Laekenois

A belga juh�szkutya eleg�ns, ar�nyos, k�zepes m�ret� kutya. A harmonikus fel�p�t�se �s fens�ges testtart�sa eleg�ns megjelen�st biztos�t. �n�ll� kutya, az id� sor�n megszokta a szabadban val� �letet, ellen�ll� a zord �s gyakran v�ltoz� id�j�r�ssal szemben. A belga juh�szkutya fel�p�t�s�b�l ad�d�an figyelemrem�lt�an gyors. Rendk�v�l nagy mozg�sig�nye van. Eredeti munk�j�b�l ad�d�an k�pesnek kell lennie eg�sz nap a ny�jat �rizni a t�mad�kt�l. Kitart� �s b�tor v�delmez�je a gazd�j�nak �s az eg�sz csal�dnak. Nagyon �ber �s k�v�ncsi fajta. Akit ismer �s szeret, ahhoz nagyon loj�lis, de idegenekkel szemben meglehet�sen tart�zkod�an viselkedik. J�t�kos fajta, j�l tan�that�.

M�r a XIX. sz�zad v�g�n megtal�lhat� volt Belgium ter�let�n sz�mos k�l�n�z� t�pus� �s sz�rzet� juh�sz- �s terel�kutya. Hogy ebben az �ssze-visszas�gban "rendet teremtsenek", p�r lelkes kynol�gus elhat�rozta k�l�nb�z� fajt�k elhat�rol�s�t/kialakt�s�t. A csoport vezet�je professzor A. Reul volt, a Curegehm-i �llatorvosi iskola docense. � tekinthet� a fajta kialak�t�j�nak, de legal�bbis az ir�nyelek els� meghat�roz�j�nak. 1891 szeptember 29-�n megalakult a Belga Juh�szkutyaklub, �s m�g ugyanebben az �vben, november 15-�n prof. A. Reul megszervezett egy tal�lkoz�t, ahol 117 kutya jelent meg a gazd�ival. Az elk�vetkezend� �vekben v�gbenet egy er�s szelekci�, ahol csak a t�pusos, er�s wesen-� kuty�kat vont�k be a modern Belga juh�szkutya megteremt�s�be.

Laekenois: A laekenois sz�rzete bozontos �s durva, szinte mindenhol 6cm hossz�s�g�. A szem- �s fart�jon nem lehet hossz�. Az als� �llkapcson kis szak�ll tal�lhat�, ami durva �s kem�ny. A sz�rzet sz�ne a barna minden �rnyalat�t felveheti.