forr�s> kutya.hu

szerz� dr Horv�th D�vid

A betegs�get elõsz�r 1980-ban �llap�tott�k meg haz�nkban. A kuty�kban elõfordul�, t�bbnyire s�lyos (nagyon sokszor hal�los) betegs�g az egyik leggyakoribb, legvesz�lyesebb b�lgyullad�st elõid�zõ ok. K�znapi sz�haszn�latban elterjedt a macskav�sz, illetve a parv� kifejez�s is. Elõfordulhat minden fajt�j� �s kor� kuty�ban, m�gis leggyakrabban 8 hetes �s 6 h�napos kor k�z�tti egyedekben ker�l meg�llap�t�sra. A nagytestû, gyors fejlõd�sû fajt�kban, elsõsorban rottweilerekben (de gyakran n�met juh�szkuty�kban, kauk�zusi juh�szkuty�kban �s amerikai staffordshire terrierekben is) k�l�n�sen s�lyos lefoly�s�, gyakran hal�los betegs�g.

A betegs�get kutya parvov�rus okozza (CPV-2, canine parvo virus). A lefoly�s lehet nagyon gyors, gyors �s elh�z�d� jellegû is. A fertõzõd�st k�vetõ r�vid, �ltal�ban 2-4 napos lappang�si idõ ut�n mutatkoznak a t�netek. A bevezetõ t�netek �ltal�nosak, p�ld�ul leverts�g �s �tv�gytalans�g, majd r�videsen erõs h�ny�s �s hasmen�s jelentkezik, a nagyon h�g hasmen�s t�bbnyire v�res (l�sd 1. k�p).

A beteg kuty�k legt�bbsz�r l�zasak, a kisz�rad�s t�netei mindig l�that�ak. A nagyon gyors lefoly�s� esetekben s�lyos fok� elesetts�g, szinte sokkos �llapot (l�sd 2. k�p) figyelhetõ meg, a hasfal tapint�skor kifejezetten f�jdalmas, feszes.



Laborat�riumi vizsg�lat alkalm�val jellemzõ a leukop�nia. L�teznek m�r specifikus pr�b�k is a b�ls�rban l�võ parvov�rusok kimutat�s�ra. A j�val ritk�bb sz�vizomgyullad�sos forma a 3-7 hetes kutyak�lyk�kben szinte mindig elhull�shoz vezet, esetleg id�lt sz�vel�gtelens�g kifejlõd�s�t okozza idõsebb korban.
A betegs�g kezel�s�nek egyik legfontosabb mozzanata az inf�zi�z�s (szinte kiz�r�lag v�n�san adott folyamatos cseppinf�zi�), ami a kisz�rad�st�l pr�b�lja megv�deni az �llatot .
A bakt�riumos sz�võdm�nyek kialakul�s�nak elker�l�s�re sz�les ter�pi�s s�v� antibiotikum injekci�t szoktak kapni a kuty�k. A sokkos betegek esetleg gl�kokortikoidot is kapnak. Ezeken k�v�l term�szetesen l�nyeges m�g a kieg�sz�tõ kezel�s (h�ny�scsillap�t�k, b�lny�lkah�rtya-bevon�k, adsztringensek, f�jdalomcsillap�t�k, stb.). A beteg kuty�knak folyamatosan meleg, nyugodt k�rnyezetben kell lenni�k.
A legfontosabb megelõz�si lehetõs�g a vakcin�z�s. Mivel a betegs�g nagyon fertozõ (a v�rust nagysz�mban �r�tik a betegek, ami nagyon rag�lyos �s nagyfok� az ellen�ll�k�pess�ge), a m�g nem oltott kuty�nkat �vjuk m�s kuty�k t�rsas�g�t�l, illetve ne vigy�k fertoz�s lehetõs�g�nek kitett ter�letre.

Dr. Horv�th D�vid