|
Karliai Medvevadsz kutya
Karliai Medvevadsz kutya
Szrmazsi helye Finnorszg. Alkalmazsa nagyvadak elleni vadszat. A karliai medvevadsz kutya testfelptse zmk, testhossza nagyobb, mint a marmagassga, azaz (mezzomorf). Lbai egyenesek s prhuzamosak, megfelelen izmoltak. Els mancsa kerek, velt s zrt, elre nz, hts mancsa kiss nyjtott kevsb velt, mint az els. Feje k alak A kanok idelis magassga 57 cm, a szukk 52 cm. A kanok slya 25-28 kg, a szukk 17-20 kg. A fedszrzet kemny s egyenes szl. Az alj szrzet puha s meglehetsen sr. Szne fekete vagy matt fekete. Fehr orrcskkal, les kontr fehr foltokkal.
A karliai medvevadsz kutya ber, okos, gyors, s igen ntrvny. Agresszv, ezrt soha nem htrl meg msik kutya ell. Kpessgeinek ksznheten szinte mindig srtetlenl kerl ki a harcbl. Bundja megvdi az idjrs viszontagsgaitl ezrt a szabadban is jl tarthat. Fajtrsaival szemben ellensges s agresszv, meglehetsen dominns viselkeds. Emberekkel szemben azonban, jindulat s bartsgos. A csaldjhoz hsges a csald bartait knnyen elfogadja. Tartsa nem egyszer feladat. A kanokat egytt tartani nem ajnlatos, sokszor a szukk egytt lte sem megoldhat. Egy kan s egy szuka egytt tartsa azonban ltalban problmamentes.
Ms hzillatokkal val egyttlte lland felgyeletre szorul. Nem tekinthet kifejezett csaldi kutynak. Szrzete nem szorul klnsebb gondozsra. Mint ms skandinv fajtnak neki sincs „kutyaszaga”. Mozgsignye nagyobb az tlagosnl. Tbb rt is kpes futni vagy stlni. A bicikli melletti futst is kedveli. Szabadon engedni csak a kifejezetten jl nevelt engedelmes egyedeket lehet. Hajlamos a kszlsra, ha nem figyelnk oda akr napokig is elkborol. Csak hozzrt kemnykez gazdnak javasolt, a szrmazsi helyn elssorban nagyvadak vadszatra hasznljk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg