�szet�. Intelligens, k�nnyen �s gyorsan tanul. K�pz�se egyszer� nyugodt �s k�vetkezetes m�dszerrel kiv�l�  eredm�nyek �rhet�k el. A csal�dhoz h�s�ges, elsz�ntan v�delmezi azok port�j�t.  Minden gyermeket szeret, a csal�dhoz nem tartoz�val is gyeng�den b�nik. Alapvet�en bar�ts�gos term�szet�, j�l kij�n idegen kuty�kkal �s egy�bb  h�zi�llatokkal is.  A szabadban �rzi j�l mag�t, lak�sban nem szeret tart�zkodni, a legjobb ha nagy beker�tett ter�leten tartjuk. Sz�rzete az id�j�r�s minden viszontags�g�t�l  meg�vja. �rz� - v�d� �s csal�di kuty�nak egyar�nt alkalmas.
Mit sz�lsz hozz�?

Thai Ridgeback Dog	Bagi Csaba
Thai Ridgeback Dog   Sz�rmaz�si helye:Thaif�ld   A thai ridgeback kutya n�gyzetes testfel�p�t�s�, er�s izomzat� kutya.  Farka a t�v�n�l vastag, a v�g�n�l kihegyegyesedik.  Izmos nyaka k�zepesen hossz�, fej�t b�szk�n tartja. Hasa felh�zott mellkasa m�ly �s t�gas bord�i m�rs�kelten �velt.   Feje:   Koponya lapos, a stop m�rs�kelt, arcorri r�sze hossz�. Jellemz�k r� a v�kony r�ncok, ezek akkor jelnnek meg amikor nagyon figyel. Orrnyerge egyenes, feszes ajkai szorosan z�r�dnak. Nagy f�lei h�romsz�glet�ek, egym�st�l t�vol�lnek.   Marmagass�ga:   Kanok eset�ben 53 - 60 cm Szuk�k eset�ben 47 - 55 cm   Sz�rzete:   Sz�rzet nagyon finom, b�rsonyos tap�nt�s�. A h�t�n jellegzetes sz�rcsik fut v�gig az �gynevezett "Ridge". Ezen a ter�leten a sz�r ellenkez� �r�nyba n�, mint a t�bbi helyen. A thai ridgeback a k�k k�l�nb�z� �rnyalataiban, fak�barna, �s fekete sz�nben ismert.   Jelleme:   Rusztikus megjelen�s�, mozg�kony �s f�rge kutya. K�rnyezet�t folyamatosan fel�gyelete alatt tartja, minden neszre odafigyel, kitart�sa b�mulatra m�lt�. T�rsas viselked�s�kben az egyes egyedek k�z�tt, nagy elt�r�s lehet. Megfelel� szocializ�sci� eset�n, j�l viselik m�s �llatok t�rsas�g�t. Idegenek megjelen�se eset�n hat�rozott, de tart�zkod� m�don viselkedik. Nem szeretik, ha az idegenek, bizalmaskodnak vel�k.   �rtelmes, ez�rt k�nnyen tanul, de akaratos is. Nem mindig teszi amit a gazd�ja k�r t�le. V�ltozatoss� kell tenni a nevel�s�t, hogy a motiv�lts�ga folyamatos legyen. Mozg�sig�nye nagy, szeret rendszeresen futni �s nagyokat s�t�lni, labd�zni nem szeret.   Sz�rmaz�si orsz�g�n k�v�l m�g ritka fajt�nak sz�m�t, els?sorban h�zi kedvenck�nt tartj�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Tibet terrier
Tibet terrier  A k�pen l�that� kutya (Atisha's Magic Ti La Shu)   A Tibet terrier kistermet�, hossz� sz�r�, sz�mtalan sz�nben teny�sztett kutya. Im�dja a csal�dj�t �s fontos, hogy �t is csal�dtagk�nt kezelj�k. Rendk�v�l �rdekl�d� �s k�v�ncsi term�szet� de tolakod�. J�l tud alkalmazkodni a v�ratlan helyzetekhez, mindig feltal�lja mag�t.   Er�s egy�nis�g�b�l ad�d�an mindig � a k�zpont a csal�dj�ban, gyakran az ir�ny�t� szerep�t is �tveszi, intelligenci�j�n�l fogva, tudja, meddig mehet el. Term�szetesen ezek a tulajdons�gok csak akkor j�nnek el�, ha egyenrang� partnerk�nt kezelj�k. A Tibet terrier el�g okos ahhoz, hogy az �t �rt s�relmeket megbosszulja. Legr�videbben �gy jellemezhetj�k, hogy egy eleven gyerek �s egy zseni kever�ke kutyab�rbe b�jtatva.   Boldog, �letvid�m, rendk�v�l nagy humor�rz�kkel meg�ldott kutya. K�pes �nmag�t sz�rakoztatni de a legnagyobb �r�m sz�m�ra, ha a gazdival j�tszhat. Minden pillanatban k�sz a j�t�kra, eg�szen �lete v�g�ig. Term�szetesen, egy feln�tt Tibet terrier tiszteletet parancsol�, mint egy kis b�lcs Budha. Szeret utazni, �s k�nnyen alkalmazkodik az idegen helyekhez. Nem ragaszkodik v�logat�s n�lk�l mindenkihez, azt, ki kell �rdemelni. Idegenekkel szemben z�rk�zott marad.   Ha valakit bar�tj�ul fogad, akkor mindig sz�vesen l�tja falk�ja vend�g��l. Igazi csal�di kutya, szereti a gyerekeket. Lak�sban, kertben egyar�nt tarthat�. A kanok rendk�v�l kedvesek, kik�vetelik a simogat�st. A szuk�k kicsit er�sebb egy�nis�gek, falk�ban �ltal�ban �k a f�n�k�k. A sz�re napi gondoz�st ig�nyel.
Hozz�sz�l�sok (4)

Tibeti masztiff	Bagi Csaba
Tibeti masztiff  Er�teljes, neh�z, j� fel�p�t�s� kutya. Csontozata vastag, sz�v�s. Sz�re hossz�, d�s, j�l ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak.  Megjelen�se komoly, l�tv�nya er�t�l duzzad�. Kit�n� �rz�-v�d� kutya, lassan �r� t�pus 3-4 �ves korukban �rnek be igaz�n. Idegenekkel szemben tart�zkod�, ritk�n bar�tkozik. Im�d r�gni, sajnos nem tesz k�l�nbs�get a b�tor �s az egyszer� deszka k�z�tt, ez�rt oda kell figyelni. A tibeti masztiff csal�dban kiegyens�lyozott idegrendszer�, nyugodt term�szet�. A gyerekeket szereti �s tiszteli, mind addig, am�g azok is tisztelik �t. B�tran �s kem�nyen �rzi a re� b�zott ter�letet. Haz�nkban nem t�lzottan elterjedt fajta. Ez nem biztos, hogy a k�r�ra v�lik
Mit sz�lsz hozz�?

Tibeti Sp�niel	Bagi Csaba
Tibeti Sp�niel          Sz�rmaz�si hely Tibet        Testfel�p�t�se mezomorf, testhossza valamivel meghaladja a marmagass�g�t.   H�ta v�zszintes, mellkasa m�ly, farka magasan t�z�tt, j�r�s k�zben a h�ta f�l� kunkor�tja.  Mancsai kicsik feszesek, ny�l�hoz hasonl�ak, talpp�rn�k k�z�tt sz�rn�. Nyaka m�rs�kelten r�vid �s er�s.  Kopony�ja sz�les �s boltozatos, a stop r�vid �s hat�rozott. Az arcorri r�sz k�zepesen hossz�, r�nc mentes. A k�z�pm�ret� f�lek magasan t�z�ttek, lel�g�ak. Marmagass�ga 25 cm s�lya  4 -  6,5 kg A Tibeti sp�niel sz�rzete selymes, hossz� �s k�tr�teg�. Test�n a sz�rzet, v�ltoz� hossz�, az arcorri r�szen a legr�videbb. A kanok sz�re �ltal�ban s�r�bb �s hosszabb, mint a szuk�k�.    A tibeti sp�niel vid�m term�szet�, magabiztos, meglehet�sen temperamentumos kutya. Figyelmes, �ber kutya, de ok n�lk�l nem ugat.  Rendk�v�l j�t�kos �s mozg�kony kutya, de a lak�sban meglep�en nyugodtan viselkedik. Csal�dj�hoz nagyon ragaszkodik. Gyerekekkel j�l kij�n, megfelel� szocializ�ci� eset�n m�s h�zi�llatokkal is probl�ma mentes a kapcsolata. Idegenekkel szemben viselked�se t�vols�gtart� �s �vatos.     Sz�rzete nem t�l er�s, ez�rt gondoz�sa viszonylag egyszer�, hetente egyszer kif�s�lni b�s�gesen elegend�. Talpp�rn�i k�z�l tilos kiv�gni a sz�rzetet, a tibeti sp�nielnek ez fajtajellege. A f�leit rendszeresen meg kell tiszt�tani a szennyez�d�st�l.      Kiss� akaratos a viselked�se, ennek ellen�re nagyon igyekszik gazd�ja kedv�ben j�rni, intelligens, k�nnyen nevelhet�. �tlagos mozg�sig�ny� kutya, k�nnyen alkalmazkodik a csal�d k�r�lm�nyeihez. Napi n�h�ny r�vid s�ta �s kis j�t�kos hanc�roz�s elegend� sz�m�ra.        A tibeti sp�niel kiv�l� csal�di kutya, szereti a kutyasportokat, de nagy eredm�nyeket ne v�rjunk t�le.
Mit sz�lsz hozz�?

Tosa inu	Bagi Csaba
Tosa inu   A molosszer jelleg� kuty�k k�z�tt az egyik legnagyszer�bb fajta. A hatalmas testt�mege k�pr�zatos er�vel p�rosul. A Tosa egy igazi harcos egy val�di szamur�j. Er�s �s b�tor a f�lelmet vagy a megal�zkod�st h�rb�l sem ismeri.   Roppant vesz�lyes dolog �t b�rkinek bosszantani, mert ha egyszer harcra sz�nta el mag�t nincs az a buld�zer, ami meg�ll�tan�. K�m�letlen ellens�geivel, �s mivel harcedzett f�lelmetes szaktud�st �r�k�lt a k�zdelem ter�n, �ltal�ban nem � h�zza a r�videbbet.   Alapj�ban rendk�v�l higgadt, b�ket�r� egy�nis�g, aki nem �rzi sz�ks�gesnek, hogy �lland�an bizonygassa erej�t. A maga kem�nys�g�vel elk�peszt�en kedves �s odaad� szeretteivel, de csak vel�k! K�r h�zelg�ssel pr�b�lkoznunk n�la, gazd�ja kedv��rt mi csak megt�rt idegenek lehet�nk sz�m�ra.
Mit sz�lsz hozz�?

�jfoundlandi	Bagi Csaba
�jfoundlandi   A �jfoundlandi egy nagytermet�, d�s sz�rzet�, �l�nk kutya, amely egyar�nt otthon �rzi mag�t a sz�razf�ld�n �s a v�zen. B�szke �s m�lt�s�g teljes megjelen�s�vel azonnal mag�ra vonja a figyelmet. Mozg�sa k�nnyed, eleg�ns �s er�t sug�roz. Sz�rzete k�tr�teg� �s v�zhatlan.   Az �jfoundlandi h�res a gyermek szeretet�r�l Toler�ns a gyermekekkel, olyan dolgokat is elt�r, ami�rt m�r esetleg egy m�sik kutya odakapna, vagy elmenek�lne. Hasonl�an a t�bbi nagytest� kuty�hoz megb�zhat�an �rzi a csal�d h�z�t �s vagyont�rgyait. Jellemz� r�, hogy az idegen �s a csal�dtagjai k�z� �ll, nem fenyeget, nem morog, viszont hat�rozott fell�p�s�vel jelzi, szolg�latba van.   Ha sz�ks�g�t l�tja, azonnal akci�ba indul. K�nnyen v�zi ment� k�pezhet� bel�le. Akinek van gyereke �s �jfoundlandija is, az tudja, ha a gyerek a v�zben van, a kutya parton k�veti, minden mozdulat�t �rzi. Ez a  kutya, kit�n� bar�t �s kit�n� t�rs.
Mit sz�lsz hozz�?

Uszk�r	Bagi Csaba
Uszk�r   Az uszk�r �ri�s, k�z�p, �s toy m�retben, illetve t�bb f�le sz�nben teny�sztik. K�l�nleges fajta, �ltal�ban a ki�ll�t�sok egyik szt�rja. Egyed�l�ll� k�lseje sok embert vonz, de legal�bb ennyit tasz�t.   Amolyan agyon kozmetik�zott "sz�ke n�nek" tartj�k. Pedig ez egy�ltal�n nincs �gy, rendk�v�l intelligens �s k�nnyen k�pezhet�. Mai napig a cirkuszok legnagyobb szt�rja. A hiedelemmel ellent�tben sokr�t� a felhaszn�lhat�s�ga. �gy kocsih�z�sra, terel�sre, vakvezet�sre, egyar�nt haszn�lt�k.   Kit�n� agility versenyz�. Nagyszer� csal�di kutya, bar�ts�gos, loj�lis, gyermekszeret�. F�radhatatlan j�t�kos, nagy az alkalmazkod� k�pess�ge, b�rmilyen lak�sban j�l �rzi mag�t. Sz�rzete rendszeres gondoz�sra szorul. T�bb f�le fazonra is ny�rj�k
Mit sz�lsz hozz�?

Vadkacsavad�sz retriever	Bagi Csaba
Vadkacsavad�sz retriever   Sz�rmaz�si helye Kanada.   K�zepes m�ret�, r�vid egyenes h�ta van, mely far ir�ny�ban enyh�n lejt. L�bai egyenesek, k�zepes nagys�g�ak, az ujjak k�z�tt h�rty�s mancsokkal. Feje �k alak�, koponya sz�les, boltozatos. A stop m�rs�kelten er�s, ajkai szorosan illeszkednek, a magasan t�z�tt f�lek, h�romsz�glet�ek �s lel�g�ak.   Vadkacsavad�sz retriever harap�sa oll�szer�. Kanok magass�ga 48-51 cm, szuk�k� 45-48 cm. Sz�rzete k�tr�teg�, s�r� aljsz�rzet, k�zepes hossz�s�g� fed�sz�rzete van. Sz�ne v�r�s �s narancss�rga k�z�tti �rnyalat valamelyike lehet. Ez a fajta igen bar�ts�gos, �ber �s j�t�kos term�szet�. �rtelmes �s �ltal�ban engedelmes kutya. Eleven �s mozg�kony, lak�sban rendszerint nyugodt viselked�s�. Fajt�rsaival remek�l kij�n, sohasem agressz�v vagy ellens�ges.   Gyerekekkel szemben t�relmes �s j�indulat�. Kapcsolata a h�zi�llatokkal is p�ldamutat�. Ha vesz�lyt �rez, ugat�ssal jelzi, idegenekkel szemben is bar�ts�gos, �rz�-v�d� munk�ra alkalmatlan. Sz�rzete �pol�sa egyszer�, sok id�t nem ig�nyel, heti egyszeri gondoz�s elegend�. Karmait r�vidre kell v�gni. K�nnyen nevelhet� kutya, viszonylag gyorsan tanulja meg az �j feladatokat. Mozg�sig�nye igen nagy, sz�ks�ge van nagy s�t�kra, fut�sra, mindig kaphat� egy kis labd�z�sra, apport�roz�sra. Sz�vesen �szik, ak�r hideg id�ben is. Kuty�s sportokban �ltal�ban j�l teljes�t. Kit�n� csal�di kutya �s h�zi kedvenc nevelhet� bel�le.
Mit sz�lsz hozz�?

Vestf�liai tacsk�kop�	Bagi Csaba
Vestf�liai tacsk�kop�   Sz�rmaz�si helye: N�metorsz�g Teste: Hossz�k�s, er�teljes fel�p�t�s�, �ves h�ta m�rs�kelten hossz�, marja m�g�tt kiss� lejt. L�gy�ka sz�les j�l fejlett, fara enyh�n lejt. L�gy�ka sz�les �s j�l fejlett, k�ny�kei a teste k�zel�ben helyezkednek el. T�k�letesen egyenes �s f�gg�leges l�bai vannak. Szorosan z�rt mancsa pontosan el�re n�z. K�zepesen hossz� a nyaka, fej�hez k�pest vastag, lebernyeg mentes. Feje: Hossz� �s keskeny a feje az orra fel� enyh�n k�pos. Tark�ny�lv�ny l�that�, a stop enyhe. F�lei 12 cm hossz�ak �s 9 cm sz�lesek a t�v�kn�l is sz�lesek a v�g�k lekerek�tett, a fej mellett l�g. A vesztf�liai tacsk� harap�sa oll�szer�. Sz�rzete: A r�vid sz�rzet rendk�v�l d�s �s durvatapint�s�. A testen sehol sem lehet ritk�bb, m�g a hason vagy a l�gy�kon sem. A h�ton �s a farok alatt �ltal�ban hosszabb sz�lak n�nek. Sz�rzete sok karbantart�st nem ig�nyel, el�g hetente egyszer egy er�s s�rt�j� kef�vel �tkef�lni. Vedl�si id�szakban elegend� egy gumikef�vel �tsimogatni a test�t, t�k�letesen el lehet t�vol�tani az elhalt sz�rzetet. Marmagass�ga: 30 - 38 cm Jelleme: A vestf�liai tacsk�kop� eleven, vid�m, �s j�t�kos kutya. Kiegyens�lyozott term�szet� �s igen �n�ll�, magabiztos kutya. Munka k�zben b�tor, kitart�, �s nagyon sz�v�s. Lak�sban tartott egyedek b�k�sek �s nagyon kedvesek. Vad�szok gyakran tartj�k kennelben, b�r ez a kutya sz�vesebben van a lak�sban a gazd�ja mellett. Akaratos kiss� �nfej� kutya. Szagl�sa �s a vad�sz�szt�ne kiv�l�. Ha megfelel� a szocializ�ci�ja fajt�rsaival �s m�s �llatokkal is remek�l kij�n. Gyerekeket szereti, szinte mindent elt�rt�l�k, semmin nem s�rt�dik meg. Idegenek �rkez�s�t ugat�ssal jelzi, de ut�na lelkesen �dv�zli. Tan�t�sa: Viszonylag k�nny�, de figyelemmel kell lenni arra, hogy ez a kutya, vadak hajt�s�ra felkutat�s�ra lett kiteny�sztve. Mozg�sig�nye: Ennek a kuty�nak kifejezetten sok mozg�sra van sz�ks�ge, nem lehet kandall� melletti hever�sz�sre k�rhoztatni. Napi t�bb�r�s s�t�ra, futk�roz�sra van sz�ks�ge. Vad�sz�szt�ne �s kiv�l� szagl�sa id?nk�nt arra k�szteti, hogy elk�boroljon a gazd�ja mell?l. Nagyon fontos, hogy a "hozz�m" parancsot marad�ktalanul k�vesse. A vestf�liai tacsk�kop�t csak olyan ter�leten �rdemes p�r�zr�l elengedni ahol biztosan �s biztons�gosan beh�vhat�. Nagyon j� csal�di kutya, de els�sorban vad�szoknak �s nyomk�vet� versenyek f�szerepl�je
Mit sz�lsz hozz�?

Vidrad�sz kop�	Bagi Csaba
Sz�rmaz�si helye: Nagy Britannia   Teste   Nagyj�b�l n�gyzet alak�, azaz kvadratikus.  H�ta egyenes, mellkasa m�ly �s ov�lis alak�.    Cs�nkig �r� fark�t, nyugalomban l�gatva hordja.   Mozg�sk�zben kiny�jtva, vagy enyh�n beg�rb�ti.          L�bai er�sek �s egyenesek l�bak iz�letei csak enyh�n rajzol�dnak ki. A vidravad�sz kop� mancsai nagyok, k�r alak�ak �s el�ren�z�k, l�bujjak k�z�tt �sz�h�rtya fesz�l.    Feje:   Tekint�lyt parancsol�, r�n�z�sre ink�bb keskeny, mint sz�les.  Stopja m�rs�kelt, kopony�ja boltozatos.  Orrt�kre nagy, j�kora orrlyukakkal. Hossz� lel�g� f�lei alacsonyan t�z�ttek A vidravad�sz kop�nak szab�lyos oll�szer� harap�sa van.   Marmagass�guk:   Kanoknak 67 cm   Szuk�knak 63 cm           Sz�rzete:   4-8 cm hossz� �rdes tapint�s� merev sz�l�, s�r� vastag aljsz�rzettel. A sz�rzet kiss� zs�ros, az id�j�r�snak t�k�letesen ellen�ll. A fejen �s a l�bon tal�lhat� sz�rzet, puh�bb a t�bbin�l.   A vidravad�sz kop�t, ki�ll�t�s el�tt sem kell megny�rni, a term�szetes megjelen�s el�nyt jelent. Min�l term�szetesebb megjelen�s�nek kell lennie, ez�rt nem ny�rj�k. A sz�rzetet a lehet� legritk�bban kell ny�rni. A hall�j�ratokat tiszt�n kell tartani, karmokat r�vidre kell v�gni.     Sz�ne:   Palasz�rke, k�k, v�r�s, szalmas�rga, homoksz�n, fekete-cser, k�k-cser     Jelleme:   A vidravad�sz kop� bar�ts�gos, kiegyens�lyozott, kedves term�szet� kutya.  Kifejezetten bar�ts�gos kutya, kifut�ban �s lak�sban egyar�nt tarthat�. Sz�v�s �llat minden id�j�r�st j�l t�r.  Remek�l kij�n a fajt�rsaival, �s megfelel� szocializ�ci� eset�n egy�b �llatokkal is. Gyerekekkel szemben toler�ns, �s bar�ts�gos.  Idegenekkel szemben is bar�ts�gos, lelkesen �dv�z�l mindenkit, ebb�l l�tszik nem kimondottan h�z�rz� fajta.      A vidravad�sz kop�t r�gebben nem tartott�k csal�di kutyak�nt, ez�rt nem tartozik az engedelmes fajt�k k�z�. Ett�l m�g j�l tan�that�, sikeresen nevelhet�.  Hat�rozott, de nem agressz�v m�dszerekkel j� eredm�nnyel k�pezhet�.
Mit sz�lsz hozz�?

Weimari vizsla	Bagi Csaba
Weimari vizsla   Eleg�ns, atletikus megjelen�s� k�z�ptermet� kutya. Sz�rzete egysz�n� sz�rke, finom sz�l�, f�l�n �s fej�n vil�gosabb �rnyalat�. R�vid �s hossz�sz�r� v�ltozatban is teny�sztik. Engedelmes, bar�ts�gos, j� a szimata, hosszan �s kitart�an fut. Adotts�gai lehet�v� teszik, hogy kiv�l� vad�szkutya legyen.   Egyar�nt alkalmas a vad �z�s�re �s felkutat�s�ra. Bar�ts�gos, j�indulat� kutya, haz�nkban nem t�l, ismert, fajta.
Mit sz�lsz hozz�?

Welsh terrier	Bagi Csaba
Welsh terrier   Sz�rmaz�si hely Wales.   Z�m�k, k�zepes termet� kutya. S�lya �ltal�ban 9 kg, esetleg kev�ssel t�bb. Test�t s�r�, d�s dr�tsz�r fedi. A legn�pszer�bb sz�n a v�r�sesbarna feket�vel.   A wels terrier �ber, figyelmes, sokmozg�s� kutya. Idegrendszere kiegyens�lyozott, terrier l�t�re viszonylag engedelmes. Csal�dj�hoz er�sen k�t�dik. Szeret �sni, a rendezett kerteket, sajnos, r�vid id� alatt k�pes lerendezni. Ezt v�s�rl�sa el�tt, minden k�pen vegy�k figyelembe. Gyermekekkel szemben, �ltal�ban t�relmes. Megfelel� szocializ�ci� h�j�n, a h�zi�llatok nincsenek biztons�gban, a t�rsas�g�ban, mivel zs�km�nynak tekinti �ket. Kedves �s ragaszkod� csal�di kutya.
Mit sz�lsz hozz�?

West Highland White terrier	Bagi Csaba
West Highland White terrier   Sz�rmaz�si helye Sk�cia.   A westi testfel�p�t�se z�m�k, ar�nyos �s izmos. Magass�ga 28 cm, s�lya 7,5 kg. Csak feh�r sz�nben l�tezik.   Eleven �s magabiztos kutya. Nem k�nny� kezelni a fajt�t. Akaratos �nt�rv�ny� eb, a f�lelmet h�rb�l sem ismeri. M�reteit meghazudtolva, neki megy b�rmekkora kuty�nak, ha a vezet� szerep�t vesz�lyben �rzi. H�s�ges a csal�dhoz, vel�k kimondottan kedvesked�. Ha szokatlan dolgot �rez, azonnal ugat�ssal jelzi. J�t�kos �s vid�m term�szet� kutya. �ltal�ban j�l kij�n a gyerekekkel, ha azok ok n�lk�l nem zaklatj�k, nagyokat tud j�tszani, hanc�rozni vel�k.   A kem�nyebb j�t�kot is j�l viseli. A szocializ�ci� nagyon fontos, hogy feln�tt kor�ra j�l megf�rjen fajt�rsaival �s egy�b h�zi�llatokkal. A csal�di kutyak�nt tartott west h�ghland white terrier sz�rzet�t, kb 3 havonta kell trimmelni. A sz�rzete �ltal�ban rendszeres karbantart�st ig�nyel. Kem�ny k�zzel kell b�nni vele. Nem szabad, hogy a kedvess�ge elb�v�lj�n, gyorsan a fej�re tud n�ni a gazd�j�nak. Szeret nagyokat s�t�lni, labd�zni, a k�t�lh�z�s is, a kedvencei k�z� tartozik. A k�rtev�ket is hat�konyan �rtja, ez�rt vid�ki port�kon nagy haszn�t veszik. Sportosabb �letm�dot folytat� csal�d sz�m�ra aj�nlott.
Mit sz�lsz hozz�?

Whippet	Bagi Csaba
Whippet   Sz�rmaz�si helye Anglia.   A whippetb�l er� �s elegancia sug�rzik. Magass�ga 47-51 cm k�z�tt mozog. Sz�rzete r�vid �s finom tapint�s�, a kutya test�hes simul�. Minden sz�n �s sz�nkombin�ci� megengedett. A whippet mindig j� ked�ly�, eleven �s szel�d.   Kiegyens�lyozott idegrendszer�, gazd�j�val rendszerint szoros kapcsolatot alak�t ki. �ltal�ban engedelmes, j�l alkalmazkodik lak�sban is kit�n�en tarthat�, szinte alig ugat. A gyerekeket szereti, azokkal j�l kij�n. Nem az a fajta, amelyik lelkesen �dv�zli a csal�d bar�tait. A h�zi�llatokkal �s fajt�rsaival az egy�tt�l�se �ltal�ban probl�mamentes. K�pz�s�hez sok t�relem �s kitart�s sz�ks�ges, azonban megfelel� motiv�ci� mellett, sok utas�t�st k�pes elsaj�t�tani.   A whippet, az agarak k�z� tartozik, mozg�sig�nye nagy, fel�p�t�se sportos. Ag�rversenyeken rendszeresen j�l teljes�t, kifejezetten erre a c�lra lett kiteny�sztve. Sportos �letvitel� gazd�nak javasolt.
Mit sz�lsz hozz�?

Yorkshire Terrier	Bagi Csaba
Yorkshire Terrier   A yorki igen k�zkedvelt kutya a vil�gon. M�ret�n�l fogva k�nnyen tarthat� lak�sban, kit�n� csal�di kutya. Nagy ig�nye van a gazda k�zels�g�re, szeretet�re, gondoskod�s�ra. M�reteit meghazudtol� b�tors�ggal l�p fel m�s kuty�kkal szemben. Igazi terrier v�r cs�rgedezik az ereiben.   Komoly kih�v�st jelent a gazd�ja sz�m�ra, hogy nehezen f�kezhet� temperamentum�t kord�ban tartsa. Ezt a mini gladi�tort nem �rdekli ellenfele s�ly �s er� f�l�nye, zoksz� n�lk�l neki megy, ak�r egy buldognak is. S�t�ltat�s k�zben oda kell figyelni erre a probl�m�ra.   Rajong a csal�d�rt, ahol �l, a gyerekek a gyeng�i, �r�kig k�pesek egym�ssal j�tszani. Par�nyi teste miatt b�rhova magunkkal vihetj�k. Sz�d�t� karrierj�t is annak k�sz�nheti, hogy gazd�ik szinte soha nem v�ltak meg t�l�k. Sz�re hossz� �s l�gy tapint�s�, de folyamatos �pol�st ig�nyel. A r�gcs�l� irt�s ter�n professzornak tekinthet�.
Mit sz�lsz hozz�?