Azori - szigeteki kutya

A fajta kialakul�s�val kapcsolatosan sokf�le felt�telez�s l�tezik, pontos feljegyz�sek azonban csak annak modernkori t�rt�net�r�l vannak.

Egyik �se val�sz�n�leg a Perro de Ganado Majorero lehetett.

Kiteny�szt�s�ben a hetvenes �vekben t�bbek k�zt az amerikai pitbull terriert, a dobermannt, a bullmasztiffot, az amerikai bulldogot, a brazil masztiffot �s a rodesian ridgebackot is haszn�ltak.

Az FCI 2000-ben dogo canario n�ven ideiglenes st�tusszal fogadta el az �j fajt�t 346-os standard sz�mmal.

K�ls� megjelen�se:

A kan testt�mege 45 - 57 kg, a szuk�k� 38 – 50 kg.

Marmagass�ga a kan eset�ben 59-65 cm, a szuk�� 55-61 cm.

Sz�ne tigriscs�kos (homoksz�n�, r�tes, vil�gossz�rke, stb.) 

A test hossza nagyobb, mint annak magass�ga, ez k�l�nbs�g a szuka eset�n m�g hangs�lyozottabb.  

Feje nagy, massz�v, f�le magasan t�z�tt �s fel�ll�. Sz�re r�vid �s �rdes. 

Tulajdons�gai:

A szigetvil�g �s a kontinens kuty�ib�l egy nagyon er�s, kem�nyfajta alakult ki, melyet eredeti funkci�i mellett egyre ink�bb harci kutyak�nt is haszn�ltak.

Ter�let�t �beren �rzi, s csal�dj�t is elsz�ntan v�delmezi. Idegeneket nem enged a kertbe vagy a lak�sba.

Ha a csal�d valamelyik tagja vesz�lybe ker�l, a kan�ri-szigeteki kutya azonnal k�zbel�p.

A szuk�k �ltal�ban kezelhet�bbek, mint a kanok. J�l t�ri a gyerekek t�rsas�g�t.

Ha m�s gyerekek b�ntj�k a csal�d gyermek tagjait, akkor is a csal�d v�delm�re kel. A macsk�kkal �s m�s h�zi�llatokkal j�l kij�n.

M�s kuty�kkal szemben kifejezetten domin�ns viselked�s�. A harc el�l nem h�tr�l meg. Szeretetrem�lt�, intelligens �s ragaszkod�. Idegenekkel bizalmatlan �s nyers.