forr�s nu.hu
 

Meghat�roz�s: A kuty�k �s r�k�k f�rges betegs�ge, mely embert is megbeteg�thet.
Epidemiol�gia (J�rv�nytan): A kutya sz�klet�vel �r�l� pet�k a k�ztigazd�kba jutnak. (Sert�s, marha, juh) Az ember is lehet k�ztigazda.

�tvonal:
kutya,r�ka - ember kutya,r�ka - sert�s,juh,marha - kutya,r�ka

Mint l�that� az ember zs�kutc�nak tekinthet� a f�reg �letciklusa szempontj�b�l, mivel az nem �r�l az emberi szervezetb�l, ill. a fert�z�tt emberi szerveket nem tudj�k a ragadoz�k elfogyasztani.

Hazai el�fordul�s: kb. �vi 10 �j eset.

Etiol�gia: A f�reg neve: Echinococcus granulosus. 3-5 mm hossz�. 3-4 �zb�l �ll. Rendszertanilag a laposf�rgeken (Plathelmintes) bel�l a szalagf�rgek (Cestoidea) csoportj�ba tartozik. Magyarorsz�gon is el�fordul.
Patogenezis (K�reredet): Az ember bel�be jutott pet�kb�l kikel� l�rv�k �tf�rj�k a b�lfalat �s a v�r�rammal a szervezet b�rmely r�sz�re sz�r�dhatnak, de f�leg a m�jba (70%), t�d�be (10-15%), agyba (1,5%), csontokba jutnak, ill. telepednek meg. Itt a l�rva t�ml� alakot �lt (echinococcus hydatidosus) �s n�vekedni kezd. A t�ml� bels� oldal�b�l (germinalis r�teg) un. k�lt�h�lyagok fejl�dnek. Ezekben alakulnak ki az �j f�reg fejr�szei (scolex). A k�lt�h�lyagok egy r�sze sz�tesik, m�sik r�sze le�nyh�lyagokk� alakul, melyekben ism�t �j k�lt�h�lyagok keletkeznek. A h�lyag folyad�kr�sze borosty�nk�sav. Ha a t�ml� megreped hal�los kimenetel� anaphylaxi�s reakci� (rendk�v�l gyors v�dekez�v�lasz) fejl�dhet ki. Lass� sziv�rg�s eset�n n� az eosinophil sejtek sz�ma a v�rben.
br> K�rel�zm�ny: Kutyatart�s az anamn�zisben.

T�netek: T�netek �ltal�ban nincsenek, kiv�ve az agyi cyst�kat, melyek az agy�llom�ny nyom�sa miatt a legk�l�nf�l�bb panaszokat okozz�k. Agyi t�rfoglal� folyamat t�neteit mutatj�k.

�ltal�nos vizsg�latok: k�palkot� elj�r�sok: UH, CT, MR, scintigraphia. V�rk�pben esetleg eosinophilia �szlelhet�, de nem jellemz�, hacsak nem sziv�rog a t�ml�.

C�lzott vizsg�latok: serologia: immunoblot teszt, ELISA, HA. �jabban percutan aspiratiot is javasolnak (B�r�n �t val� lesz�v�sa a cyst�nak.) Casoni-f�le intracutan b�rpr�ba nem el�g specifikus, ez�rt ma m�r nem aj�nlj�k.

Differenci�ldiagn�zis (Elk�l�n�t� k�risme): Cysta hepatis epithelialis. Fel�lfert�z�tt cysta eset�n: bacterialis, amoeb�s m�jcysta. Neoplasma.

Kock�zati t�nyez�k: Nem lak�sban tartott kutya sz�klet�vel fert�zhet.

Sz�v�dm�nyek: A h�lyag megreped�sekor anaphylaxia (S�lyos, gyors allergi�s v�lasz.), ill. a k�rokoz� sz�r�d�sa a szervezetben. T�d� folyamat fel�lfert�z�d�se.

Megel�z�s: Kuty�k f�regtelen�t�se, szem�lyi higi�ne betart�sa. A h�z k�r�l tartott kuty�k �llatorvos utas�t�sa szerinti f�regtelen�t�se. A kuty�kat tilos nyers h�ssal, konyhai hullad�kkal etetni.

Gy�gyszeres kezel�s: albendazol, vagy mebendazol per os 3 h�napon �t.

M�t�ti kezel�s: R�szleges m�jresectio, pericystectomia, cystectomia. T�d� cysta ki�r�thet� (Barret), pericystectomia, lobectomia. M�t�t el�tt 1 h�napon �t, �s ut�na 1 h�napon �t albendazol kezel�s aj�nlott.

A kezel�s komplik�ci�i: M�t�t eset�n allergi�s reakci�. A gy�gyszeres kezel�s eset�n kb. a betegek 50%-a gy�gyul csak meg.

K�rj�slat: A kezeletlen betegek kb. 15%-a meghal. Ha j�l m�thet� helyen van a cysta, akkor a k�rj�slat j�.

K�vet�s, gondoz�s: F�l �vente hasi UH ellen�rz�s.

Alternat�v kezel�s: praziquantel

�letkori saj�toss�g: B�rmely �letkorban el�fordul. Legt�bb fert�z�s gyermekkorban k�vetkezik be, de a betegs�g csak feln�tt korban der�l ki.

Bejelent�s: Bejelent�sre k�telezett betegs�g. J�rv�ny�gyi laborat�riumi vizsg�lat k�telez� (serologia). A beteg nem elk�l�n�tend�.

Dr. Brass�nyi P�l