Magyar kutat�k a vil�gon els�k�nt szolg�ltattak olyan kutat�si adatot, amely arra utal, hogy az ugat�s a t�bbi kutya sz�m�ra is inform�ci�t hordoz a terepen - t�j�koztatta az MTI-t az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem (ELTE) Etol�gia tansz�k�nek kutat�csoportja. Az eredm�ny a szomsz�dokat bosszant� ugat�sok meg�rt�s�t �s kezel�s�t is seg�ti.

Kutat�sukat az Applied Animal Behaviour Science c�m� szaklapban megjelent k�zlem�ny ismertette. A vizsg�lat abba a t�bb mint egy �vtizede foly� kutat�si folyamatba illeszkedik, amelyet a tansz�ken a kutya hangjelz�seinek megismer�s�re ind�tottak.

Az eddigi eredm�nyek megmutatt�k, hogy az ugat�s - a kutya legjellemz�bb hangad�si form�ja - sz�mos inform�ci�val szolg�l az ember sz�m�ra, aki nagy pontoss�ggal meg tudja �llap�tani, milyen helyzetben, kontextusban ugat egy kutya �s arr�l is hat�rozott v�lem�nyt form�l, milyen bels�, "hangulati" �llapotban van az �llat.

Az ELTE kutat�i kor�bbi laborat�riumi m�r�seik alapj�n tudt�k, hogy a kuty�k �rz�kelik a k�l�nbs�get az egyes ugat� egyedek hangja �s ugyanazon egyed k�l�nf�le helyzetekben hallatott ugat�sai k�z�tt: mindezt azonban a terepen, a kutya term�szetes �l�hely�n eddig m�g senki nem tesztelte.

A mostani vizsg�latban budapesti �s m�s kertv�rosi helysz�neken hangvisszaj�tsz�sos teszteket v�geztek kertes h�zn�l �l� kuty�kkal. Miut�n egyeztett�k a kutya gazd�j�val, a ker�t�s k�zvetlen k�zel�ben hangsz�r�t rejtettek el, a kert k�l�nb�z� pontjaira kamer�kat szereltek fel.

A kertbe ezut�n a gazda kiengedte a tesztben r�sztvev� kuty�t. Egy-egy alkalommal a kuty�nak egyf�le ugat�ssorozatot j�tszottak vissza, �s felvett�k viselked�s�t a visszaj�tsz�s el�tt, k�zben �s ut�n.

Minden kuty�nak n�gyf�le ugat�st j�tszottak le n�gy alkalommal, k�l�nf�le sorrendben. A n�gyfajta ugat�s az ismer�ss�g �s a kontextus k�t-k�t kateg�ri�j�nak kombin�l�s�val j�tt l�tre. Az ismer�ss�g a kutya sz�m�ra ismer�s vagy ismeretlen kutya ugat�s�t, a kontextus a ker�t�sn�l elhalad� idegenre adott ugat�s �s az egyed�l, kik�tve hagyott kutya ugat�s�t jelentette.

Az eredm�nyek azt mutatt�k, a kertben tart�zkod� kutya viselked�s�t befoly�solja mind a hallott ugat�s kontextusa, mind az ugat� kutya ismer�ss�ge vagy ismeretlens�ge.

Ha ismeretlen kutya idegent ugat� hangj�t hallott�k, a tesztalany �llatok legink�bb a ker�t�s k�zel�ben tart�zkodtak. Ha az egyed�l hagyott idegen kutya hangj�t j�tszott�k vissza, az alanyok a h�z k�zel�ben maradtak.

Amikor az ismer�s kutya ugat�sait hallott�k, az alanyok gyakrabban pillantottak a h�z fel�, hol az ismer�s kutya �s a gazda tart�zkodott, mint az ismeretlen kutya hangj�nak hallat�n. A hangok mindig ugyanonnan, a ker�t�s fel�l hallatszottak. Az alanyok legink�bb az ismeretlen kutya ugat�sa eset�n "v�laszoltak" maguk is ugat�ssal.

Biol�giai-etol�giai szempontb�l az eredm�ny az�rt jelent�s, mert ez az els� tanulm�ny, ahol a kutya legmark�nsabb hangad�si form�j�r�l kider�lt, val�s helyzetet h�en ut�nz� k�r�lm�nyek k�z�tt egyedt�l �s helyzett�l f�gg�en inform�ci�val szolg�l a t�bbi kutya sz�m�ra.

Az ugat�sr�l eddig tudom�nyos �s h�tk�znapi f�rumokon is azt tartott�k, legink�bb a kutya izgatotts�g�t jelz�, k�l�n�sebb kommunik�ci�s tartalommal nem rendelkez� hangad�si forma. 

A kutat�s �llat- �s emberj�l�ti szempontb�l az�rt is �rdekes, mert a szomsz�dokat bosszant� ugat�sokat seg�t meg�rteni �s kezelni. A csoport kimutatta, hogy a kutya sz�m�ra az elhalad� idegeneket k�s�r� ugat�s inform�ci�tartalma er�s, �ket reag�l�sra, ugat�sra �szt�nzi - �rt�k a kutat�k.

Ezzel szemben a kuty�k gyenge reakci�t mutatnak az egyed�l hagyott kuty�k ugat�s�ra. Kutyaszempontb�l teh�t az idegenekre adott ugat�s fontosabbnak t�nik, �gy ha cs�kkenteni akarjuk a kuty�k ugat�si aktivit�s�t, �rdemes �ket elszigetelni egyr�szt az utcai forgalom l�tv�ny�t�l, p�ld�ul h�ts�kerttel, nem �tl�tsz� ker�t�ssel, m�sr�szt az idegeneket ugat� t�bbi kutya hangj�t�l is, p�ld�ul lak�sban tart�ssal - olvashat� a tanulm�nyban.

A kutat�st Pongr�cz P�ter egyetemi adjunktus �s Mikl�si �d�m tansz�kvezet� professzor vezet�s�vel Szab� �va, Kis Anna �s P�ter Andr�s PhD-hallgat�k v�gezt�k.

Forr�s: MTI   |   STOP