forr�s>bluecross.hu

Kuty�k fert�z� m�jgyullad�sa
(Rubarth-k�r)
A kuty�k fert�z� m�jgyullad�sa hasmen�ssel, h�ny�ssal, m�jgyullad�ssal, s�rgas�ggal, v�rz�sekkel egy�tt j�r�, v�rus okozta betegs�g. Manaps�g a betegs�g klinikai form�j�val ritk�n tal�lkozhatunk a rendszeres v�d�olt�soknak, �s az �szrev�tlen �tv�szel�seknek k�sz�nhet�en.

Fog�kony fajok: kutyaf�l�k (kutya, r�ka, farkas), �s a medv�k. A beteg �llatok els�sorban vizelet�kkel �r�tik a virust, de a betegs�g terjedhet �rintkez�s, ny�l �s rag�lyfog� t�rgyak utj�n is.
A legvesz�lyeztetebbek a 3-12 h�napos kor k�z�tti �llatok. Id�sebb korban m�r gyakori a t�netmentes �tv�szel�s.
A v�rus k�ros�tja a v�rereket (�d�m�k), a m�jat (m�jgyullad�s, s�rgas�g), a ves�ket �s a szemet is. N�ha az agyvel� gyullad�sa is el�fordul.

A lappang�s: viszonylag r�vid: 2-5 nap.
Ha a betegs�g hevenyen zajlik le, 40-41 �C l�z, �tv�gytalans�g, elesetts�g jelentkezik h�ny�s �s fokozott szomj�s�g mellett. V�rz�sek jelennek meg a sz�j ny�lkah�rty�j�n, �s s�rgas�g alakul ki. V�res lehet a sz�klet �s a vizelet. Testszerte �d�m�k alakulnak ki a b�rben (fejen, nyakon, has alj�n). A szaruh�rtya �d�m�ja k�vetkezt�ben a szaruh�rtya elhom�lyosodik ("k�k szem"). Ritk�bban l�gz�szervi t�netek is lehetnek (orrfoly�s, k�nnyez�s). A fiatal �llatok rendszerint nem �lik t�l a betegs�get.
A gy�gykezel�s:(mint a v�rusos betegs�gek eset�ben �ltal�ban) t�neti csup�n. Fontos a megfelel� folyad�k- �s energiap�tl�s.
V�dekez�s :c�lj�ra ma m�r igen j� olt�anyagok �llnak rendelkez�sre, melyeket fiatal �llat eset�ben 3-4 hetes id�k�zzel 2-szer kell beadni, majd �vente eml�keztet� olt�s sz�ks�ges.