Grnlandi Kutya
Szrmazsi helye: Skandinvia, pontosan nem meghatrozott.
A Grnlandi kutya teste nagy s ers.
A testnek hossza valamivel hosszabb mint a marmagassga, felptse mezomorf.
Mellkasa szles s izmos, hta vzszintes s egyenes lgyka szles.
Fara enyhn lejt, vastag magasan tztt farkt htra grbtve tartja.
Lbai egyenesek vastag csontokkal s ers izmokkal.
Knyke a test kzelben van, de szabadon mozoghat.
Mancsai kr alakak s vaskosak, nyaka rvid s jl izmolt.
Feje:
A grnlandi kutya boltozatos feje nagy, stopja hatrozott, de nem eltlz.
Koponya k alak az orrhegy irnyba keskenyed. Orrnyerge tkletesen egyenes.
Felll flei kismretek, s hromszgletek.
Szemei ferdevgsak s sem mlyen lk, sem kidlled?k nem lehetnek.
A grnlandi kutya harapsa ollsze.
Marmagassga
Kanok minimum 60 cm
Szukk 55 cm
Szrzete:
A sr s puha aljszrzet felett, egyenes s durva fedszrzet tallhat.
A szrszlak nem gndrdnek, de mg hullmosak sem lehetnek.
A farok als rszn ersebb s hosszabb szrzet fejldik.
Ennl a fajtnl az albn kivtelvel minden szn s sznkombinci megengedett.
Sz?re gondozsa tartsnak fggvnye, hideg krlmnyek kztt szabadban tartott egyedek szre gyakorlatilag nem ignyel gondozst.
Melegebb ghajlaton tartott, laksba bejr kutyk szrt idnknt t kell fslni.
Jelleme:
A grnlandi kutya igazi si tpus kutya, vrmrsklete is ennek megfelel.
Trsnak nem alkalmas, egyszeren termszete nem megfelel erre.
Jelleme magabiztos s kiegyenslyozott, fggetlen s nfej.
Dominns termszet fajta. Ritkn ugat, de annl tbbet vonyt.
Szvesen vannak falkban, aki ilyen fajtra vgyik az legalbb 2-3 egyedet vegyen.
A falkn kvli kutykkal dominns mdon viselkednek.
Vadszsztne miatt, nehezen tarthat ms llatokkal.
A csald bartait s az idegeneket is kitr rmmel fogadja.
Hzrzsre alapjban vve alkalmatlan.
Tantani nem nagyon lehet, nfej akaratos fajta.
A grnlandi elssorban sznhzshoz rt, arra lett kitenysztve, hogy zord idjrsi viszonyok kztt is tudjon dolgozni, nem csaldi eb.
Mozgsignye:
Mozgsignye nagy, legjobb, ha egy sznt vagy egy kiskocsit tudunk vele hzatni, stltatssal nem tudjuk energiit lektni. Kpes tbb tz kilmtert gyalogolni anlkl, hogy a fradsg legkisebb jelt mutatn.
Szks fajta, gyeljnk a kerts minsgre, e tulajdonsga miatt prz nlkl se stltassuk. Hajland elbklszni, lehet, hogy csak nhny nap mlva kerl el.
Sznhzsra maximlisan alkalmas, meleg idben ne dolgoztassuk, nla ez 15 fok felett van.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg