forr�s< kutya.hu

szerz� dr Horv�t D�vid

Porckorong-s�rv (hernia disci intervertebralis) A h�tuls� testf�l b�nul�s�t tacsk� kuty�kban szinte kiz�r�lag a h�t�gy�ki csigoly�k porckorong-s�rve okozza, ez�rt is nevezik erre a kutyafajt�ra nagyon jellemzõ betegs�get k�znapi sz�haszn�latban tacsk�b�nul�snak. Tacsk�kon k�v�l m�g m�s kisebb testû kuty�kn�l is jellemzõ a betegs�g (chondrodystrophi�s fajt�k), de a nagytestû kuty�kban is elõfordulhat. A magyar�zat, hogy mi�rt a r�vid l�b�, kistestû fajt�k (pl. tacsk�, pekingi palotakutya, francia buldog, uszk�r, beagle, stb. ) �s ezek kever�kei betegszenek meg gyakrabban, m�g nem teljesen bizony�tott. A felt�telez�s a k�vetkezõ: ezekn�l a fajt�kn�l a teny�sztõk a lehetõ legr�videbb l�bakra t�rekedtek. Az �gynevezett t�rpe-g�n, amely a r�vid l�bak�rt felelõs, nemcsak fiatalabb korban megsz�nteti a csontok hosszanti n�veked�s�t, hanem elõseg�ti a csigoly�k k�z�tti porckorongokban a m�szs�k lerak�d�s�t, �s �gy a porckorong kor�bbi deform�l�d�s�t, elmeszesed�s�t.

A gerincoszlop csigoly�kb�l �ll, a csigoly�k k�z�tti porckorongok pedig rugalmas �tk�zõ szerep�t t�ltik be k�t szomsz�dos csigolya k�z�tt, �gy megk�nny�tik a gerincoszlop hajl�konys�g�t. A porckorongok egy k�lsõ rostos gyûrûbõl �s egy belsõ kocsony�s magb�l �llnak. A kocsony�s mag a gerincoszlop mozg�sa k�zben keletkezõ nyom�st p�rnak�nt minden ir�nyban elosztja, a rostos porc pedig tov�bb�tja a r� hirtelen hat� nyom�st. A gerinccsigoly�k hozz�k l�tre a gerinccsatorn�t, amelyben a gerincvelõ foglal helyet.

A csigoly�k k�z�tti porckorong degener�ci�ja tacsk�kban m�r fiatal korban l�trej�het. A porc hialiniz�l�dik, �t�p�l, degener�l�dik, elmeszesedik. �gy a porcra gyakorolt nagyobb nyom�sra a porckorong k�lsõ rostos gyûrûje teljesen �tszakad, a belsõ kocsony�s magja pedig hirtelen a gerinccsatorn�ba nyomul. Ekkor, ha a gerincvelõ s�lyosabban s�r�l, elhal, gyors h�ts� testf�l b�nul�s k�vetkezik be. Helyileg bev�rz�s �s gyullad�s k�s�rheti a folyamatot. K�lsõleg elõsz�r a h�tuls� testf�l f�jdalmass�ga tûnik fel, a kutya nem sz�vesen l�pcsõzik, nem ugr�l, p�pos�t, nehezen �r�t b�lsarat, m�r h�ts� testfel�nek enyhe �rint�s�re vagy simogat�s�ra is erõs f�jdalommal jelez. Amikor a nyom�erõ, a bev�rz�s a gerincvelõt s�rti, a kutya h�ts� testfele egyik pillanatr�l a m�sikra hirtelen megb�nulhat. Ennek kialakul�sa bek�vetkezhet p�ld�ul az �llat egy, a gerincoszlopot terhelõ hirtelen mozdulat�val, mint p�ld�ul �gaskod�s, hirtelen ugr�s, stb. A h�tuls� testf�l b�nul�sa annak elsõ napjaiban �ltal�ban merev jellegû. A h�tuls� l�bak izomzata kem�ny, a l�b az �z�letekn�l alig hajl�that�. Ezt a merev jellegû b�nul�st a k�sõbbiek folyam�n petyh�dt b�nul�s v�ltja fel. Ekkor m�r a k�t h�ts� l�b szinte �lettelen, a kutya jellegzetes testtart�sban, �sszeg�rnyedt gerincoszloppal, a h�tuls� testr�sz�t k�t el�lsõ l�b�ra t�maszkodva vonszolja maga ut�n. �ltal�ban a kezdeti, merev b�nul�sos szakaszban elmarad a vizelet- �s b�ls�r�r�t�s. A petyh�dt b�nul�sos szakaszban pedig a vizelet elcsorog, az �llat nem tudja visszatartani, a v�gb�l t�tong �s a farok b�nultan l�g. A has �s a h�t bõr�n �rint�sre �rz�ketlen ter�letek ismerhetõk fel, amelyeket t�l�rz�keny s�v �vez.

Ha a porcs�rv a gerincvelõ nagyobb r�sz�ben elhal�st v�ltott ki, a b�nul�sos t�netek nem fognak javulni, gy�gyul�s nem rem�lhetõ. Ha azonban a b�nul�s ink�bb a gerincvelõ bev�rz�s�bõl eredõ mûk�d�szavar�ra vezethetõ vissza, akkor lehets�ges m�g a gy�gyul�s. Az idõ elõrehaladt�val azonban egyre rosszabbak lesznek a gy�gyul�si es�lyek.
A gy�gykezel�s l�nyege az enyh�bb, illetve kezdõdõ esetekben m�g lehet belgy�gy�szati �s fizikoter�pi�s, azonban s�lyosabb esetekben szinte biztos, hogy csak a mût�ti gy�gykezel�s hozhat javul�st. A gy�gyszeres kezel�s l�nyege a nyugtat�s �s gyullad�scsillap�t�s, a mozg�skorl�toz�s, a vizelet �s a b�ls�r elt�vol�t�sa mesters�ges �ton, a h�tuls� v�gtagizomzat massz�roz�sa, mozgat�sa. A mût�ti gy�gykezel�s jelentheti a gerincvelõt nyom� elõesett kocsony�s mag elt�vol�t�s�t, illetve a csigolya�vek r�szleges vagy teljes elt�vol�t�s�t.