
Kataln Psztorkutya (Perro de Pastor Catalan)
A kataln psztorkutya vagy ms nven Perro de Pastor Catalan, a kataln pireneusi kutya egyik fajtja. Nevbl addan juhok terelsre alkalmazzk. A kutya Katalnia mellett igen elterjedt faj Finnorszgban, Nmetorszgban s Svdorszgban is.
Sztorija
Spanyol (kataln) fajta; fleg a Pireneusokban tenysztik rvid s hossz szr vltozatban. Feltnen szp megjelens, gynyr szrzet, szvs, rendkvl rtelmes, lnk, j temperamentum psztorkutya. Hazjban rendkvl megbecslik, szeretik; psztorkutyaknt, nyjak mellett ma is sok kutya dolgozik.
Lersa
A kataln psztorkutya marmagassga 45-55 cm, slya 20-27 kg, persze a kan kutyk slya tbb mint a szukk. Bundja hossz s lapos, de kiss hullmos is lehet; szne barquillo (vrsesbarna), szrke, fekete vagy ezen sznek keverke. Hts lbn ketts farkaskarom tallhat. A fehr szn nem elfogadott. A fajtnak van egy rvidszr vltozata is, de napjainkban mr igen kevs van bellk.
A fajtt eredetileg terelsre hasznltk, de mra mr npszer hzrzknt, s kitn trs is. Vidm jelleme s mozgkonysga teszi alkalmass a kutys sportokra, fleg a gyorsasgi versenyekre. Mivel eredetileg is a nyj rzse volt az egyik feladata, kitnen alkalmas hzrzsre. rz mivolta ellenre viszont igen csendes, nyugodt s kiegyenslyozott, ezrt otthoni trsnak is megfelel. A fajta hajlamos a combnyak-deformcira. tlagos lettartamuk 12-14 v.
Viselkedse
Kiss konok termszet, a kanok ms kanokkal ellensgesek lehetnek. Jl rzi a hzat, terletet, a rbzott trgyakat. Nevelshez kvetkezetessg s emptia szksges. Idegenekkel igen tartzkod, mg flnknek is tnhet. Szereti a gyerekeket, ms hzillatokkal, pl. macskkkal jl kijn, ha fiatalkorban megfelelen szocializltk. A szeretetet hatalmas odaadssal, bjos de sohasem erszakos hzelgssel hllja meg.