|
Dobermann
Dobermann
Szrmazsi helye: Nmetorszg
rz vd kutya
Kzepesen nagytermet, de karcs s elegns megjelens kutya. Hta rvid, merev s izmos. Azokban az orszgokban, ahol engedlyezik, flt s farkt kurttjk. Az eredeti fajtajelleg meg is kvnja. Mellkasa knykig r le. Mancsai rvidek, veltek s zrtak. Feje hosszks s feszes, enyhe stoppal. Dobermann harapsa ollszer. A kanok idelis magassga 70-72 cm, a szukk 63-68 cm. Slyuk 32-42 kg kztt mozog. Az FCI orszgokban a fekete-cserbarna s a barna – cserbarna sznekben tenysztik.
A dobermann igen agilis, ber s rtelmes llat. Elszntan, nagy harci kedvel vdelmezi a csald vagyont. Nha sokat ugat errl clszer idben leszoktatni. Idben elkezdett s megfelel szocializci esetn a hzillatokkal s fajtrsaival is jl kijn. A gyerekeket jl tolerlja, de azt nehezen tri, ha jtknak nnik. Idegenekkel szemben tartzkod, az ltala rztt portra nem engedi be azokat. Azonban, ha gazdja jelzi nincs semmi problma, akkor ezt is elfogadja. Szrzete tlzott gondozst nem ignyel, elegend hetente egyszer tkeflni a bundjt. Nevelse sok trelmet s kvetkezetessget ignyel. Mindig egyrtelmen a tudtra kell adnunk mit kvnunk tle, s ezt szigoran vgre is hajtatjuk vele. Soha nem szabad megtni, a hatrozott fellps, az ellentmondst nem tr hang egsz j eredmnnyel kecsegtet.
A nem megfelel bnsmdtl vagy flnk vagy pont az ellenkezje agresszv lesz a dobi, br alaptermszetnl fogva higgadt, kiegyenslyozott idegrendszernek kell lennie. A dobermann okos, rtelmes fajta knnyen s gyorsan, radsul szvesen tanul. Mozgsignye nagy, szvesen stl, fut, szik. Szeret labdzni, hancrozni, apportrozni elssorban sportos letvitel csaldnak javasolt. A dobermann j teljestmnyt nyjt a kutys sportokban, nagy szmban hasznljk a rendrk, katonk, hatrrk. Kivl rz vd s csaldi kutya.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg