A csapad�kosabb id�j�r�s bek�sz�nt�vel egy�tt kezdet�t vette a sz�nyogszezon. A sz�nyogok nemcsak kellemetlenek, hanem felel�sek az egyik legs�lyosabb �llatbetegs�g, a sz�vf�rgess�g k�rokoz�j�nak terjeszt�s��rt is. A fert�z�s a kuty�k, macsk�k �s vad�szg�r�nyek eset�ben v�gzetes kimenetel� is lehet. A gazdiknak �rdemes odafigyelni�k, hogy biztons�gban tudhass�k kedvenceiket �s saj�t magukat!

Aradi Rebeka

Itt a sz�nyogszezon – itt a sz�vf�rgess�g!

Emberre is vesz�lyes lehet a sz�nyogok terjesztette betegs�g k�rokoz�ja

A tavasz v�g�vel �s a csapad�kosabb id�j�r�s bek�sz�nt�vel egy�tt kezdet�t vette a sz�nyogszezon. A sz�nyogok nemcsak kellemetlenek, hanem felel�sek az egyik legs�lyosabb �llatbetegs�g, a sz�vf�rgess�g k�rokoz�j�nak terjeszt�s��rt is. A fert�z�s a kuty�k, a macsk�k �s a vad�szg�r�nyek eset�ben is v�gzetes kimenetel� lehet. A gazdiknak �rdemes odafigyelni�k, hogy biztons�gban tudhass�k kedvenceiket �s saj�t magukat!

A sz�nyogszezon indul�sakor a sz�vf�rgess�g volt a k�zponti t�m�ja a Dirofilaria Napnak, amelyet k�zel hetven - magyar �s k�lf�ldi - �llatorvos r�szv�tel�vel rendeztek meg m�jus 21-�n, Budapesten. A konferenci�n a sz�vf�rgess�g t�mak�r�t j�rt�k k�rbe a legnevesebb szak�rt�k seg�ts�g�vel.

Az ut�bbi 3-4 �vben az �llatorvosok azzal szembes�ltek, hogy a b�rf�rgess�g mellett – amely haz�nkban m�r r�g�ta fel�t�tte a fej�t - a sz�vf�rgess�ggel is sz�molni kell. A Dirofilaria immitis, azaz a sz�vf�reg l�rv�i sz�nyogcs�p�ssel ker�lnek a h�zi kedvencek test�be. Az els� 6-7 h�nap t�netmentes: ekkor fejl�dnek ki a f�rgek. A lappang�si id�t k�vet�en a l�rv�k eljutnak a nagyobb t�d�erekbe �s a sz�vbe is. Kedvenc�nk f�rad�konny� v�lik, majd a v�gs� st�diumban kering�si, l�gz�szervi �s sz�vpanaszok l�pnek fel. A parazit�k 7-10 �vig is �lhetnek a kedvencek test�ben �s a kifejlett f�rgek ak�r 30 cm hossz�ra is megn�hetnek!

 „Nem szabad v�rni a t�netek jelentkez�s�ig, hanem megel�z� kezel�st kell alkalmazni” – mondta el Dr. Luk�cs Zolt�n kis�llat klinikus szak�llatorvos. „Fontos, hogy a sz�nyogokat t�vol tart� k�sz�tm�nnyel folyamatosan v�dj�k kedvenc�nket az �l�sk�d�k ellen, illetve sz�vf�reg elleni kezel�st alkalmazzunk, amellyel a l�rv�kat el lehet puszt�tani” – nyilatkozta az �llatorvos. A beteg �llat kezel�se egy�bk�nt is kock�zatos �s az �ra ak�r a tizen�tsz�r�se is lehet a megel�z�s k�lts�g�nek.

A sz�vf�rgess�g �s a b�rf�rgess�g is komoly probl�ma, mivel a betegs�g�rt felel�s parazit�k az ember eg�szs�g�t is vesz�lyeztetik. A hum�n megbeteged�sek ugyan nem hal�los kimenetel�ek - mivel a f�reg az emberben nem fejl�dik ki teljesen -, de a sz�vf�reg a t�d�be is beker�lhet, ahol g�cos elv�ltoz�sokat okozva elpusztul. A g�cok mellkasi r�ntgenen m�s elv�ltoz�snak t�nhetnek, megnehez�tve a helyes diagn�zist. A b�rf�reg – amely a sz�vf�regn�l is gyakrabban fordul el� �s szint�n a sz�nyogok terjesztik -, m�g nagyobb probl�m�t okozhat az emberekn�l. Nem csak a b�r alatt k�pezhet csom�kat, de a szembe is eljuthat, ahol esetenk�nt m�g l�t�szavart is eredm�nyezhet. A szemben �l�sk�d� f�regt�l szerencs�s esetben seb�szeti �ton meg lehet szabadulni. Mivel az emberek fert�z�d�s�nek forr�sa legt�bbsz�r a beteg h�zi kedvenc, �gy az �llatok f�rgess�g�nek megel�z�se �s felder�t�se els�dleges, k�zeg�szs�g�gyi jelent�s�ggel b�r. Egy gyors v�rvizsg�lat el�rulja, hogy kedvenc�nk fert�z�tt-e. Ezt �rdemes fiatal �llatn�l f�l�vente, k�s�bb �vente elv�geztetni. Negat�v vizsg�lati eredm�ny birtok�ban a sz�nyogcs�p�s �s a sz�vf�reg l�rva elleni egy�ttes kezel�st javasolt alkalmazni, a tov�bbi mentess�g fenntart�sa �rdek�ben. Pozit�v lelet eset�n hosszantart�, kock�zatos �s k�lts�ges kezel�snek n�zn�nk el�be, melyet mindenk�ppen jobb lenne ink�bb megel�zni, ezzel mind a kutya, mind a gazdi elker�lheti a f�regfert�z�s kialakul�s�nak kock�zat�t.