Ausztr�l juh�szkutya /aussie/

Sz�rmaz�si helye Egyes�lt �llamok. Nev�vel ellent�tben az USA-ban teny�sztett�k ki.

Test�nek hossza valamivel meghaladja a marmagass�g�t, teh�t mezomorf jelleg�. L�bai er�sek, egyenesek �s p�rhuzamosak, mancsai kicsik �s ov�lisak. Feje er�s, enyh�n dombor� kopony�val, az arcorrir�sz hossza megegyezik az agykopony��val.

Harap�sa oll�s vagy harap�fog�-szer�. Kanok ide�lis marmagass�ga 50-58 cm, szuk�k marmagass�ga 45-53 cm. Sz�rzete f�lhossz�, mely egyenes �s enyh�n hull�mos is lehet. Aljsz�rzete s�r�, melynek vastags�ga f�gg az �ghajlati viszonyokt�l. Sz�rzet�nek �pol�sa heti rendszeress�get ig�nyel, vedl�s eset�n aljsz�rzete er�sen hullik, ez�rt ebben az id�szakban napi kif�s�l�se elengedhetetlen.

Sz�ne lehet rig�k�k, v�r�s, fekete vagy barn�sv�r�s, feh�r �s cserbarna rajzolattal vagy a n�lk�l. A feh�r sz�nezet nem terjedhet a marja m�g�. Szemei barna, borosty�n, k�k vagy ezek kever�ke. Az „aussie” rendk�v�l �rtelmes kutya, �r�mmel �s k�nnyen tanul, �ber, csak vesz�ly eset�n ugat, nagyon h�s�ges, ragaszkodik gazd�j�hoz �s a csal�dj�hoz, munk�ban sz�v�s �s kitart�.

Remek t�rsas�gi kutya, mely j�l megf�r fajt�rsaival. Gyerekeket is szereti, b�r fontos, hogy m�r fiatal kor�ban hozz�juk szoktass�k. Idegenekkel szemben kiss� f�l�nk, b�r ez a nem t�l j� tulajdons�ga megfelel� szocializ�ci� eset�n jav�that�. Sz�m�ra els� a csal�d, de mindenkit szeret egyform�n. Igen fog�kony �s k�nnyen k�pezhet�, de sz�ks�ge van a v�ltozatos foglalkoz�sokra �s arra, hogy mindig biztos�tsunk neki feladatot, ennek hi�ny�ban maga keres elfoglalts�got �s nem biztos, hogy minden esetben tetszeni fog nek�nk. Mozg�sig�nye nagy, komolyabb s�t�kra, esetleg hosszabb fut�sra is sz�vesen v�llalkozik. Els�sorban sportos �letvitel� csal�d sz�m�ra javasolt, kuty�s sportokban �ltal�ban j�l teljes�t.