forr�s>www.kutya.hu

A BOLH�K �LETCIKLUSA
Ahhoz, hogy csat�t nyerj�nk a bolh�k elleni k�zdelemben, t�j�koztatnunk kell a tulajdonosokat a hat�kony bolhairt�si m�dszerekr�l, k�zvet�ten�nk kell fel�j�k minden sz�mukra hasznos inform�ci�t, felhaszn�lva a leg�jabb kutat�si eredm�nyeket is. Igyekezn�nk kell, hogy minden olyan esetben, amikor a gazd�k tan�cs�rt fordulnak hozz�nk, megtal�ljuk a legjobb megold�st egy�ni probl�m�ikra. A bolhairt�s �s az ellen�k val� v�dekez�s szak�rt�iv� kell
v�lnunk
. Ha nem siker�l hasznos inform�ci�kkal szolg�lnunk, az �llatorvosi szolg�ltat�s a bolh�k elleni v�dekez�s tekintet�ben egy �llatkeresked�s szintj�re s�lyed, amely a term�kek �rt�kes�t�se szempontj�b�l m�r egy�bk�nt is el�nyben van.
A bolh�k fejl�d�smenet�vel, viselked�s�vel kapcsolatban az ut�bbi id�ben sz�mos �j kutat�si eredm�ny l�tott napvil�got, melyek n�h�ny esetben sz�ges ellent�tben �llnak kor�bbi ismereteinkkel. Ezek k�z� tartoznak t�bbek k�z�tt a kifejlett n�st�nyek peterak�si szok�sai. A n�st�nyek pet�iket kiz�r�lag a gazda�llaton rakj�k le, �s nem a k�rnyezetben. A k�rnyezetben nagy sz�mban tal�lhat� pet�k a gazda�llatr�l hullanak le. A pet�k ov�lisak, kb. 0,5 mm-esek, sz�rk�sfeh�rek. A n�st�nybolha naponta 40–50 db pet�t rak le, petetermel�se a teljes �letciklusa folyam�n n�h�ny ezer darab. Egy 25 feln�tt n�st�nybolh�b�l �ll� popul�ci� egyedsz�m�t 30 nap alatt negyedmilli�ra k�pes n�velni.

A pet�k k�rnyezet�k h�m�rs�klete �s nedvess�gtartalma f�ggv�ny�ben 2–16 nap alatt alakulnak �t l�rv�kk�. A f�regszer�, er�sen sz�r�z�tt, r�g�sz�jszervekkel rendelkez� l�rv�k sz�vett�rmel�kkel, de f�k�nt az im�g�k em�sztetlen v�rt tartalmaz� b�lsar�val t�pl�lkoznak. �rz�kenyek a f�nyre, ez�rt r�sekbe, hasad�kokba, sz�nyegek sz�vetrostjai k�z� h�z�dnak.

A l�rva kb. 10 nap alatt k�tszer vedlik mik�zben m�rete egyre nagyobb lesz, majd selyemszer� gub�t k�pez (kokon), �s el�ri a b�b �llapotot. Erre a st�diumra jellemz�, hogy hossza a k�rnyezeti felt�telekt�l f�gg�en 1–2 h�tt�l ak�r 1 �vig is tarthat. Ebben az �llapotban a bolh�k k�pesek az alacsonyabb h�m�rs�klet �tv�szel�s�re is, �s ez az az �letszakaszuk, melyben legink�bb ellen�llnak a rovarirt�szerek hat�s�nak.

Az im�g� bizonyos stimul�l� k�rnyezeti hat�sokra fejl�dik ki a b�bb�l. Ha a b�b �rz�keli az ember illetve az �llatok k�zels�ge okozta rezg�st, nyom�st, a testmeleget, a kil�legzett sz�ndioxidot, megt�rt�nik az �talakul�s. A kifejlett egyed azonnal f�lkeresi a gazdaszervezetet, �s v�rt sz�v. Az els� v�rsz�v�s ut�n a feln�tt rovarok r�gt�n szaporodni kezdenek. A kifejlett n�st�nybolh�k minden v�rsz�v�s ut�n pet�ket raknak. Idej�ket teljes eg�sz�ben a gazda�llaton, t�pl�lkoz�ssal t�ltik. El�fordul, hogy a gazda�llat mozg�s�nak, vakar�z�s�nak k�vetkezt�ben a k�rnyezetbe hullanak. �tlagos �lettartamuk 4–12 h�nap. J�l b�rj�k az alacsonyabb h�m�rs�kletet �s az �hez�st is. A bolhapopul�ci�nak csak kb. 5%-a van kifejlett st�diumban.
A bolh�k szaporod�s�nak kedvez a magas nedvess�gtartalom, magas h�m�rs�kleten viszont szaporod�suk m�rs�kl�dik. �rthet� teh�t, hogy a bolhapopul�ci� robban�sszer� n�veked�s�nek id�szaka a tavasz. A bolh�k elszaporod�s�nak bizonyos k�rnyezeti t�nyez�k k�l�n�sen kedveznek. Ilyenek az �llatok b�v�helyei, bokros, nedves ter�letek, a kennel �s k�rny�ke, az �llatok alv�helye �s k�rny�ke, v�dett, sz�nyeggel bor�tott pihen�helyek.