
Azori - szigeteki kutya
A fajta kialakulsval kapcsolatosan sokfle felttelezs ltezik, pontos feljegyzsek azonban csak annak modernkori trtnetrl vannak.
Egyik se valsznleg a Perro de Ganado Majorero lehetett.
Kitenysztsben a hetvenes vekben tbbek kzt az amerikai pitbull terriert, a dobermannt, a bullmasztiffot, az amerikai bulldogot, a brazil masztiffot s a rodesian ridgebackot is hasznltak.
Az FCI 2000-ben dogo canario nven ideiglenes sttusszal fogadta el az j fajtt 346-os standard szmmal.
Kls megjelense:
A kan testtmege 45 - 57 kg, a szukk 38 – 50 kg.
Marmagassga a kan esetben 59-65 cm, a szuk 55-61 cm.
Szne tigriscskos (homokszn, rtes, vilgosszrke, stb.)
A test hossza nagyobb, mint annak magassga, ez klnbsg a szuka esetn mg hangslyozottabb.
Feje nagy, masszv, fle magasan tztt s felll. Szre rvid s rdes.
Tulajdonsgai:
A szigetvilg s a kontinens kutyibl egy nagyon ers, kemnyfajta alakult ki, melyet eredeti funkcii mellett egyre inkbb harci kutyaknt is hasznltak.
Terlett beren rzi, s csaldjt is elszntan vdelmezi. Idegeneket nem enged a kertbe vagy a laksba.
Ha a csald valamelyik tagja veszlybe kerl, a kanri-szigeteki kutya azonnal kzbelp.
A szukk ltalban kezelhetbbek, mint a kanok. Jl tri a gyerekek trsasgt.
Ha ms gyerekek bntjk a csald gyermek tagjait, akkor is a csald vdelmre kel. A macskkkal s ms hzillatokkal jl kijn.
Ms kutykkal szemben kifejezetten dominns viselkeds. A harc ell nem htrl meg. Szeretetremlt, intelligens s ragaszkod. Idegenekkel bizalmatlan s nyers.