Forr�s: Backyard Kennel Hungary weboldala

A k�vetkez� �r�s Balask� Norbert gy�jt�se az Amerikai Bulldog �st�rt�net�r�l, �s az �ltalunk ismert eddigi k�nyvek, cikkek alapj�n is az egyik legjobban �sszeszedett, legfelk�sz�ltebb essz�, fogyaszthat� terjedelemben.

Az amerikai buldog t�rt�nete mentes a megszokott „sikersztorikt�l”. Ez a kem�ny munk�ban edzett fick� a mai napig a Nemzetk�zi Kynol�giai Sz�vets�g (FCI) �ltal el nem ismert fajt�k k�z� tartozik, holott eredete a r�gm�ltba ny�lik vissza. R�ad�sul anat�miai anom�li�kt�l, m�retbeli hi�nyoss�gokt�l vagy t�lz�sokt�l mentesen, a mai napig tal�n legtiszt�bban orzi a „buldogs�g” l�nyeg�t, �s azokat a nemes er�nyeket, melyeket oly nagy becsben tartottak az ot ismero �s elismero emberek.

A buldog-dinasztia lesz�rmaz�sa a 400-as �vekre teheto. Ekkort�jt kezdett elk�l�n�lni a nom�d t�rzsek �ltal Angli�ba hozott nagytestu, vaddiszn�- �s medvevad�szatokra haszn�lt, masztiff jellegu kuty�kb�l egy olyan t�pus, melyet a buldogok oseinek tekinthet�nk. Mivel ebben az idoben ismeretlen volt a „hobbikuty�z�s” fogalma, csak azoknak a kuty�knak volt helye a nap alatt, akik hasznos munk�t v�geztek. Term�szetesen a klasszikus �rtelemben vett teny�szt�s is ismeretlen volt, ink�bb amolyan funkcion�lis szapor�t�s folyt, azaz csak a munk�ra legalkalmasabb, legr�termettebb �s bizony�tottan j� egyedeket szapor�tott�k.

A m�sz�rosok – akiknek a buldog sz�let�s�t k�sz�nheti – �ltal�ban nagytestu, vesz�lyes �llatok k�z�tt dolgoztak, melyek a „siralomv�lgy” fel� tartva k�l�n�sen csek�ly hajland�s�got mutathattak az egy�ttmuk�d�sre. Ez�rt legink�bb olyan kuty�knak vett�k haszn�t, melyek megk�nny�tett�k a v�g��llatok hajt�s�t, valamint k�pesek voltak az esetenk�nt kit�ro, elszabadul� nagytestu pat�sok megzabol�z�s�ra. Az �ltaluk eloszeretettel haszn�lt kuty�k harciass�gukkal, kitart�sukkal �s nem utols�sorban legend�s fog�sk�szs�g�kkel v�vt�k ki elismer�s�ket, s a k�z�pkorban m�sz�roskutyak�nt tesznek r�luk eml�t�st. Az angol nyelvben k�sobb pedig tal�l�an a „bull” (bika) �s a „dog” (kutya)” szavak �sszevon�s�val, m�r buldogk�nt aposztrof�lt�k oket.
Egy 800-1200 kil�s bika egy l�b�ra nehezedo s�ly nem csek�ly; ha ezt megszorozzuk n�ggyel, elk�pzelhetj�k, hogy akkoriban a buldogokra micsoda „szelekci�s nyom�s” nehezedhetett. Ezek az �llatok r�ad�sul f�lelmetes testi erej�k mellett idonk�nt veszett�l ingerl�kenyek, k�l�n�sen, ha �let�ket �rzik vesz�lyben, �s nem kev�s kur�zsi kell ahhoz, hogy ilyenkor valaki �tjukat �llja.
A kor buldogjai azonban nem rettentek meg a kih�v�st�l. Hogy k�l�n tan�tott�k-e r�, vagy az �szt�n�k �ltal vez�relt tapasztalat k�sztette oket, hogy a bika �rz�keny orr�t c�lozz�k meg, nem tudni, mindenesetre ha egyszer fog�shoz jutottak a barom megf�kez�s�re alkalmas egyetlen testr�szen, akkor nemigen mondtak le r�la.

Persze nem is nagyon volt m�s v�laszt�suk, hiszen ha eresztenek, r�gt�n egy s�lyos szarvp�r �s k�t betonkem�ny, vaskos cs�l�k t�mad�s�val n�zhettek volna szembe, melyeknek eg�szs�grombol� hat�s�t sz�ks�gtelen k�l�n�sebben ecsetelni… Mindehhez rettenthetetlen b�tors�g, kem�ny, atletikus fizikum �s satuszor�t�s� �llkapocs sz�ks�geltetett. T�ved�s ne ess�k: m�g mindig a „munka-buldogr�l”, az amerikai buldog k�zvetlen os�rol besz�l�nk. A mai angol buldog m�g pajz�n gondolat sem volt ekkoriban. A buldogot teh�t remek adotts�gai ismertt� tett�k, aminek k�sz�nhetoen beszippantotta a kor „sz�rakoztat�ipara”, �s az egyre-m�sra divatba lend�lo �llatheccek (harc bika, medve, vaddiszn� stb. ellen), valamint kutyaviadalok gyakori r�sztvevoj�v� v�lt, mely szerepbol azt�n idovel kiszor�tott�k a buldog–terrier kever�kek.

Az �llatviadalok betilt�s�val �s az ipari forradalom t�rnyer�s�vel megv�ltozott k�r�lm�nyek hat�s�ra lassan kezdte elvesz�teni n�pszerus�g�t, �s a XIX. sz�zad k�zep�re egyre ink�bb h�tt�rbe szorult az �haz�ban. M�g a divatba lend�lo kutyaki�ll�t�sok sem hozt�k vissza r�gi nimbusz�t, mivel az �ri k�z�ns�g k�reiben viharos gyorsas�ggal terjedo, mopsszal keresztezett, z�m�k, gacsos l�b� v�ltozata vezette a n�pszerus�gi list�kat, mely k�sobb az angolok nemzeti jelk�p�v� v�lt. Igen, az angol buldogr�l van sz�, mely az eredeti munka-buldog karikat�r�jak�nt ink�bb sz�rakoztat�, mulattat� jelens�gnek sz�m�tott. Mindek�zben az amerikai buldog m�shol kereste a boldogul�st. Az 1700-as �vekben Amerik�ba indul� t�megeknek ism�t sz�ks�ge volt kem�ny, kitart� munk�j�ra. A megh�d�tott �jvil�g kezdetben tal�n m�g bar�ts�gtalanabb hely volt, mint amit a westernfilmek „poros borost�ig �ro whiskygoz” hangulata sugall. Akkoriban az indi�nok m�g nem fogyasztottak „t�zes vizet”, �gy semmi nem akad�lyozta oket a telepesek �tletszeru halomra nyilaz�s�ban, �s a spanyol �s francia konkurencia t�mad�sai is �lland�an napirenden voltak. A fajta ekkor �lte m�sodik aranykor�t: port�ra vigy�zott, marh�kat fel�gyelt, nagyvadra vad�szott, rabszolg�kat orz�tt �s viadalokon is r�szt vett. Egy-egy j� kutya igen komoly �rt�ket k�pviselt. Az amerikai polg�rh�bor� azonban megint csak partvonalra k�nyszer�tette a buldogot, �s a vesztes d�li oldal – ahol legtov�bb haszn�lt�k eredeti funkci�j�ban – len�zett, „proli” viadorkuty�jak�nt kezelt�k. Az 1960-as �vektol m�r d�len is csak nagy ritk�n lehetett vel�k tal�lkozni, �s szinte a kihal�s sz�l�re sodr�dott. V�g�l a fajta n�h�ny lelkes h�ve �sszegyujt�tte a megmaradt kuty�kat, �s gondos teny�sztoi munk�val siker�lt megorizni�k az ut�kornak. A sz�les k�z�ns�g a 80-as �vekben k�sz�nthette viszont az ekkor m�r amerikai buldogra keresztelt r�gi-�j fajt�t, �s az �vtized m�sodik fel�ben ismerts�ge, n�pszerus�ge ism�t emelkedni kezdett, sot teny�szt�se m�r Eur�pa t�bb orsz�g�ban is folytat�dott, �s napjainkban is zajlik.

Sorozatos mell�z�tts�ge ellen�re az amerikai buldog mindm�ig �rzi �sei �r�ks�g�t, �s rendelkezik mindazokkal a kiv�l� tulajdons�gokkal, melyek a „buldog-lesz�rmazottakat” mindig is maguk�nak tudhattak. Jellemz�en k�t sebess�gi fokozata ismert: megrend�thetetlen nyugalom �s els�pr� lend�let. Alapj�raton az amerikai buldog v�gtelen�l kiegyens�lyozott, nyugodt v�rm�rs�klet� kutya, aki k�pes eg�sz d�lut�n szeml�l�dve hever�szni a teraszon, �m ha olyan esem�ny t�rt�nik, mely vesz�lyt hordozhat mag�ban, azonnal �t�sbe kapcsol, �s teljes sebess�gre p�r�g fel. Ez a kett�ss�g igen vesz�lyes „egyveleget” alkotna, ha idegrendszere nem volna olyan stabil, mint amilyen. Szerencs�re azonban az amerikai bulldog nemcsak tiszta fejjel �s fejlett �szt�n�kkel, hanem kiegyens�lyozott idegrendszerrel is rendelkezik.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s