forr�s>kutya.hu

szerz� dr Horv�th D�vid

A fogleped�k (plakk) a fogak felsz�n�n elhelyezkedõ, csak erõs mechanikai d�rzs�l�ssel elt�vol�that� bevonat. Sz�razanyag�nak 80%-�t k�l�nb�zõ bakt�riumok adj�k, amelyek a ny�lb�l a fogfelsz�nre kiv�l� savas glikoprotein r�tegen elszaporodva poliszacharid-feh�rje h�l�zatot hoznak l�tre. Helyezõd�s�t tekintve �ny feletti (supragingivalis) �s �ny alatti (subgingivalis) leped�ket k�l�nb�ztet�nk meg.

Az �nygyullad�s (gingivitis) kiv�lt�s�ban elsõdleges oktani szerepe az �ny alatti fogleped�knek van. A t�meges fogleped�k szabad szemmel is j�l l�that�, kis menynyis�gû fogleped�k pedig kimutathat� egyszerû leped�kfest�si elj�r�sokkal, pl. 5%-os neutr�lv�r�s-oldattal a leped�ket v�r�sre festhetj�k. A fogleped�k kialakul�s�t �s n�veked�s�t a t�pl�lkoz�si szok�sok �s a t�pl�l�k jelentõsen befoly�solja (pl. fõtt, darabolt, p�pes�tett, leveses �telek, konzerv, t�pok etet�s�vel cs�kken a fogfelsz�n �ntisztul�s�nak lehetõs�ge). Az eles�g k�miai �sszet�tele hat�st gyakorolhat a leped�kben l�võ bakt�riumok t�panyaglebont�si tev�kenys�geire, a lebont�s sor�n ugyanis toxikonok keletkeznek, amelyek az �nygyullad�s egyik kiv�lt� okai. A fogazat hib�i (pl. a torl�d�, sz�mfeletti, rendellenes helyen l�võ fogak, harap�si rendelleness�gek, az antagonista fog hi�nya), a fogak fel�leti egyenetlens�gei (r�gebbi s�r�l�sek) elõseg�tik a leped�k felhalmoz�d�s�t.
A fogleped�k (�s a fogkõ) elsosõrban idõsebb korban (3 �ves kor felett) alakul ki, de olykor a tejfogakon is megjelenhet. A kuty�k a nagyon vesz�lyeztetett �llatfajok k�z� tartoznak (egyes fajt�k eset�ben, pl. tacsk�, uszk�r, stb. a fogkõ nagyon gyakori), k�z�tt�k bizonyos egyedi hajlamoss�g is megfigyelhetõ. A fogleped�k rendszerint a szemfogakon, majd az elõz�p- �s z�pfogakon mutatkozik, elõsz�r az �ny k�zel�ben. A fogkõ (cremor dentium) elmeszesedett fogleped�k, mely a fogleped�kben l�võ k�lcium-s�k kicsap�d�s�val, majd a teljes fogleped�k elmeszesed�s�vel j�n l�tre.

Anyag�nak 70-80%-a szervetlen s�k, k�lium- �s foszf�tvegy�letek, kisebb m�rt�kben magn�zium- �s n�triumkarbon�t, fluorid. Elhelyezked�se szerint ugyancsak �ny feletti �s �ny alatti fogk�vet k�l�n�t�nk el, amely fognak mind a pofai (buccalis), mind a nyelvi (lingualis) �s mind az ajakt�j�ki (labialis) fel�let�n elhelyezkedhet. Az �ny feletti fogkõ k�nnyen �szrevehetõ, az �ny alatti azonban csak az �nytasakban, hegyes fog�szati szond�val tapinthat� ki. A fogkõ a foghoz igen erõsen tapad, fel�let�t mindig el nem meszesedett fogleped�k fedi.
A fogk�vess�g s�lyoss�ga f�gg a bakt�riumfl�r�t�l, a szervezet �llapot�t�l, megbeteged�seitõl, az immunrendszer �s a nem specifikus v�delmi rendszerek �llapot�t�l. A fogk�ves �llat gyakran ny�lzik, lassan eszik, nehezen �s nem sz�vesen r�g, a darabos �s sz�raz �telf�les�geket gyakran nem fogadja el, feltunõ az ilyen �llatok �mely�tõen b�d�s sz�jszaga. A pofat�j�kon a sz�jsz�lt felh�zva j�l l�that�k a fogak fel�let�n, elsõsorban az �nyhez k�zeli r�szen a s�rg�sbarna felrak�d�sok. A fogkõ kezdetben csak kis ter�leten, rendszerint az �ny mellett, a fog nyak�n, szeg�ly form�j�ban k�pzõdik, majd n�vekedve az eg�sz fogat, sot fogcsoportokat is bebor�that. Elh�z�d� esetben az �ny v�r�sesen begyullad, a gyulladt �ny sorvad�snak indul, ennek k�vetkezt�ben a foggy�k�r szabadd� v�lik, a fog meglazul, majd kihullik. A fedetlen foggy�k�r a fogk�vek fel�let�n l�võ nagysz�m� bakt�riumokt�l k�nnyen fertõzõdik, ami t�lyogok kialakul�s�hoz vezethet. E s�lyos eseteket gyakran k�s�ri a gyulladt �ny v�rz�se �s a fogkõvel �rintkezõ sz�jny�lkah�rtya fek�lyes gyullad�sa.

Azt a sz�jhigi�ni�s beavatkoz�st, amikor megfelelõ eszk�z�kkel elt�vol�tjuk a fog felsz�n�rol a fogk�vet a r�rak�dott leped�kkel egy�tt, fogkõelt�vol�t�snak (depur�l�s) nevezz�k, ehhez k�zi vagy g�pi depur�torokat haszn�lhatunk (ez nem kozmetikai beavatkoz�s!!!). A k�zi depur�torok depur�l� �lbol, ny�lbol �s a kettõt �sszek�tõ sz�rb�l �llnak. A k�zi depur�torokat elsõsorban kieg�sz�t�sk�nt, a g�pi fogkõelt�vol�t�s bevezet�sek�nt szokt�k haszn�lni. A g�pi depur�torok k�z�l az ultrahangos fogkõelt�vol�t�k terjedtek el az �llatorvosl�sban. A beavatkoz�st az �llatorvosok �ltal�ban enyhe b�d�t�sban v�gzik. A fogkõtõl megszabad�tott fel�let egyenletlens�gei a b�ntalom ki�jul�s�nak alapj�t jelentik, ez�rt fogk�vesed�s lass�t�sa �rdek�ben azt pol�rozni szokt�k. Ez k�zi pol�roz� seg�ts�g�vel val�s�that� meg, amely gumiharangocsk�ban v�gzodõ, kis, elemes k�sz�l�k, a hozz� tartoz� pol�roz� paszt�val egy�tt szoktuk haszn�lni.
Miut�n az �llatorvosok elv�gezt�k a depur�l�st �s a poliroz�st, a sz�j�reg mikrofl�r�j�nak helyre�ll�t�s�ra is sz�ks�g van. Ezt ny�lon �t kiv�laszt�d� antibiotikum tablett�kkal vagy paszt�kkal �rhetj�k el. Rutinszerûen haszn�lt szer pl. a Stomorgyl tabletta, amely kiv�l�an alkalmazhat� sz�jfertõz�sek- �s betegs�gek gy�gykezel�s�re, kis�llatok j�l toler�lj�k, mell�khat�sa nincs. A kezel�s idõtartama 10 nap, amelyet az �ltal�nos fertõz�s elker�l�se �rdek�ben 2-3 nappal a fog�szati beavatkoz�s elõtt kezd�nk meg. Haszn�lhat� m�g pl. a Klion tabletta �s a Gingisan kenõcs is. A Gingisan kenõcs k�l�n�sen s�lyos, recidiv�l� fogk�vess�g eset�n j� a prevenci�ra, hosszan tart� antibakteri�lis �s antimikotikus hat�st k�pes kifejteni. Olyan �llat kezel�sekor, melynek szok�sai nehezen vagy egy�ltal�n nem v�ltoztathat�ak meg (pl. nem hajland� r�gni), a fogkõrecidiva megelõz�s�nek kiv�l� szere, napi egyszeri, �tkez�s ut�ni kezel�ssel j�l k�zben tarthat� a probl�ma.