|
Keeshound
Keeshound.
A spitzfajtk egyik ga, melyek a Balti-tenger vidkrl szrmaznak. Kitn rzkutya, s klnsen Hollandiban szaportottk el. Elnevezse s meghonosodsa mgtt egy kis trtnelem hzdik meg. 1572-ben a hermignii csatban I. Vilmos csapatval a szabadban tborozott. Egy jszaka strban mly lomba merlt, amikor tbort az ellensges csapatok megtmadtk.
Kedvenc mopsz kutyja mindig mellette volt. Megnyalta gazdja arct, hogy felbressze. I. Vilmos gy csapatt sszeszedve megnyerte a csatt. Ennek a gyzelemnek az emlkre az orniai uralkodhz s hveik a mopszot mint kedvenc fajtt fogadtk el. A XVII. szzad fel a np fellzadt az orniai uralkodhz ellen, a lzadk vezre William KEES lett. Az oranista mopszkultusz ellentteknt egy ottani spitzfajtt hasznltak fel emblmnak, s a vezrrl Keeshoundnak neveztk el (ejtsd: "kszhond").
A keeshound mindig figyelsre ksz, soha nem marad szrevtlen eltte semmi. Az idegeneket hagyja kzeledni, s a hz fel fordulva, ugatssal jelzi, majd elszntan vdi a hzat a gazda megjelensig, de nem tmad s nem harap. Gazdjhoz nagyon ragaszkod, hsges, figyelmes. Vadszszenvedlye is van, de ennek ellenre, mivel rzsre, vdelemre igen kitn, kimondottan rzkutyaknt hasznljk. Szrzete egyenes, a lbak htuls feln zszlt alkot. Hossz szrrel bortott farkt a htra hajtja. A fedszr hegye fekete. Szne szrke s fekete keverke. Az aljszr vilgosszrke, vagy homokszn, de nem srga. Fle stt, majdnem fekete, gyszintn a hta s az arcorri rsze is. Magassga: kan 48 cm, szuka 43 cm.<br>
(Forrs: dr. Fbin Gyula, dr. Horvth Gyrgy, id. Jilly Bertalan, dr. Kubinszky Ern, dr. Marki Bla, dr. csag Imre, dr. Srkny Pl, dr. Szl Gyrgy s dr. Tams Lszl: A kutya, Mezgazdasgi Kiad, 1975)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg