|
Norvg Elkhund

Norvg Elkhund
Szrazsi helye: Norvgia
Teste:
zmk kvadratikus jelleg, de ennek ellenre atltikus benyomst kelt.
Hta vzszintes, magasan tztt farkt szorosan a farra grbtve hordja.
Mellkasa jl fejlett, knykei szorosan a teste mellett vannak.
Lbai ersek, fejlett csontozatak , mancsai ovlisak, ujjai zrtak, elre nznek.
Nyaka a hthoz kpest viszonylag hossz.
Feje:
k alak, homloka s tarkja s homloka boltozatos.
Arcorri rsz szles, hossz, fokozatosan keskenyedik.
Kifejezett stopja van, orra kiss hosszabb mint a koponya, orrnyerge egyenes:
Harapsa ollszer.
Marmagassga:
Kanok 52cm szukk 49 cm
Slya: 19-23 kg
Fedszrzete hossz rdes tapints, aljszrzete puha gyapjas.
Szrzete sr tmtt jl ellenll az idjrs viszontagsgainak.
Szre szne szrke vge fekete.
Szrzete viszonylag kevs trdst ignyel, vedlsi idszakban elegend egy ktsoros kefvel kiszedni az elhalt kilazult szrzetet.
Szrzete az idjrsnak s a szennyezdsnek is jl ellenll.
rdekes s fontos az szaki kutykra jellemzen nincsen kutyaszaga.
Jelleme:
A Norvg Elkhund nagy mozgsigny, kiegyenslyozott, hatrozott jellem kutya.
Ha szksgt ltja a csald vdelmre kel, de nem kifejezet rzvd fajta.
Br szvesen van a csald krl, szereti a fggetlensget, nll akarattal br.
Idegenekkel szemben ltalban tartzkod, de az ismersket lelkesen fogadja.
A gyerekkel jl ki jn, de nem szereti, ha bosszantjk.
Ms kutykkal szemben tolerns, br kztk is dominnsabb egyed.
Egyb llatokhoz szoktatni kell, hogy tallkozsuk problma mentes legyen.
A jl szocializlt egyedekkel ilyen jelleg problma nem fordul el.
Kpzse sok trelmet ignyel, hatrozott, de igazsgos mdszereket kell nla alkalmazni.
Ha gy rzi ok nlkl megbntottk, hossz idre durcs lesz. Aki megbntja arrl sokig nem vesz tudomst.
Mozgsignye nagy, de alkalmazkodik a laksban tartshoz is. Szvesen vesz rszt nagy stkban, biciklitrkon. Vadszkutya lvn szvesen zi a vadat, ezrt erdben erre oda kell figyelni
Alkalmazsa:
Elssorban csaldi kutyaknt tartjk, de nagyvadak vadszatra is kivlan alkalmas
|