Bergam�i juh�szkutya

A bergam�i juh�szkutya (Cane da pastore Bergamasco; Bergamasco) az FCI �ltal elismert kutyafajta (Standard sz�m: 194), Olaszorsz�gban kialakult fajta. Egyike a legt�bbet haszn�lt juh�szkuty�knak �szak- �s K�z�p-Olaszorsz�g hegyvid�ki ter�letein. It�lia hat�rain k�v�l ritk�n l�tni.

Megjelen�s

Ez a fajta kit�nik rusztikus k�lsej�vel, ami f�leg nemezes sz�rzete miatt kelt ilyen hat�st. Kvadratikus testfel�p�t�s�, j�l izmolt, er�s csontozat�, k�z�ptermet� kutya. Sz�re n�h�ny pulihoz hasonl�an nemezes, de vastagabb tincsekben tapad �ssze. Ez a t�pus� sz�rtakar� nem csak a metsz� hegyi szelekt�l v�di a kuty�t, de a ny�jat megt�mad� ragadoz� �llatokkal szemben is el�nyt jelent. A sz�rzet r�l�g a szemekre is, �gy v�dve a magashegyi naps�t�st�l a juh�szkutya l�t�s�t. Egy �ves kor�ig rendszeresen kell kef�lni �s f�s�lni; ett�l fogva a sz�re elkezd nemezesedni. A nagyobb nemezlapok kialakul�s�nak elker�l�se �rdek�ben k�zzel kell azokat nagyj�b�l 3 cm-es cs�kokra sz�tszedni. A fej sz�rzete tov�bbra is rendszeres f�s�l�st ig�nyel. Meg lehet f�rdetni, de ezt ink�bb csak ny�ron �rdemes megtenni, mivel a sz�rzete igen lassan sz�rad.Feh�r, fekete, sz�rk�sfeh�r �s r�t sz�nekben l�tezik.

Sztorija

T�bb, mint 2000 �ves olasz fajta, a f�n�ciaiak nagy test� kuty�i eljutottak, Eur�p�ba ott k�l�nf�le helyi ebekkel keresztez�dtek, �gy alakuult ki a bergam�i �se is. A r�maiak �gy jellemezt�k az ide�lis terel�kuty�t: nem olyan f�rge, mint egy kop�, nem olyan er�s, mint egy h�z�rz�, de annyira �gyes �s b�tor, hogy visszaver a farkasok t�mad�s�t, majd �ld�z�be veszi a visszavonul� t�mad�t. A mai bergamasco megfelel a r�gi r�maiak elv�r�sainak. K�zvetlen �se a francia brie - juh�szkutya de val�sz�n�leg el�dei k�z�tt szerepelhet a puli �s a komondor is, ezenk�v�l a helyi olasz terel�kuty�k, term�szetesen. Nev�t a Bergamasca V�lgyr�l kapta, ahol a kiterjedt juteny�szt�s k�vetkezm�nyek�ppen a legink�bb elterjedt. 1949-ben a legnagyobb olasz ki�ll�t�son felh�vta mag�ra a figyelmet.

Szem�lyis�ge

A Bergamasco eredeti feladata a ny�j terel�se, kord�ban tart�sa volt, ez�rt temperamentumos, hat�rozott jelleme alakult ki. K�nnyen tan�that� �s t�relmes, ez�rt kedvenck�nt is meg�llja a hely�t. K�zeli kapcsolatot alak�t ki gazd�j�val, egyemberes kutya. Ellent�tben a legt�bb juh�szkuty�val, a bergam�i nem pontos parancsokat k�vetve tereli a ny�jat, hanem egyedi technik�t kialak�tva, min�l kevesebb emberi seg�ts�ggel �gyel a juhokra. Ez az elszigetelt olasz v�lgyekben k�l�n�sen c�lravezet� volt, mivel �ltal�ban egy juh�sz �s kev�s kutya vigy�zott t�bb sz�z birk�ra. Ez�rt lehet, hogy a bergam�i juh�szkutya �rtelmes, kiegyens�lyozott, bar�ts�gos, meglehet�sen nyugodt �s magabiztos �llat. Nagyon er�sen k�t�dik a csal�d tagjaihoz �s igen h�s�ges. K�pes arra, hogy felm�rje a k�l�nb�z� helyzeteket, �s annak megfelel�en cselekedjen. Nagyon b�tor �s figyelmes eb, de nem ugat sokat. A rossz id�vel egy�tal�n nem t�r�dik